Jelenlegi hely

Bánk bán

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Hírek

Legtöbb országnak van nemzeti drámája. Ahhoz, hogy egy nemzeti dráma létrejöhessen, kell egy nemzet, amelyet végveszély fenyeget, és kell egy nemzetéből kiemelkedő hős, aki megmenekíti azt a végveszélyből. Mármint, a nemzetet. Hogy a Bánk bánból miért lett nemzeti dráma, amikor sem társadalmi végveszélyről, sem az onnan való kimenekítésről nem beszélhetünk, azt már nehéz lenne kideríteni. Már az is gyanús, hogy nemcsak nemzeti és „nemzetietlen” gondolatok csapnak össze benne erős kupacsattogtatással, de szerelmi civódások, hatalmi megütközések, és valós emberi vívódások váltakozó színhelye is egyben a színpad. A cselekmény menetét valamennyien ismerjük, erre most nem térnénk ki, hiszen, szándékaink szerint azt jószerével meg fogjuk tartani. Előadásunkban azonban sokkal nagyobb szerephez jutnak az emberi viszonyok, úgymint szerelem és szerelmi szenvedély, hűség – hűség hazához és hűség a szerelmeshez –, féltékenység (féltékenység a szeretett hitvesre és féltékenység a trónt bitorló idegen asszonyra), a szülői gond és aggodalom; ezzel szemben megjelenítődik az udvarban élő idegenek pazarló életmódja, az elkényeztetett unokaöcs ármánykodása, az élősködő hamis lapkeverése, ezek mellett a hatalomvágy, az olthatatlan vágy a paráznaságra, a féktelen dorbézolás, az ország vagyonának a széthordozása. Nem kell különösebb észjárás vagy élettapasztalat ahhoz, hogy erős párhuzamokat vonjunk a darabban történtek és az életünkben lejátszódó folyamatok között. A darabot Zalán Tibor dramaturg és Szabó K. István rendező – sok éves közös munkálkodásuk a garancia erre – nem fogja aktualizálni, bár mindenki akaratlanul találhat (és talál is) áthallásokat színpad és mindennapi élet között. Aktualizálás helyett korszerűsítenek az alkotók, amit az idő kirágott a darab szövetéből, azt kivágják vagy megfoldozzák, az erős drámai vonalakat még jobban kiemelik, az elhagyható mozzanatokat pedig könyörtelenül el fogják hagyni. Huszonegyedik század eleji Bánk bán formálódik a műhelyükben, amely megtartja a Katona József-i szándékokat és üzeneteket, de mozgékonyabbá, zsigeribben átélhetővé teszi őket a mai kor számára.

Krónika Online | A felelősség kérdésére fókuszálva állította színpadra Katona József Bánk bánját Szabó K. István nagyváradi rendező. Az előadás premierje március 11-én lesz a Békéscsabai Jókai Színházban. ► Tovább

BEOL | Március 11-én kerül először színre a Békéscsabai Jókai Színházban a Bánk bán, a díszbemutató rá egy napra, március 12-én lesz. Szabó K. István rendező azt mondta: Katona József művével, a nemzeti tragédiával foglalkozni nem egyszerűen feladat, hanem ügy is. Fontos volt az, hogy a történet legyen könnyebben „kódolható” a néző számára. ►Tovább

magyaridok.hu | Nagyszabású produkcióval készül március idusára a Békéscsabai Jókai Színház: Szabó K. István rendezésében állítja színpadra Katona József nemzeti drámáját, a Bánk bánt. A teátrum vezetése úgy döntött, az olvasópróbát nyilvánossá teszi, hogy a szélesebb közönség számára is várhatóvá, láthatóvá válhasson a produkció, amelyről Seregi Zoltán, a színház igazgatója úgy nyilatkozott, hogy talán az évad legfontosabb elő­adása lesz. Mi több, olyannyira nyitott volt a próba, hogy közben megszakította az M1 műsorába való élő bejelentkezés is. ► Tovább

Az évad talán legfontosabb, mindenképpen kiemelkedő produkciójára készül a Békéscsabai Jókai Színház. Katona József Bánk bánját nem aktualizálják, hanem korszerűsítik: olyan huszonegyedik századi színművet alkotnak, amely hű marad a drámaíró eredeti szándékához és üzenetéhez, ugyanakkor érthető és élvezetes a mai néző számára. Minden korábbi feldolgozást és értelmezést el lehet tehát felejteni, Zalán Tibor dramaturg „átvezetése” Szabó K. István rendezésében márciusban kerül színre. (Niedzielsky Katalin tudósítása)

Katona József Bánk bán című művét viszi színre márciusban színházunk. A darabot Szabó K. István rendezi, aki a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház főrendezője, művészeti vezetője majd igazgatója volt, jelenleg a nagyváradi Szigligeti Színház társulatának művészeti igazgatója.

Oldalak


Google+