2016. február 19., péntek      00:49

Jelenlegi hely

Mese néptáncra, rímek prózára


Igényes, színvonalas előadást rendezett Hernyák György A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékból a Békéscsabai Jókai Színházban. A magyar népmesét Zalán Tibor alkalmazta színpadra, a prózát megtűzdelve verssel, rímmel, a darabhoz Bakos Árpád eredeti népies zenét komponált. A történetet kiválóan táncolták el a színészek és a Tabán Táncegyüttes tagjai. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Egyszerű történet néptáncban nagyszerűen elmesélve, ahol a magyar folklór gazdag világa mellett szinte az egész Kárpát-medence dallamai, ritmusai életre kelnek. A mese és a tánc műfajához Bakos Árpád modern, népies és szórakoztató muzsikát szerzett. S akinek nincsen mesedarab narrátor nélkül, egy kis csavarintással, sok-sok humorral azt is megkapja a táncszínház mellé. A produkció minden korosztály érdeklődésére számot tarthat, Hernyák György rendezése nemcsak a gyerekeknek, a felnőtteknek is, sőt az egész családnak együtt kiváló szórakoztatást ígér.

Zalán Tibor dramaturg verses, rímes prózát írt a színészeknek, így még a szöveg is zenél. Az emlékezetes mozgás- vagy pontosabban „néptáncszínházhoz” Brezovszki Roland alkotta a remek, látványos és mozgalmas koreográfiát. A színes kavalkádból kiemelkedő a Tyúk mozgása, a színes zászlós jelenetek a széllel – gyönyörű ruhákkal –, a vihar, a botostáncok, a Csizmadia és feleségének kettőse, a Szélkirály fellépése, persze említhetném az összes páros és csoportos táncjelenet.

Hősünk, ez a Csizmadia bizony nemcsak szegény, hanem eléggé együgyű is, hiszen kicsit lassan tanul. Kalandjai során aztán csak rájön, hogy az emberek kíváncsiak, jóhiszeműek vagy éppen kapzsik. A mese végén persze a rossz elnyeri méltó büntetését, a jó pedig megkapja jutalmát, amire szüksége is van népes családjának.  

A Csizmadia szerepét Szabó Lajos ügyesen, humorosan játszotta, táncolta. Feleségeként Liszi Melinda jópofa zsémbes asszonyságot alakított. A Mesélő (öreg bácsika) figuráját Csomós Lajos kedves humorral tette emlékezetessé. Szélkirályként Presits Tamás szolgáltatott igazságot, többek között a botostáncban jeleskedett. A Tyúkot Gábor Anita remekül formálta, artista jelenetekkel dúsította. A Koma szerepében Nagy Róbert, Komaasszonyként Tatár Bianka erősítette a csapatot, a táncosokat. Közreműködött Zsombok Réka szh. és Janis Zoltán szh., valamint a Tabán Táncegyüttes tagjai.

A táncnak kellett a hely, díszlet nem sok fért a színpadra. De nem is hiányzott, mert az árnyjátékkal kiválóan megnyújtotta a teret, távlatot nyitott Hernyák György rendező, aki az előadás  díszletét is tervezte. A jelmezek az egyszerű nép és az előkelőek viseletét tükrözték, ahogyan a táncok is, felvillantva a szomszédos népek jellegzetes motívumait, különösen látványos a király jelmeze. Az előadás jelmeztervezője Oláh Tímea volt.

Niedzielsky Katalin


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg



Google+