Jelenlegi hely

Bánk bán

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Hírek

Legtöbb országnak van nemzeti drámája. Ahhoz, hogy egy nemzeti dráma létrejöhessen, kell egy nemzet, amelyet végveszély fenyeget, és kell egy nemzetéből kiemelkedő hős, aki megmenekíti azt a végveszélyből. Mármint, a nemzetet. Hogy a Bánk bánból miért lett nemzeti dráma, amikor sem társadalmi végveszélyről, sem az onnan való kimenekítésről nem beszélhetünk, azt már nehéz lenne kideríteni. Már az is gyanús, hogy nemcsak nemzeti és „nemzetietlen” gondolatok csapnak össze benne erős kupacsattogtatással, de szerelmi civódások, hatalmi megütközések, és valós emberi vívódások váltakozó színhelye is egyben a színpad. A cselekmény menetét valamennyien ismerjük, erre most nem térnénk ki, hiszen, szándékaink szerint azt jószerével meg fogjuk tartani. Előadásunkban azonban sokkal nagyobb szerephez jutnak az emberi viszonyok, úgymint szerelem és szerelmi szenvedély, hűség – hűség hazához és hűség a szerelmeshez –, féltékenység (féltékenység a szeretett hitvesre és féltékenység a trónt bitorló idegen asszonyra), a szülői gond és aggodalom; ezzel szemben megjelenítődik az udvarban élő idegenek pazarló életmódja, az elkényeztetett unokaöcs ármánykodása, az élősködő hamis lapkeverése, ezek mellett a hatalomvágy, az olthatatlan vágy a paráznaságra, a féktelen dorbézolás, az ország vagyonának a széthordozása. Nem kell különösebb észjárás vagy élettapasztalat ahhoz, hogy erős párhuzamokat vonjunk a darabban történtek és az életünkben lejátszódó folyamatok között. A darabot Zalán Tibor dramaturg és Szabó K. István rendező – sok éves közös munkálkodásuk a garancia erre – nem fogja aktualizálni, bár mindenki akaratlanul találhat (és talál is) áthallásokat színpad és mindennapi élet között. Aktualizálás helyett korszerűsítenek az alkotók, amit az idő kirágott a darab szövetéből, azt kivágják vagy megfoldozzák, az erős drámai vonalakat még jobban kiemelik, az elhagyható mozzanatokat pedig könyörtelenül el fogják hagyni. Huszonegyedik század eleji Bánk bán formálódik a műhelyükben, amely megtartja a Katona József-i szándékokat és üzeneteket, de mozgékonyabbá, zsigeribben átélhetővé teszi őket a mai kor számára.

Időről időre vendégül látja a Jókai Színház előadásain a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által nevelt gyermekeket, melynek alapítása Böjte Csaba nevéhez köthető. Csütörtökön délután a Bánk bán című nemzeti drámánkat nézhették meg a felső tagozatos nagyszalontai iskolások, majd  találkozhattak a címszereplő Demeter Andrással is.

Több kísérő program aligha kapcsolódhat egy-egy bemutatóhoz, mint ahánnyal a Bánk bán márciusi premierjét tüntette ki a Békéscsabai Jókai Színház. Először februárban a Mindentudás Színházi Egyetemén Szabó K. István rendező és Darvay Nagy Adrienne színháztörténész szolgált hasznos információkkal a nemzeti dráma és a készülő előadás körülményeiről, és már akkor megismerhettük a címszereplő Demeter András István színművészt. A március 19-én megnyitott Művész Kávéház pódiumán pedig a Szereptudásra vagy rögtönzésre című könyv bemutatóját tartották, ahol a szerzővel és a szereplővel Kadelka László ügyelő beszélgetett. (Niedzielsky Katalin tudósítása)

BEOL | A március 15-ei ünnepnappal a levegőben bizsereg a magyarságtudat. Megjelentek az utcákon a zászlók és kokárdák, felelevenítjük történelmünk egyik legfontosabb mozzanatát. Ráadásul épp e visszaemlékezés időszakára tűzte műsorra a Békéscsabai Jókai Színház Katona József nemzeti drámáját, a Bánk bánt. ► Tovább

Magyar Idők | Nagyszabású, mégis történelmi poroktól és pátosztól mentes Bánk bán-bemutatóval üli nemzeti ünnepünket a Békéscsabai Jókai Színház. Szabó K. István rendezésében, Zalán Tibor friss szövegváltozatával igazi örök érvényű produkciót sikerült színpadra állítani. ► Tovább

Katona József  örökérvényű remekműve várta a díszbemutató közönségét szombaton este színházunkban: a Bánk Bánból  Szabó K. István rendezésében minőségi előadás született Békéscsabán. Teátrumunk tizenharmadik bemutatójának a díszelőadása frenetikus sikerrel zajlott le, a zúgó taps megérdemelten szólt az alkotóknak, a színészeknek. Az est házigazdája a BÉKÉS DRÉN Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Korlátolt Felelősségű Társaság volt.

Katona József nem érhette meg a Bánk bán színházi ősbemutatóját, már három éve a föld alatt nyugszik, amikor 1833. februárjában barátja, Udvarhelyi Miklós jutalomjátékul választhatja a darabot. A meg nem értett, elveszett, újra feltalált, betiltott „nemzeti dráma” elindul a mítosszá válás útján; aminthogy a Bánk bán színpadtörténete is szorosan összekapcsolódik a magyarság legnagyobb örömeivel, legfájóbb szenvedéseivel. A közönség kívánatára tűzik műsorra 1848. március 15-ének estéjén, önkényuralmak idején a cenzúra tilalomlistáját vezeti, színháznyitások és bezárások ünnepi eseményeit szépíti. A Békéscsabai Jókai Színház március 11-én mutatta be a Bánk bánt Szabó K. István rendezésében, Demeter Andrással a címszerepben.

Katona József Bánk bán című darabját Szabó K. István rendezésében mutatja be színházunk. A címszerepben  Demeter András színművészt láthatja a közönség, a Békés Megyei Hírlap vele készült  interjúja alább olvasható.

 A felelősség kérdésére fókuszálva állította színpadra Katona József Bánk bánját Szabó K. István rendező. Az előadás premierje március 11-én lesz a Békéscsabai Jókai Színházban.

Terasz. hu | Tizennégy évvel ezelőtt, majdnem napra pontosan, a budapesti Nemzeti Színház avató előadásának, Az ember tragédiájának a bemutatójára készültem. Most a nemzeti drámapanteon másik legfontosabb művében tesz ismét próbára a színész-sors Magyarországon, Békéscsabán a Jókai Színházban. Egy olyan címszerepben, amely a szédítő magasságok és a tátongó mélységek szélsőséges koncentrátuma. ► Tovább

Tizennégy évvel ezelőtt, majdnem napra pontosan, a budapesti Nemzeti Színház avató előadásának, Az ember tragédiájának a bemutatójára készültem. Most a nemzeti drámapanteon másik legfontosabb művében tesz ismét próbára a színész-sors Magyarországon. Egy olyan címszerepben, amely a szédítő magasságok és a tátongó mélységek szélsőséges koncentrátuma: „mint vándor a hófúvásokban, úgy lelkem ingadoz határtalan”. Nemhiába tartották Bánkot egy időben a magyar férfiideálnak. Babits Mihály is épp e tragikus sorsú államférfi példájában látta meg a „nemzeti karakter” megtestesülését. A „Francia Hamlet”, azaz a Lorenzaccio Hercege, az eredeti Shakespeare-dráma „Hamlet-i Királya”, valamint a Német Hamletnek nevezett Faust után, kiváltképp nagy örömet – és még nagyobb kihívást – jelent számomra a „Magyar Hamlet” megszemélyesítésének a lehetősége. És ami még ennél is fontosabb: szerencsém van kiváló kollégákkal, jó hangulatban, együtt, valódi társas-játékot játszani! Egy olyan városban, amelyben a színész-ember rögvest otthonra lel! Ráadásul egy olyan színházban, amelyet varázslatos emberek laknak, de annyira nyitottan, hogy a messziről érkező is rögtön úgy érzi: „idehaza” van!

Oldalak


Google+