Jelenlegi hely

A szegény csizmadia és a Szélkirály

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Hírek

A történet (ha úgy tetszik, a dráma – hiszen a drámának minden eleme jelen van benne) népmesei alapú, s ha már népmeséről van szó, akkor a kifejezőeszközei is népi ihletésűek kell legyenek: alkalmazott néptánc és népzenére hajazó muzsika (mert ne feledjük, népzenei- és néptánc-nagyhatalom vagyunk!).

Bár a mesélő szerepeltetése elüt a klasszikus (vagy ,,klasszikus”) dramaturgiától, de az előbb említett két elem nagy távlatokat nyit meg actor (színész, táncos) és befogadó (néző, hallgató) előtt. A történet nem csak verbális síkon zajlik, hanem a zene (ritmus, melódia, harmónia) és a mozdulat (tánc)  nyelvén is. Magyarán: mesét mesélünk korosztálytól függetlenül, az „egyszer volt, hol nem volt”-tól végigkísérjük a szegény – és kissé együgyű – csizmadiát kalandjai során, aki, hogy népes családjának megteremtse a napi betevőt, bejárni kényszerül a világot, útján megküzd mindenféle emberi gyarlósággal azért, hogy a mese végén (mint minden mese végén) a gonosz elnyerje méltó büntetését, a csizmadia pedig méltó jutalmát. 

Video: JókaiFilm/Vámos Zé

Ahogy a mesében dukál, terülj-terülj asztalkámmal várta Szélkirály a meséhez kapcsolódó jelmeztervező pályázat  győztes csapatát, a Mackó Kuckó Óvoda Süni csoportját.

Behir.hu | Miből van az igazi Szélkirály ruhája? Biztos kékből és levegőből – suttogta a jelmeztervező verseny eredményhirdetésén az egyik óvodás. Mivel azonban kékből és levegőből nehéz volna jelmezt készíteni, rajzok készültek, de szebbnél szebb tüllből, textilből, színes papírokból álmodott jelmezeket is küldtek a gyerekek a Jókai színház felhívására. ►Tovább

Mostanra hagyománnyá vált színházunkban, hogy mesedarabjainkhoz kötődően hol saját készítésű hóvirággal (Négy évszak), hol papír farönkkel (A kolozsvári bíró) hol meg ládikákkal (Ládafia) érkeznek a nebulók egy-egy előadásunkra.  A gyerekek és pedagógusaik is nagy örömmel fogadták korábbi, hasonló  kezdeményezéseinket. Most arra kértük a vállalkozó kedvű gyerekeket, hogy öltöztessék fel saját elképzeléseik szerint a Szélkirályt! Tervezz jelmezt a Szélkirálynak! – szólt a felhívásunk. 

Gyerekzsivajtól volt hangos a Jókai Színház, ugyanis bemutatásra került A szegény csizmadia és a Szélkirály című előadás. Vajon képes-e 2016-ban a színház arra, hogy lekösse a legfiatalabb generációt ebben az inger gazdag környezetben? - Szilágyi Viktor írása

A Dévai Szent Ferenc Alapítványt bizonyára nem kell bemutatnunk olvasóinknak, Böjte Csaba és munkatársai áldozatos munkájának köszönhetően ma már több száz gyermek nevelkedik az alapítvány valamelyik otthonában, köztük Nagyszalontán is.

bajolomagazin | A szegény csizmadia és a Szélkirály meséje mindenki számára ismerős lehet a magyar népmesék világából, éppen ezért kiválóan alkalmas arra, hogy a gyerekekkel megszerettesse a színházi kultúrát. A békéscsabai teátrum meg is tett mindent annak érdekében, hogy a mesejáték emlékezetes legyen: autentikus zene és néptánc tarkította a már-már klasszikusnak számító történetet. ► Tovább

szarvasihet | Kriza rajongóként valóságos örömünnepet jelentett számomra A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés-táncos mesejáték bemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban. ► Tovább

Igényes, színvonalas előadást rendezett Hernyák György A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékból a Békéscsabai Jókai Színházban. A magyar népmesét Zalán Tibor alkalmazta színpadra, a prózát megtűzdelve verssel, rímmel, a darabhoz Bakos Árpád eredeti népies zenét komponált. A történetet kiválóan táncolták el a színészek és a Tabán Táncegyüttes tagjai. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Oldalak


Google+