Jelenlegi hely

Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak

az-ozvegy-karnyone.jpg

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Hírek

Csokonai Vitéz Mihály: AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ ÉS A KÉT SZELEBURDIAK

zenés bohózat

Rendező: Merő Béla

A legvidámabb darabját akkor írta Csokonai, amikor számára már minden elveszett; a teremtő jókedv győzelme ez a vaskos tündéri bohózat a szomorúságon, a reménytelenségen. Az 1800-as évek közepén élt egyik kritikusa szerint: a Karnyóné „olyan modern, minden színpadi esetlenségével együtt, hogy valójában közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjátéki műfajban a következő száz év magyar irodalma létrehozni tudott.” S noha történeti szempontból a bécsi népszínművek világával rokonítható a Karnyóné dramaturgiája, a bohózatot inkább nevezhetnénk a magyar irodalom első groteszk alkotásának, de még inkább az első abszurd drámájának.

Csokonai az énekes bohózatot tanítóskodása idején, 1799-ben Csurgón írta, és ott elő is adatta tanítványaival.

A gazdag kanizsai kereskedő felesége, Karnyóné úgy hiszi, hogy özvegységre jutott, hiszen férjéről immár két éve nem kapott hírt. Szép házával, sok megtakarított aranyával igencsak kapós özvegy lesz, feltűnik hát két kérő: Tipptopp és Lipittlotty. Karnyóné szíve inkább az utóbbi felé húz, dacára tartozásainak és megbízhatatlan természetének. Tipptopp azonban furfangos csellel eltávolítja a közelből vetélytársát, és szerelmi ígérettel ráveszi a szobalányt, hogy inkább őt ajánlja a gazdasszonya kegyébe. Az özvegyet szörnyű csalódásként éri, hogy Lipittlotty buzgalma mögött nem igaz szerelem, csupán pénzéhsége állt, és bánatában öngyilkos lesz. A kijátszott Lipittlotty visszatérve előbb lelövi Tipptoppot, majd önmagával is végez. Micsoda tragikus vég − lenne, ha itt végződne a történet…

Többéves hagyományainkra alapozva, ismét akadálymentesített élményt kínáltunk látássérült színházbarátaink számára Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című előadáson, november 8-án. Tovább olvasom

Csokonai „Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak” című színművét mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. Lezo Nóra írása  Tovább olvasom

Csokonai Vitéz Mihály legvidámabb darabját állította a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadára Merő Béla. Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak szókimondó, nyomokban pajzán sztori, ami rengeteg váratlan fordulatot rejtett magában.

Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című zenés bohózatot Merő Béla rendezte, és a diákoknak szánt darab premierjét október 24-én délután láthattuk a Békéscsabai Jókai Színházban. Csokonai Vitéz Mihály művét 1799-ben a közönség megnevettetésére alkotta, a színpadi siker érdekében bőven merített a hazai vándortársulatok és a bécsi színjátszás populáris elemeiből. A paródia, a mulattatás, a szókimondó, szaftos humor nem idegen a magyar felvilágosodás kimagasló költőegyéniségétől, de a túlhangsúlyozott színpadi eszközök, mai poénok igencsak háttérbe szorították a karakterekben ott rejlő emberi érzéseket. Így vált a „tündéries bohózat” harsány, vásári komédiává, a korabeli népszínmű, „az első magyar groteszk dráma” inkább csak erőteljes karikatúrává. (Niedzielsky Katalin kritikája) Tovább olvasom

Igényesen szórakoztató előadásban lesz része annak, aki megtekinti Csokonai Vitéz Mihály közel kétszázhúsz éves, azonban ma is élvezetes színdarabját a Jókai Színházban. Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című bohózatot Merő Béla álmodta színpadra, a főszerepben Fehér Tímea színművésszel. Tovább olvasom

Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című zenés bohózat keddi bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház. A történet mulatságos, ám mögötte tragikus helyzet húzódik.

Petőfi Sándor: Arany Lacinak. Ez volt az első vers, amit közönség előtt mondott el. Félúton volt a hetedik és nyolcadik életéve között, mikor egy iskolai szavalóversenyen kiállt a diákok és tanárok elé. Nem az ő ötlete volt, a tanító nénije vélte úgy, hogy ennek a lánynak szavalnia kell. Mindez Szegeden történt a Tarján 4. Számú Általános Iskolában.

Oldalak


Google+