Jelenlegi hely

AIDA - Premier


Aida

Rólunk írták:

Sátraké a szerencse - Kultúra.hu

Békéscsabán az Aida - Viva la Musical

  Fésűs Nelly Gubik Petra  
  Szomor György

Gulyás Attila,  Gubik Petra és Szomor György

 

Gulyás Attila és Gubik Petra

Hodu József és Gubik Petra


  Vári János

Vári János és Fésűs Nelly

 

A régi egyiptomi időkben járunk, amikor még fáraók uralkodtak, papok döntöttek háború, és béke kérdésében. A legyőzöttekre halál vagy rabszolgaság várt.

Aida, a gyönyörű núbiai hercegnő, egy háború során fogságba esik, s ott a fáraó lányának rabszolganője lett.

Ám az, hogy királyi család tagja, mindenki számára ismeretlen maradt, a rabszolganő őrizte titkát. Azonban kivételes szépsége elvarázsolta Radamest, az egyiptomi seregek vezérét, s a fiatalok nyomban egymásba szerettek. A hadvezér és a rabszolgalány titokban akarja tartani szerelmét. Radamesnek ekkor már Amneris, a fáraó lánya volt a jegyese, aki végül rálel a titokra és leleplezi a szerelmeseket. A lebilincselő és tragikus történet a szerelmesek sorsát mutatja be és kíséri el a végkifejletig

A szenvedéllyel átszőtt, örök szerelmi történet mindenki számára ismerős lehet Verdi Operájából. A történetből írt musicalt 2000. március 23.-án mutatták be az Egyesült Államokban, a New York-i Broadway-n hatalmas sikerrel.

A musical szövegét Tim Rice írta, zenéjét a méltán híres Elton John szerezte.

A Békés Megyei Jókai Színház és a budapesti West End Színház bemutatja:

 Elton John – Tim Rice

AIDA

musical élő zenével

Zene: Elton John            Szöveg: Tim Rice

 

Írta: Linda Woolverton
Robert Falls – David Henry Hwang
szövegkönyve alapján

 

Az eredeti darab rendezője: Robert Falls

 

Eredetileg színre vitte a Disney Theatrical Productions

 

Producer: Moho Sapiens

 

Magyar változat: Palla Szabina - Szurdi Miklós – Szomor György

Szereplők:

AIDA, Núbia hercegnője Gubik Petra
Radames, egyiptomi hadvezér Szomor György
Amneris, a fáraó lánya Fésűs Nelly
Zoser, Radames apja Gerner Csaba /
Kálloy Molnár Péter/
Vári János

Mereb, Radames szolgája Gulyás Attila
Fáraó Ács Tibor
Amonasro, Núbia királya Hodu József
Nehebka, núbiai rabszolgalány
Liszi Melinda


Továbbá: Balázs Csongor, Gál Zsuzsanna, Szilágyi Anna,
valamint a West End Színház tánckara, a Békés Megyei Jókai Színházban működő
Színitanház

tánckara és növendékei.

 

A koprodukció alapját képező előadás jelmeztervezője: Fekete Monika

 

Interaktív jelmezek: Papp Janó

 

A koprodukció alapját képező díszletek tervezője: Libor Katalin

 

Porondszínházi díszlettervező: Howard Lloyd

 

Porondszínház játéktér kialakítás: Howard Lloyd - Fekete Péter

 

Koreográfus asszisztens: Fister Andrea, Szilágyi Anna

 

Koreográfus: Szakál Attila

 

Vezető koreográfus: Bakó Gábor

 

Karmester: Ruff Tamás

 

Élő zene: A West End Színház Zenekara 

 

Rendezőasszisztens:
Vári János és Czitor Attila

 

Ügyelő: Simon József

 

A koprodukció alapját képező előadás rendezője:
Szurdi Miklós – Szomor György

A békéscsabai bemutató rendezője:
Szomor György


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 



Magyar Teátrum színházi hírek

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


Keresés

Keresés űrlap



Google+