Jelenlegi hely

A szegény csizmadia és a Szélkirály

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Hírek

A történet (ha úgy tetszik, a dráma – hiszen a drámának minden eleme jelen van benne) népmesei alapú, s ha már népmeséről van szó, akkor a kifejezőeszközei is népi ihletésűek kell legyenek: alkalmazott néptánc és népzenére hajazó muzsika (mert ne feledjük, népzenei- és néptánc-nagyhatalom vagyunk!).

Bár a mesélő szerepeltetése elüt a klasszikus (vagy ,,klasszikus”) dramaturgiától, de az előbb említett két elem nagy távlatokat nyit meg actor (színész, táncos) és befogadó (néző, hallgató) előtt. A történet nem csak verbális síkon zajlik, hanem a zene (ritmus, melódia, harmónia) és a mozdulat (tánc)  nyelvén is. Magyarán: mesét mesélünk korosztálytól függetlenül, az „egyszer volt, hol nem volt”-tól végigkísérjük a szegény – és kissé együgyű – csizmadiát kalandjai során, aki, hogy népes családjának megteremtse a napi betevőt, bejárni kényszerül a világot, útján megküzd mindenféle emberi gyarlósággal azért, hogy a mese végén (mint minden mese végén) a gonosz elnyerje méltó büntetését, a csizmadia pedig méltó jutalmát. 

Örömmel tettem eleget a Békéscsabai Jókai Színház felkérésének, hogy Hernyák György rendezéséhez koreográfiákat készítsek, A szegény csizmadia és a Szélkirály című előadáshoz. Eddigi munkásságom során is igyekeztem a néptánc-motívumokat bevinni a drámai színházba. Ennél az előadásnál ez maradéktalanul megvalósulhatott. A munkafolyamat a tervek szerint zajlott, a színészek előzetes tánctudása magas szintű volt. Könnyen tudtunk haladni a bonyolultabb lépéskombinációkkal is. Nagyon szimpatikus volt számomra, hogy a szereplők nagy alázattal álltak a munkához. Gondosan kigyakoroltak minden általam kért motívumot.

BEOL | Csütörtökön mutatták be a Békéscsabai Jókai Színházban a Hernyák György rendezte A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés mesejátékot. Tizenegy évvel korábban korábban is színpadra vitte a művet, akkor Szabadkán, de ugyanúgy Brezovszki Roland koreográfussal dolgozott együtt. ► Tovább

BEOL | Csütörtökön mutatták be a Békéscsabai Jókai Színház színpadán A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékot. Csakúgy, mint 11 évvel ezelőtt Szabadkán, úgy ez alkalommal is Hernyák György rendezte a darabot, akivel a bemutatót megelőzően beszélgettünk. ► Tovább

A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés táncos mesejátékkal kedveskedik a legkisebbeknek színházunk februárban és még március elején is, amelyet Hernyák György és Zalán Tibor alkalmazott színpadra, a zenéjét Bakos Árpád jegyzi, és Hernyák György rendezte.

Behir | A szegény csizmadia és a Szélkirály címmel újabb zenés-táncos mesejátékot mutat be csütörtökön a Jókai Színház. Az előadás a népzene és a néptánc gazdag kifejezőeszközeivel jeleníti meg a klasszikus történetet. ► Tovább

Egy szinte kész produkcióba kívülről belépni valójában kész öngyilkossági kísérlet. Hernyák rendezőtől valójában csak két feladatot kaptam. Oldjam meg – azaz, írjam meg – az előadás kevés szövegének a dialógusait, lehetőség szerint minél több, de nem tolakodó nyelvi humorral. Valamint, két ősi ihletésű vers-dalt illesszek be valahova a darab szövetébe, lehetőleg úgy, hogy ne nagyon lógjanak ki onnan. A dialógusokat a makáma-forma alkalmazásával oldottam meg.

Nagy hang­súlyt kap a nép­ze­ne és a nép­tánc a Békéscsabai Jókai Színház új be­mu­ta­tó­já­ban, A sze­gény csiz­ma­dia és a Szélkirály cí­mű me­se­já­ték­ban, amely­nek pre­mi­er­je feb­ru­ár 11-én lesz.

Február 11-én mutatja be színházunk A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés-táncos mesejátékot a Vajdaságból érkezett Hernyák György rendezésében, aki a szövegkönyv létrehozásában is aktívan közreműködött. A szinte kész, népmeséből nyert alapot Zalán Tibor simogatta színpadra. A színház sokműfajú dramaturgja igazán közel áll a vajdasági magyar művészekhez/színházművészethez, többször dolgozott együtt Hernyák György rendezővel Szabadkán (Kovács Frigyessel itt Békéscsabán kétszer, jelenleg pedig Sopronban…). Békéscsabán Ivo Andrić Aska és a farkas című művéből formáltak Hernyákkal közösen egy operává nemesedő mesejátékot, de azóta már tízhez közelít a közös munkájuk száma (hogy a fiatal korosztály körében nagy sikert aratott békéscsabai Lúdas Matyi című zenés darabot ne is említsük!).

Mostanra hagyománnyá vált színházunkban, hogy mesedarabjainkhoz kötődően hol saját készítésű hóvirággal (Négy évszak), hol papír farönkkel (A kolozsvári bíró) hol meg ládikákkal (Ládafia) érkeznek a nebulók egy-egy előadásunkra.  A gyerekek és pedagógusaik is nagy örömmel fogadták korábbi, hasonló  kezdeményezéseinket. Most azt kérjük, öltöztessék fel saját elképzeléseik szerint a Szélkirályt! Tervezz jelmezt a Szélkirálynak! – szól felhívásunk.  Készíts Te is jelmeztervet, majd hozd magaddal A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékra! Ne felejtsd el ráírni a jelmeztervre a neved! Hogy milyen alapanyagból és hogyan dolgozol, azt a fantáziádra bízzuk! Minden alkotást ajándékkal jutalmazunk, a három legötletesebb jelmezterv készítője nyeri el a fődíjat.

Oldalak


Google+