Jelenlegi hely

A beszélő köntös

a-beszelo-kontos.jpg

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Hírek

Mikszáth Kálmán – Zalán Tibor: A BESZÉLŐ KÖNTÖS

történelmi mese

Rendező: Halasi Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész

Minden korszak megszüli a maga nagy mesélőjét. A tizenkilencedik század közepe Kemény Zsigmondot, ugyanezen század második fele Jókai Mórt, a századforduló legvége és a huszadik század legeleje Mikszáth Kálmánt, a huszadik század első fele pedig Móricz Zsigmondot ajándékozta az irodalomnak. Hogy mindegyikük meséje más és más volt, az természetes, hol komorabban, hol vidámabban, hol szikáran, hol anekdotázva csörgedeztek a maguk útján ezeknek a nagy mesélőknek a „nagy meséi”, a végkifejletükig.

Mikszáth közülük az anekdotázó írófajta volt, mindenről eszébe jutott valami, és arról a valamiről is még valami – elsősorban korai novelláira volt ez jellemző. Azért említhető föl itt mégis az adomázás, mert a későbbi műveiben is megőrződik ez a mesélési hajlam az íróban, melyhez valami bölcs derű csatlakozik, amellyel a szereplőihez viszonyul, a történeteit kezeli.

A beszélő köntös című kisregényét 1889-ben írja meg. A mű a törökkori Magyarországra röpíti olvasóját, és bővelkedik romantikus helyzetekben, leírásokban. A történet középpontjában valójában két szomszédos mezőváros, Nagykőrös és Kecskemét egymással vetélkedése áll, s a tét nem kevesebb, mint hogy e két szabad királyi város hogyan mentse meg magát, akár a másik rovására is, mind a törökök, mind a kurucok meg-megújuló, követelésekkel járó támadásaitól. Hogy melyik város hogyan tör borsot a másik orra alá, el nem mondom, mert akkor nem lesz érdekes a történet. Annyi bizonyos, hogy főszerephez jut vetélkedésükben egy török kaftán, melyet a kecskemétiek kapnak a szultántól – védelem helyett. Meg aztán, szövődik itt szerelem, nem is akármilyen, a gyönyörű cigánylány, Cinna, és a főbíró, Lestyák Mihály között. Meg vannak itt városi elöljárók, akik már csöppet sem romantikus jellemek, inkább emlékeztetnek a tizenkilencedik századvég marakodó politikusaira, s akik folyton el akarják gáncsolni a tehetséges és merész szabólegényt, az imént még főbíróként emlegetett Lestyák Mihályt.

Hogy mit tud ez a címbéli köntös, vagy törökül kaftán? Megszólalni ugyan nem szólal meg, de senki sem tudja, miért, mitől, parancsolni tud, de olyan erővel, hogy még a nagy Olaj béget is porba kényszeríti: a kaftánt hordó álruhás Cinna parancsára a bég csapataival együtt eltakarodik a város környékéről. Kecskemét tehát megmenekülni látszik. És mégsem menekül meg. A városban ugyanis él még egy szabó, Lestyák Mátyás, a főbíró apja, aki azt veszi a fejébe, hogy az elócskuló köntös szikrázóan új másolatával lepi meg a várost, az eredeti köntöst pedig eladja – és ez, valahogy, a fejébe kerül. Cinna pedig általa a vérpadra jut. De ezzel még nincs vége a történetnek…!

A színpadi változat egyszerre szól diákoknak és felmenőiknek, egyszóval mindenkinek, aki szereti az izgalmakat, barátja a szerelemnek, és együtt érző tanúja az emberi esendőségnek, és örömöt talál a felnőtteknek szánt mesékben.

Mikszáth a történetet krónika-foszlányokból alakította kerek történetté. Ahogy a mű utószavában írja: „bármennyire ragaszkodtam a krónikamaradványokhoz, mégse kívánom tekintetni az elbeszélést például történelmi epizódnak Kecskemét múltjából, mert a mese benne a fő: a történelmi események csak mint színek bukkannak föl mögötte. S e színeket önkényesen hoztam össze a kaftány szereplésének idejére, száz év előttről, vagy száz év utánról. Néhol a színeket hoztam a kaftányhoz, másutt a kaftányt vittem a színekhez.”

Mikszáth Kálmán A beszélő köntösének Zalán Tibor-féle átiratát ez év áprilisában mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. A történelmi mese a törökkori Magyarországra vezeti vissza a közönséget, emellett bővelkedik romantikus helyzetekben. Az aktualitásokat tartalmazó darabban Gyula város szülötte, Beszterczey Attila is szerepel, aki így örömmel térhetett vissza pályája kezdetének helyszínére.

Böjte Csaba és munkatársai áldozatos munkájának köszönhetően ma már több száz gyermek nevelkedik a Dévai Szent Ferenc Alapítvány valamelyik otthonában, köztük Nagyszalontán is. A gyermekotthonból érkeztek gyerekek csütörtökön délután A beszélő köntös című előadásra. Tovább olvasom

A beszélő köntös című kisregény ötletét Mikszáth Kálmán krónikákból merítette, története a kurucok, labancok, törökök által feldúlt Magyarországon játszódik, az író mégis úgy vélte: a történelmi események csak színek, művében a mese a fő. A 19. századvégi klasszikus elbeszélést Zalán Tibor dramaturg dolgozta át színpadra, a Békéscsabai Jókai Színház április 9-ei ősbemutatóját Halasi Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész rendezte. A szórakoztató, értékes előadás - életkortól függetlenül - minden irodalom- és színházkedvelőnek élményt, örömöt szerezhet. (Niedzielsky Katalin kritikája) Tovább olvasom

Mikszáth Kálmán történelmi meséjét, A beszélő köntöst a Babérkoszorú-díjas Zalán Tibor író, dramaturg „átvezetésében” a Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész Halasi Imre állította színpadra Békéscsabán. A bemutató április 9-én volt a Jókai Színházban. Tovább olvasom

A magyar irodalom újabb klasszikus regényének színpadra állítására vállalkozott a Békéscsabai Jókai Színház. Mikszáth Kálmán történelmi meséjét, A beszélő köntöst Zalán Tibor író, dramaturg „átvezetésében” a Jászai-díjas, Érdemes művész Halasi Imre rendezi. Az alkotók romantikus és humoros előadást ígérnek, az ősbemutatót április 9-én láthatja a publikum. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Tovább olvasom

A Békéscsabai Jókai Színház Jókai Szalonjában tartották meg március 7-én, szerdán délután a Mikszáth Kálmán-Zalán Tibor által jegyzett A beszélő köntös című színdarab ősbemutatójának olvasópróbáját. Tovább olvasom


Google+