Jelenlegi hely

Aida és a porondszínház – közös premier Békéscsabán


Forrás: Békés Megyei Hírlap

Békés Megyei Hírlap | Kettős premiert ünnepelt a Jókai színház és közönsége: Aida és a porondszínház egyszerre mutatkozott be Békéscsabán. A világhírű musicalből a magyar művészek nagyszerű, emlékezetes előadást alkottak.

 

 

 

Verdi klasszikus operáját a Szuezi-csatorna megnyitására komponálta 1871-ben; Elton John és Tim Rice világhírű musicaljével a Békés Megyei Jókai Színház Porondszínházát avatták fel pénteken Békéscsabán. A gyönyörű zene, valamint az igaz szerelmet, hazaszeretetet hirdető történet kiválóan illeszkedett régen is és méltó ma is az ünnepi alkalomhoz.

A darab magyar változatának alkotói — főleg Szomor György, akinek nevéhez fűződik a magyarországi bemutató, rendezője és egyik főszereplője az előadásnak — kiváló csapatmunkát végeztek. Az emelkedett tartalomhoz méltó helyszínt varázsoltak egészen új és szokatlan környezetben. Az Aida premierjére az evangélikus udvarban, a két templom közelében felállított cirkuszsátor újszerű, nyitott, a reneszánsz utcai és fogadóudvari játszóhelyeire emlékeztet.

Belül királyi, fáraói palota, oszlopcsarnok tárul elénk, vagy éppen a Níluson haladó hajó „úszik” a porondra. Kiváló színészi játék, szép énekhangok dominálnak; attraktív jelmezek, ötletes színpadkép, kimagasló koreográfia gazdagítja a produkciót. A tömegjelenetek, táncok elröpítik a nézőt az ókori Egyiptom különös, misztikus, sejtelmes világába, ahol a fáraó és a főpapok uralkodtak, döntöttek békéről és háborúról, életről és halálról. Nagyon szépek a jelmezek, s ötletes a kerettörténet: mai fiatalok nézelődnek egy ókori kiállításon, s így elevenedik meg a régi mese. Majd az előadás végén Aida azt kérdezi a közös haláluk előtti utolsó pillanatokban, vajon találkoznak-e a szerelmesek a másik világban. A válasz igen, mert ott a kiállításon szintén felfedezi egymást a két fiatal...

Szövevényes szerelmi történet: Aida, az egyiptomi sereg által leigázott Núbia királyának lánya kitűnik a rabszolgák közül. Szókimondó és bátor, a hadvezér, Radames megkedveli és megkegyelmez neki, hogy a bányától mentse, kedveséhez, Amnerishez küldi szolgálónak. A fáraó lányának is feltűnik, hogy Aida előkelő, méltóságteljes. Aida és Radames egymásba szeret, Amneris veszít. Mereb, szintén núbiai, összehozza Aidát a rabszolgákkal, immár rab apjával.

A titokra fény derül, Aida is hercegnő. Megszervezik a menekülését apjával együtt. Ez a szerelmi történet csak tragédiával végződhet. Mit válasszanak: a szerelmet vagy a nép iránti hűséget? Radames a szerelemre voksol, hagyná futni a királyt és a lányát, Aida azonban inkább a közös halált választja. Az ítéletet felettük bosszúból Amneris mondja ki: élve temetik el mindkettőjüket.

A Jókai színház társulata fogékony az újdonságokra, keresi a kitörési pontokat, a különleges megoldásokat. A premierekhez, hogy az ünnepélyességet emeljék, kiállításokat, gyertyafényes lépcsőket, megvendégelést szerveznek. Mindez kellemessé teszi az estéket, de legfontosabb mégis, hogy az előadás szép, színvonalas, emlékezetes legyen. Az Aida éppen ilyen.

Már az utcán, aztán a melléksátrakban az ókori Egyiptomba vezetik be a nézőt, a porondon az egész előadás alatt a tűzdobálóktól az evezős rabszolgákig, a hajcsárokig, a láncra vert királyig minden van. Legfőbb érték mégis, hogy nagyszabású, látványos, szórakoztató a produkció, kiváló énekhangokra és színészi alakításokra épít, és persze élő zenekarra. Playback is szól, ez érthető, de a színpad mellett ott ülnek és kiválóan játszanak a zenészek.

Kiváló színészi játék, szép énekhangok főszerepben

Aida szerepét a fiatal Gubik Petra játssza, énekli szépen, fiatalos, gyermekes tisztasággal. Szomor György (Radames) meggyőzően alakítja a szerelem és a kötelesség közti vívódást, remek hangja betölti az estét. Fésűs Nelly Amneris szerepében kiemelkedő, játéka humort drámaisággal ötvöz emlékezetesen. Merebet Gulyás Attila játssza kedvesen, Hodu József a núbiai királyt hatásosan.

A premieren Vári Jánost láttuk Zoserként (Radames apja), Ács Tibort a fáraó alakjában. Remek teljesítménnyel fokozta a sikert a West End Színház zenekara és tánckara, a Színitanház táncosai. A jelmezek nagyon szépek, elröpítik a nézőt az ókori Egyiptomba. A koreográfusok és a jelmeztervezők kiváló munkát alkottak, a díszlet egyedülálló. Az utaztatható porondszínház nagy ötlet, légkörét, oszlopait, vázát, színpadát maximálisan kihasználták az alkotók.

Niedzielsky Katalin

Forrás: Békés Megyei Hírlap



h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 



Magyar Teátrum színházi hírek

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2017. augusztus
 

Keresés

Keresés űrlap



Google+