2017. november 14., kedd      09:39

Jelenlegi hely

Jól jönne sokszor a bűvös patkó!


Óvodások és az általános iskola első négy osztályának tanulói vonulnak október közepe óta rendszeresen az előadásokra, hogy megnézzék A bűvös patkót, Hedry Mária meséjét Juhász Róza rendezésében. A Békéscsabai Jókai Színház gyermekbemutatója gyönyörű díszletével és kedves állatfiguráival nem csak elvarázsolja a legkisebbeket, a történet a természet szeretetére, környezetünk, értékeink megóvására is figyelmeztet. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Mintha a legszebben illusztrált mesekönyvek valamelyikét  nyitnánk fel, vagy már adventi kivilágításban pompázna az erdő, úgy ragyog az óriási fa a színpad közepén. Ez a Világfa, a bölcsesség fája, amelynek éppen 100 500. születésnapját akarja közösen és méltóképpen megünnepelni az erdő népe. Csak még Bumburira várnak az állatok és a növények, a bohócra, a műsor szervezőjére, aki ért a művészetekhez. A csillogó, villogó zöld levelek tüllre, csipkére emlékeztetve ölelik körbe az ünnepeltet, a főszereplőt. Bumburi késve bár, de megérkezik, és kezdődhet a próba, készülhet az ajándék. A bagoly, a szarvas, a róka, a farkas, a nyúl, a mókus, a gyöngyvirág, a csipke- és a galagonyabokor örömteli igyekezetét azonban megzavarja a gonosz erő, a varázsló a két gyíkkal. Az erdő eddig a béke szigete volt, most veszélybe kerül minden. A Világfát a varázsló „vén korhadéknak” nevezi, belépőjéből kiderül, hogy utálja az erdőt, az illatokat, a szagokat, de kell neki a hely, hogy oda égig érő palotát, felhőkarcolót építsen. (Láttunk már ilyet, mi felnőttek, nem igaz?) Még éppen időben érkezik Jázmin, az erdővédő, mindenható tündérlány, várjuk, mit tehet a veszélyes projekt megakadályozása érdekében.

Jó és rossz váltakozó megjelenése igazi ritmust ad az előadásnak, miközben az állatok gyanakodni kezdenek. A varázslót – úgy tűnik - nem lehet megállítani, először az illatokat veszi el tőlük, utána a színeket, hogy gyengék legyenek, ne tudják megvédeni „a rozzant vénséget”. Nagy változással szembesül a gyermekközönség. Micsoda világ az, ahol már nem illatozik a gyöngyvirág, nem szól a trombita, a dob és a csodasíp?! A varázsló közben vándornak álcázza magát. A virág szédül, mert elvették a lelkét, illatát, a hangot, nincsen madárdal az erdőben. Minden értéket belegyűjtött a zsákjába a gonosz, az északi széllel elfújatta a színeket, nemcsak az állatok bundájáról, hanem még a megfestett vászonról is.

Az addig csillogó színes színpad feketébe öltözik, föld és terepszín uralkodik, amilyen a vándor köpenye is, valamint a két gyík. A színek, illatok nélkül a természet nem létezhet, és már halljuk a közelítő lánctalpas fűrészt, azzal akarja Terribiusz kivágni a fát. Hol késlekedik a tündér? Jázmin a fa odujában végre megtalálja a bűvös patkót, s a fűrész fenyegető zajában, láncra verve, rendesen megtáncoltatja a varázslót. Remek jelenet. Majd a patkó magához húzza Terribiusz pálcáját, amivel a tündér visszahozza a színeket, a hangokat és az illatokat, végül a gonoszt apró gyíkká változtatja át.

A Tobozmesék, Fénykeresők és a Tündér Míra írója jól ismeri a gyermeklelkeket és az ifjú közönség gondolatvilágát, pontosan tudja, hogy a kicsik mennyire kötődnek az állatokhoz, és a mese nyelvén megértik a világ bajait, veszélyeit. Miközben felfedezhetik a természet szépségeit, értékeit, amelyeket védeni kell. S még azt is megtanulhatják, hogy az állatok összefogása, az ünnep, a zene, a tánc - mind olyan érték, amit becsülni kell, amely által gazdagodunk.

Mint minden mesében – és persze az életben – itt is a jó és a rossz csap össze, a két ellentétes erő fellépése váltogatja egymást, amikor a gonosz megpróbálja megzavarni az ünneplést, megfosztani az állatokat, az erdőt értékeitől. A mesében persze mindig a jó győz, az életben hiába várunk a tündérre, a csodapatkóra és más varázslatra. De az biztos, hogy ilyen történetekből erőt meríthetünk a nehézségek leküzdésére.

Hedry Mária kedves meséjéből Juhász Róza ízléses, pergő előadást rendezett a gyermekközönségnek, amely szórakoztat és nevel. Oberfrank Réka játékos koreográfiája az állatfigurákra épül, és egyenletes ritmust ad az előadásnak. A főszereplő Bumburi bohócot Szabó Lajos játssza ügyesen, Jázmin tündért Gábor Anita. Terribiusz varázslót Gulyás Attila kelti hatásosan életre, a két szolgáló gyík Petri Viktor és Dina Norbert. Bagoly professzor szerepében Tomanek Gábort, Szarvasként Hodu Józsefet látjuk. Róka asszonyságot Nagy Erika, Farkas komát Csomós Lajos alakítja. Mókuska Kopanyica András, Nyuszi Lakatos Viktória. A Galagonya bokrot Szabó Zoltán, a Csipkebokrot Komlóssy Kata, a Gyöngyvirágot Csonka Dóra személyesíti meg. A mesés díszletet és a kedves állatjelmezeket Libor Katalin álmodta színpadra.

Niedzielsky Katalin

 

Fotó: A-Team/Nyári Attila


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 



Magyar Teátrum színházi hírek

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2017. november
 

Keresés

Keresés űrlap



Google+