Jelenlegi hely

Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak

az-ozvegy-karnyone.jpg

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Hírek

Csokonai Vitéz Mihály: AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ ÉS A KÉT SZELEBURDIAK

zenés bohózat

Rendező: Merő Béla

A legvidámabb darabját akkor írta Csokonai, amikor számára már minden elveszett; a teremtő jókedv győzelme ez a vaskos tündéri bohózat a szomorúságon, a reménytelenségen. Az 1800-as évek közepén élt egyik kritikusa szerint: a Karnyóné „olyan modern, minden színpadi esetlenségével együtt, hogy valójában közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjátéki műfajban a következő száz év magyar irodalma létrehozni tudott.” S noha történeti szempontból a bécsi népszínművek világával rokonítható a Karnyóné dramaturgiája, a bohózatot inkább nevezhetnénk a magyar irodalom első groteszk alkotásának, de még inkább az első abszurd drámájának.

Csokonai az énekes bohózatot tanítóskodása idején, 1799-ben Csurgón írta, és ott elő is adatta tanítványaival.

A gazdag kanizsai kereskedő felesége, Karnyóné úgy hiszi, hogy özvegységre jutott, hiszen férjéről immár két éve nem kapott hírt. Szép házával, sok megtakarított aranyával igencsak kapós özvegy lesz, feltűnik hát két kérő: Tipptopp és Lipittlotty. Karnyóné szíve inkább az utóbbi felé húz, dacára tartozásainak és megbízhatatlan természetének. Tipptopp azonban furfangos csellel eltávolítja a közelből vetélytársát, és szerelmi ígérettel ráveszi a szobalányt, hogy inkább őt ajánlja a gazdasszonya kegyébe. Az özvegyet szörnyű csalódásként éri, hogy Lipittlotty buzgalma mögött nem igaz szerelem, csupán pénzéhsége állt, és bánatában öngyilkos lesz. A kijátszott Lipittlotty visszatérve előbb lelövi Tipptoppot, majd önmagával is végez. Micsoda tragikus vég − lenne, ha itt végződne a történet…

Petőfi Sándor: Arany Lacinak. Ez volt az első vers, amit közönség előtt mondott el. Félúton volt a hetedik és nyolcadik életéve között, mikor egy iskolai szavalóversenyen kiállt a diákok és tanárok elé. Nem az ő ötlete volt, a tanító nénije vélte úgy, hogy ennek a lánynak szavalnia kell. Mindez Szegeden történt a Tarján 4. Számú Általános Iskolában.

Ifjúsági bérletben kínáljuk diák közönségünknek Csokonai Vitéz Mihály: AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ ÉS A KÉT SZELEBURDIAK című zenés bohózatát Merő Béla rendezésében. A próbák közti szünetben beszélgettünk a rendezővel. Tovább olvasom

Ifjúsági bérletben kínáljuk középiskolás közönségünknek Csokonai Vitéz Mihály: AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ ÉS A KÉT SZELEBURDIAK című zenés bohózatát Merő Béla rendezésében, Fehér Tímea színművésznővel a címszerepben.  Az olvasópróba kedden délelőtt volt a Jókai Szalonban.

Csokonai Vitéz Mihály életének legdrámaibb, legkilátástalanabb időszakában született Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című „tündéri bohózat”. Kézirata nem volt, az író rögtönözve diktálta csurgói tanítványainak a dialógusokat, innen a nyolcféle verzió, amely közül Jókai József szövegét alkotta színpadra Zalán Tibor dramaturg. A Békéscsabai Jókai Színház az új évad ifjúsági bérletében diákoknak ajánlja előadását. Az első olvasópróbán, szeptember 26-án Merő Béla rendező avatta be a színészeket, a közreműködőket és a sajtó képviselőit a színdarab rejtelmeibe, keletkezési körülményeibe, műfaji sajátosságaiba, különleges karaktereibe. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Tovább olvasom

Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című zenés bohózatát állítja színre október 24-én a Békéscsabai Jókai Színház, Merő Béla rendezésében.

Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiakra készülnek a Jókai Színházban.


Google+