Jelenlegi hely

Bánk bán

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Hírek

Legtöbb országnak van nemzeti drámája. Ahhoz, hogy egy nemzeti dráma létrejöhessen, kell egy nemzet, amelyet végveszély fenyeget, és kell egy nemzetéből kiemelkedő hős, aki megmenekíti azt a végveszélyből. Mármint, a nemzetet. Hogy a Bánk bánból miért lett nemzeti dráma, amikor sem társadalmi végveszélyről, sem az onnan való kimenekítésről nem beszélhetünk, azt már nehéz lenne kideríteni. Már az is gyanús, hogy nemcsak nemzeti és „nemzetietlen” gondolatok csapnak össze benne erős kupacsattogtatással, de szerelmi civódások, hatalmi megütközések, és valós emberi vívódások váltakozó színhelye is egyben a színpad. A cselekmény menetét valamennyien ismerjük, erre most nem térnénk ki, hiszen, szándékaink szerint azt jószerével meg fogjuk tartani. Előadásunkban azonban sokkal nagyobb szerephez jutnak az emberi viszonyok, úgymint szerelem és szerelmi szenvedély, hűség – hűség hazához és hűség a szerelmeshez –, féltékenység (féltékenység a szeretett hitvesre és féltékenység a trónt bitorló idegen asszonyra), a szülői gond és aggodalom; ezzel szemben megjelenítődik az udvarban élő idegenek pazarló életmódja, az elkényeztetett unokaöcs ármánykodása, az élősködő hamis lapkeverése, ezek mellett a hatalomvágy, az olthatatlan vágy a paráznaságra, a féktelen dorbézolás, az ország vagyonának a széthordozása. Nem kell különösebb észjárás vagy élettapasztalat ahhoz, hogy erős párhuzamokat vonjunk a darabban történtek és az életünkben lejátszódó folyamatok között. A darabot Zalán Tibor dramaturg és Szabó K. István rendező – sok éves közös munkálkodásuk a garancia erre – nem fogja aktualizálni, bár mindenki akaratlanul találhat (és talál is) áthallásokat színpad és mindennapi élet között. Aktualizálás helyett korszerűsítenek az alkotók, amit az idő kirágott a darab szövetéből, azt kivágják vagy megfoldozzák, az erős drámai vonalakat még jobban kiemelik, az elhagyható mozzanatokat pedig könyörtelenül el fogják hagyni. Huszonegyedik század eleji Bánk bán formálódik a műhelyükben, amely megtartja a Katona József-i szándékokat és üzeneteket, de mozgékonyabbá, zsigeribben átélhetővé teszi őket a mai kor számára.

A HVG-nek, az EMMI adatai alapján készült összeállításából többek között ez is kiderül, több kategóriában is megmutatva a legnépszerűbb produkciókat. A 2008-as válság óta megduplázódott a színházba járók száma: 2016-ban 7,1 millió néző közel 29 ezer előadást látott. A Békéscsabai Jókai Színház a tragédiák ötös listájában az előkelő második helyezezést érte el, a Bánk Bán című előadásunkat 5817 néző látta.

A 2015/2016-os évad talán legfontosabb produkciója volt  Katona József Bánk bánja színházunkban.  Zalán Tibor dramaturg „átvezetése” Szabó K. István rendezésében nagy sikert aratott nézőink körében. A darabról Szűcs Katalin Ágnes írt kritikát a Crikai lapokban.

Vidéki Színházak Fesztiválja 2016 - Katona József: Bánk bán - Békéscsabai Jókai Színház - 2016. szeptember 6.-i előadás) ►Tovább

Népszava | Félbemaradt építkezést, és ennek totális zűrzavarát ábrázolja a díszlet, egy palota nyomai is látszanak, de malter kupacok, talicskák, felborított szék, Mira János tervező munkája a teljes káoszt, az abszolút fejetlenséget képezi le. Megfelel Katona József Bánk bánban leírt mondatának, hogy „A tető mindjárt rám szakad.” Csak a Békéscsabai Jókai Színház előadásában, melyet a Thália Színházban, a Vidéki Színházak Fesztiválján is láthattunk, már tető sincs. Tán még nem készült el. Tán már lerombolták. Bóta Gábor kritikája  ►Tovább

Kilenc teátrum mutatja be egy-egy előadását a Vidéki Színházak Fesztiválján szeptember 5. és 11. között a budapesti Thália Színházban. A Békéscsabai Jókai Színház kedden este mutatkozott be a fővárosi közönség előtt: Katona József Bánk bánját Szabó K. István állította színpadra. Az előadást a közmédia is rögzítette.

szinhaz.hu | 9 teátrum mutatja be egy-egy előadását a Vidéki Színházak Fesztiválján szeptember 5. és 11. között a budapesti Thália Színházban. Egy klasszikussal lép fel a Békéscsabai Jókai Színház: Katona József Bánk bánját Szabó K. Istvánállította színpadra modernizált szöveggel.  Mint a rendező emlékeztetett, már a szerző is több verziót hagyott hátra a darabból, ráadásul a nyelvújítás időszakában írta főművét, melynek nyelvezetét a mai középiskolások nagyon nehezen értik már. Szabó K. Istvánszerint azonban rendkívül értékes anyagról van szó: "Katona egyike a magyar zseniknek" - fogalmazott a rendező, aki ezért Zalán Tibor drámaíróval megpróbálta a Bánk bánt "átvezetni" mai magyar nyelvbe. ► Tovább

magyarteatrum.hu |  Békéscsabán csoda van. Csoda, az egyszerűség jegyében: nincs társadalmi parabola, nincs aktuálpolitikai üzenőest: helyette politikai szállal dúsított szerelem-lélektani krimit kapunk; divatos műfajnevén, pszicho-thrillert. ► Tovább

Katona József mindenki által jól ismert darabját mutatták be, ezúttal a Jókai Színházban. A több, mint 150 éves mű most is rengeteg embert vonzott be a teátrumba. Vajon mi kell ahhoz, hogy ilyen nagy érdeklődést váltson ki az emberekből a 19. század legjelentősebb drámája? Valószínűleg azoknak a kérdéseknek a fejtegetése, ami minden ember fejében megfordulnak, legyen az a király helytartója, vagy Tiborc a szegény paraszt. Felmerül, hogy mi a fontosabb: lelkiismert vagy az eskü, az igazság vagy a kötelesség? Szilágyi Viktor írása

A Jókai Színház nagyon komolyan gondolja a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtését, hisszük, hogy különleges figyelmet kell kapniuk azoknak az embertársainknak, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, hiszen ők is látható tagjai akarnak lenni társadalmunknak. Ezért minden nagyszínpadi előadásunk kapcsán interaktív kulisszajárásra várjuk látássérült barátainkat.

viharsarkikanape.hu | Minden nagy mű évszázadokkal a keletkezése után is megszólítja a nagyérdeműt, akármilyen formában is kerüljön feldolgozásra. Nincs ez másképp Katona József Bánk bánjával sem, amelyet március idusa előtt már színpadra állított alapos előkészületek után a Békéscsabai Jókai Színház. ► Tovább

Oldalak


Google+