2014. november 08., szombat      00:00

Jelenlegi hely

„Engem is csak égve dobtak el…” - bemutattuk a Karády katonáit


November 7-én mutatta be teátrumunk Apáti Miklós: K und K (Karády katonái) című zenés víziójátékát Merő Béla, Fehér Rózsa-díjas rendezésében.

Karády Katalin azon színésznők egyike volt, aki már életében legendává tudott válni, és mind a mai napig a magyar színpad és filmvászon titokzatos „márványkeblű hölgye”. Hogy valójában mi volt a titka, arra az idő sem tudott választ adni. Apáti Miklós, korunk jeles költője sem a legenda felgöngyölítésén munkálkodik darabjában, sokkal inkább az élő ember – az idősödő, rákkal küszködő, halálra készülő Karády - dilemmáit és félelmeit állítja műve középpontjába. Az Amerikában, egy barátnője kalapszalonjában élő (megbújó) Karády küszködik az emlékeivel, elvarratlan szerelmével és természetesen a közelgő véggel. Az elszámolás mindig a múlt felidézésével jár, így megkettőzött szerepben látjuk a művésznőt: megjelenik a színen a fiatalkori énje is.

A múltból előkerül az apa figurája, a menedzsere figurája, szerelmének, a szintén legendás Ujszászy őrnagynak az alakja, hogy végigélje azt, ami megtörtént velük, és azt, ami megtörténhetett volna.

A cselekmény során nemcsak egy határozott, a karrierjét pontosan és céltudatosan építő színésznő alakja rajzolódik ki, hanem a kételyekkel teli szerelmes nőé, a szüleibe kapaszkodni nem tudó gyereké, a művészvilágban sodródó - és néha el is kallódó - emberé.

Karády Katalin sok fizikai és lelki szenvedés után már csak az örök nyugalomra tért vissza Magyarországra. A darabban szereplő ügynök még rá akarja bírni a visszatérésre, de Karády tudja, hogy akkor volt igazi hőse és legendája ennek az országnak, amikor fiatal volt, szép volt, és a dalait széltében-hosszában énekelte, vele együtt, egy ország. 

A dal, a szerelem, az öregedés és a hazátlanság édes-keserű motívumai fonják át egymást az előadásban, miközben felbúgnak az ikonikus Karády-dalok, melyek huszonöt évvel Karády  halála után is eltalálnak a szívekig. Megérdemelten szólt a vastaps Horváth Margit, Liszi Melinda, Babócsai Réka, Tege Antal és Kovács Frigyes (Jászai-díjas) színművészeknek, valamint  Ormándy M. Kevének és Gazdóf Dánielnek, a Színitanház végzett hallgatóinak.  A produkciót Vozár M. Krisztián invenciózus zongorajátéka tette teljessé. 


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 



Magyar Teátrum színházi hírek

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2017. július
 

Keresés

Keresés űrlap



Google+