2017. május 03., szerda      00:42

Jelenlegi hely

Bolond Istók a Jókai Színházban


Arany János műveihez nem kell évforduló, mert munkásságában mindenki talál olyan műveket, amelyek szívéhez közel állnak. A Jókai Színház a költőóriás születésének kétszázadik évfordulójára gondolt egy merészet, és színpadra álmodta Bolond Istók történetét – színházi bolondozások – műfaji megjelöléssel.

 (Valószínű többen nem olvasták Arany Bolond Istókját, mint ahogy én sem – eddig.) Zalán Tibor József Attila-díjas író, költő, dramaturg nagyszerű munkát végzett, dramaturgiája megtartotta Arany nagyon szép stílusát, humorát. Pár éve a Toldit írta színpadra, így volt tapasztalata Arany elbeszélő költeményét illetően, de talán nehezebb dolga volt azért, mert a szöveg nagyszerű, de nem igen van olyan történés, amit színpadon érdemes lenne bemutatni. Ehhez képest a végeredmény remek lett. Ráadásul az előadás kezdetén és végén a költőbarát, Petőfi Sándor Színészdala csendült fel a teljes szereplőgárda tolmácsolásában, mintha egy festményen látnánk őket –, mintegy keretbe foglalva az előadást. Galambos Edit írása

Árkosi Árpád Jászai Mari-díjas rendező úgy képzelte el az első éneket, hogy Istók, aki csecsemő, a körülötte lévő felnőtteket óriásnak látja, ezért óriási bábfejek voltak a színészeken. – A bábokat Lenkefi Zoltán bábművész készítette, amelyek nagyon mutatósak, találóak voltak. – A rendező másik nagyon ötletes megoldása a csecsemő Istók jelenléte volt – bár azt is Ragány Misa alakította –, fehérben látjuk, (az arca is fehérre van festve), de kicsiségét – csecsemő voltát – egy játék baba is szimbolizálja, amellyel mint egy köldökzsinórral van összekötve.

Az előadást zenészek kísérték: hegedűn Schäfer Szilveszter, nagybőgőn Pataj Péter, fuvolán Lehoczki Orsolya, aki a Magyarázó szerepét is alakította, ami arra volt jó, hogy a régies szavakat „fordította” a nézőtéren ülő gyermekek számára, ami szintén nagyon jó ötlet volt a dramaturg és/vagy a rendező részéről. A zenészeket kiegészítette a Mesélő Katkó Ferenc gitárjátéka. Az előadás zeneszerzője Könczei Árpád.

A díszletet Ondraschek Péter fehér, sokajtós, emeletes építménynek álmodta meg, ahová a színészek rajzoltak ajtókat, ablakokat, madarat, fát stb. Érdekes látvány volt követni a díszlet „alakulását”. A jelmezeket Mészáros Zsófia tervezte, ami jórészt fekete ruhákból állt – kivéve a cigányokét – és Istók jelmezeit, aki először fehérben jelenik meg csecsemőként, hogy fokozatosan a végére ő is feketében komoly emberként lépjen szülőfaluja szolgálatába.

Ragány Misának Bolond Istók figurája nem volt könnyű feladat, mert az elején, csecsemőt kellett játszania, csak utána válhatott Istókká. A hetvenöt perces előadásban Istók szinte végig a színpadon látható. Kisbabaként, néha felsír, de egyébként testbeszéddel játszotta el szerepét. A további jelenetekben – diákként és komoly felnőttként – sem a verbális képességére alapozta játékát a rendező, hanem itt is a testbeszédé volt inkább a főszerep, amelyet a színész nagyon gondosan, precízen oldott meg.

Arany János míves szövegét Katkó Ferenctől hallottuk, láttuk, aki Mesélőként van a színpadon egész előadás alatt, tele melegséggel, tele szeretettel. A színművész hangja, játéka telitalálat volt Arany szövegére – mintha maga a költő mesélte volna el a történetet.

Pityeri Erzsók szerepében Gábor Anita remekelt. A többi szereplő – főként „színitanházas” hallgatók – hitelesen, jól oldották meg szerepüket. A szereplők mozgását Rigler Renáta tervezte. A rendező asszisztense Janis Zoltán volt, aki több karakter bőrébe is belebújt az előadás folyamán.

Aki teheti, nézze meg a Békéscsabai Jókai Színház előadását, érdemes! Sajnálom, hogy nyáron a Szarvasi Vízi Színház nézőközönsége nem ismerheti meg Bolond Istók történetét Zalán Tibor és Árkosi Árpád megfogalmazásában.

 

Zárásként álljon itt a költőbarát Petőfi Sándor Színészdal című költeményének harmadik versszaka:

 

„Miénk a hatalom

Az emberszív felett:

Idézni egyaránt

Mosolyt vagy könnyeket.

Mi szép, mi szép, mi szép

A mi föladatunk!

Legyünk büszkék reá,

Hogy színészek vagyunk.”


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg



Google+