2016. október 17., hétfő      15:59

Jelenlegi hely

Gazdagok és szerelmesek


Molière A fösvény című komédiáját Merő Béla rendezésében, Zalán Tibor átiratában október 10-én mutatta be a Jókai Színház. Lezó Nóra beszámolója.

A békéscsabai diák közönség számára nem ismeretlen az előadás, hiszen a tavalyi évadban „házhoz vitték”, idén azonban már a kőszínház falai között is látható volt. A célközönség az ifjúság, a bemutató előadáson is iskolások voltak a nézők. A darabnak igen nagy sikere volt, ami párját ritkító egy klasszikus mű esetében. Ennek oka pedig, hogy a hagyományokat megtartva, de mégis új köntösbe öltöztetve vált láthatóvá a fösvény és egész háznépe. Utazó darabként indult, ezért a díszlet inkább jelzésértékű, a kellékekből csak a legszükségesebbek vannak jelen, a jelmezek stilizáltan tükrözik az adott kort.

Az egész darabot a humor lengi át, amit nagyon jól érzékel a fiatal közönség, nevetnek, integetnek, együtt élnek a cselekménnyel. Nincsenek hosszas monológok, inkább a rövid, csattanós párbeszédek viszik a jeleneteket. A legnagyobb sikert talán a Csomós Lajos alakította Jakab aratja, aki egyszemélyben kocsis és szakács. Nyílt színen képes váltani egyik karakterből a másikba, nem kis derültséget okozva. Szakácsként „cuki”, kocsisként a nép egyszerű gyermeke. Ez a váltás semmilyen fennakadást nem okoz, sőt új színt visz a darabba, amit Csomós Lajos játéka tesz felejthetetlenné. A fösvényt, Harpagont alakító Bartus Gyula is nem kevés derültséget okoz: ahogyan vágyakozik egy nála sokkal fiatalabb nő után, mindent megtesz, hogy elnyerje szívét, és – nevéhez híven – a vagyona féltése okán is képes bolondot csinálni magából. Erre nagyon jó példa, amikor Cléante (Vadász Gábor) fia szolgálójának, Fecskének (Szabó Lajos) a nadrágját kutatja át. Szabó Lajosnak jól áll ez a szerep, az ingje alá rejtett ládika, amit a „világra hoz”, újfent derültséget kelt. A Cléante-ot alakító Vadász Gábor is magáénak érzi szerepét, magabiztosan, határozottan játszik. Karakterének teljesen más a pénzhez való hozzáállása, mint édesapjának, ő például ruhára is költ, apjával ellentétben. Apa és fia ugyanabba a fiatal lányba szerelmesek és itt kezdődnek a bonyodalmak. Sejthető, hogy egyik sem akarja feladni, ám egy jó ötlettel mégis Cléante nyeri el Marianna (Cserna Lili) szívét.

A szerelem Harpagon másik gyermekét, Elizt (Komlóssy Kata) sem kerüli el: Valérba (Nagy Róbert) habarodott bele, az érzés kölcsönös. Apja azonban nem őt, hanem egy öregembert szán leányának férjül, amivel természetesen Eliz nem ért egyet. Komlóssy Kata egyaránt nagy átéléssel alakítja a szerelmes fiatalt és a cselszövő testvért. Nagy Róbertnek mindannyian elhisszük, hogy fülig szerelemes.

A cselszövések nem jöhetnének létre, ha nem lenne segítség: Fruzsina (Kovács Edit) házasságszerző, mint a mesebeli tündérkeresztanya siet mindenki segítségére, észrevétlenül mozgatja a szálakat, még Harpagon szívét is képes meglágyítani. Kovács Edit igen meggyőzően alakít, gesztusaival, hanghordozásával hangsúlyozza szerepét, hirtelen arra vágyunk, hogy nekünk is szerezzen egy házastársat.

A sok-sok esemény és keszekuszaság után persze minden jó, ha a vége jó: minden fiatal a maga választottjával köt házasságot, a gyerekek és az apjuk között a béke veszi át az uralmat. Az egész darabot azok a vicces szóhasználatok, szófordulatok teszik élővé, amiket olykor napjainkban is használunk. A cselekmény és a párbeszédek nagyon jól kiegészítik, erősítik egymást, ennek köszönhetően az egészen fiatal korosztály is érti és élvezi, de a felnőttek sem unatkoznak rajta egy pillanatig sem. A színészek játéka pedig megkoronázza mindezt.


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg



Google+