2018. április 10., kedd      18:16

Jelenlegi hely

My Fair Ladyt rendez Radó Denise


Ha Vigadó, akkor szuperprodukció. A Békéscsabai Jókai Színház a My Fair Lady bemutatójára készül ötven szereplővel, plusz zenekarral, az előadást a Jászai Mari-díjas Radó Denise rendezi. A világ egyik legnépszerűbb musicaljét George Bernard Shaw Pygmalion című színművéből és Gabriel Pascal filmjéből adaptálta az eredeti produkció rendezője, Moss Hart. Higgins nyelvészprofesszort a Nádasdy Kálmán-díjas Szomor György, Elizát, a virágáruslányt Papp Barbara, Pickering ezredest a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula játssza. Az idei évad utolsó bemutatójának olvasópróbáját április 10-én délelőtt - hogy mindenki elférjen - az egykori impozáns bálteremben tartották. (Niedzielsky Katalin írása)

Seregi Zoltán igazgató azzal köszöntötte a művészeket, alkotókat, közreműködőket, hogy a teátrum minden évadban kínál egy szuperprodukciót és meghív vendégművészeket, ami nagyon fontos a hazai társulat tagjainak, hogy új inspirációkat kapjanak. Elmondta, hogy a világhírű darab szövegkönyvét - G. B. Shaw jellegzetes fanyar nyelvezetét megtartva - Alan J. Lerner írta, a verseket a Kossuth-díjas G. Dénes György. Mészöly Dezső fordításában kerül színre a produkció, a zenét Frederick Loewe szerezte. Mint megtudtuk, Magyarországon az első My Fair Lady-előadást édesapja, Seregi László rendezte.

A három főszereplőn kívül Mrs. Higgins-ként Somfai Évát, házvezetőnőjeként Fodor Zsókát láthatja a közönség, Eliza apja, Doolittle Katkó Ferenc, Freddy Balázs Csongor lesz, de szerepet kap többek között Nagy Erika, Ragány Misa, Hodu József, Galambos Hajnalka és az egész Színitanház korábban végzett, illetve mostani hallgatói. Fellép a Folk & Roll formáció, énekkar, a színházi zenekar, vezényel Gulyás Levente és Rázga Áron. A díszlet- és jelmeztervező Húros Annamária, koreográfus a Harangozó Gyula-díjas Sebestyén Csaba.

Papp Barbara a híres Csudijó dalt adta elő ízelítőül, majd Radó Denise köszöntötte a társulat tagjait. Mint mondta, nagyon boldog, hogy újra itthon lehet, hiszen Békéscsabán született, ahol édesanyja, édesapja is játszott, innen került hat hét után Győrbe. A My Fair Ladyt már rendezte Szolnokon a 2017-18-as évadban, ott Schwajda György fordításában vitték színre. Úgy fogalmazott, annak a szövegnek más a szerkezete, a tájszólásos, akcentusos beszéd elég nehéz, de megküzdenek vele. Az eredeti Mészöly-fordítás szerinte zseniális, mert megtartja az eredeti mű szecessziós világát.

  • Egy kislány álma kerül színpadra, az, hogy milyen is hercegnőnek lenni. Rengeteg helyszínváltással, gyors ruhacserékkel, mozgóelemekkel, vetítéssel játsszuk az előadást. Általában azt mondják, hogy a kis virágáruslány fejlődéstörténetéről szól ez a darab, igen, de legtöbbet Higgins professzor változik, aki addig magának való volt, a tudományának, a hangképzésnek élt. S Eliza hatására el kezd érezni, rájön, hogy a fonetikán kívül van más is, megmozdulnak a húrok a lelkében, a szívében. Szeretném, ha mindez kicsendülne az előadásból, és azt sugallná, hogy a férfi is kimutathatja érzelmeit. Olvassuk el! A film, Audrey Hepburn hatása egyértelmű – hangsúlyozta a rendező.

Radó Denise, Seregi Zoltán és Húros Annamária

Radó Denise igazi színházi dinasztiából származik. Színész, rendező, színházigazgató volt a nagypapája, Radó Béla, az édesapja, Radó László, nagybátyja, Radó Vilmos. Édesanyja, Almássy Gizi pedig színésznő. A szolnoki Szigligeti Színházban tavaly többek között Marsha Norman Jóccakát, Anya! című darabját rendezte, Dürrenmatt Fizikusok drámájában Mathilde von Zahnd idegorvost játszotta, később Lady Macbeth figuráját keltette életre. Budapesten rendezte Alfonso Paso Hazudj inkább, kedvesem című darabját a Játékszínben.

Színészként és rendezőként a világirodalom számos klasszikus és modern művében közreműködött. Musicalből többek között a Légy jót, A muzsika hangját, a La Mancha lovagját, a Jézus Krisztus Szupersztárt, a Cabaret és A padlás című darabot állította színpadra. Úgy tűnik, a zenés műfaj különösen közel áll a szívéhez. Radó Denise-t a műfajról és a darabválasztásról kérdeztem.

  • A My Fair Ladyt én választottam, imádom. Úgy gondolom, minden rendező álma, aki zenés darabokat visz színre, ez a darab. Ezért nagyon boldog voltam, amikor Balázs Péter felkért Szolnokon. Sok prózai művet is megrendeztem, de valóban imádom a zenés színházat. Győrben nőttem fel, állandóan ott voltam a színházban a szüleimmel, és vasárnap délután operett ment, zenés darab. A másik ok: nekem nagyon fáj, hogy a mai fiatalok régimódi műfajnak, giccsesnek, olcsó sikernek tartják a musicalt. Meg kell nekik mutatni, hogy igazi értékről van szó, persze ehhez olyan színészek is kellenek, akik ezt elhitetik a közönséggel. Mindig is fontos volt nekem, hogy eredeti legyen a rendezés, kétszer ugyanúgy nem akarom megcsinálni az előadást, az nekem nem kihívás, nekem öröm mást csinálni, nem akarok kész művel turnézni körbe az országban.

A rendezői ars poetica ecsetelésekor Radó Denise az olvasópróbán kiemelte, hogy nemcsak Eliza, hanem Higgins fejlődéstörténetét is fel akarja mutatni. Vajon miért tartja ezt fontosnak?

  • Jellemző, hogy a férfiak a hölgyekből általában azt veszik észre, ami nekik kell. Tisztelet a kivételnek, de az igazság az, hogy a nők nem egyenrangúak, a gyerek-, anyaviszony bonyolult, és nekünk fontos a színpadról nemcsak érzelmeket közvetíteni, hanem el is gondolkodtatni a nézőket, a férfiak figyelmét felhívni erre a problémára. Higgins professzornak elkezd dobogni a szíve. Ismert a régi ókori legenda a görög szobrászról, aki megalkotta művét, és beleszeretett a megformált nőbe. Pygmalion azonban nemcsak tökéletes, hanem saját lelke, öntudata is van, amihez a férfinak is alkalmazkodnia kell, csak úgy érdemes élni, csak úgy teljes a szerelem, ha kölcsönösen elismerik egymást. Higgins először saját sikerének könyveli el Eliza fejlődését, de a lány nem boldog, akkor döbben rá, hogy az élet nem teljes másik nélkül.

Papp Barbara a Kaposvári Egyetem negyedéves hallgatója, legutóbb tavaly decemberben láttuk Békéscsabán: Pozsgai Zsolt A Szellemúrnő című történelmi játékában Ábránfy Katalin leányának, Zsófiának szerepét játszotta. 2017 februárjában az Ármány és szerelemben, Friedrich Schiller gyönyörű drámájában, amit tanára, Eperjes Károly rendezett, Lujza alakját keltette életre. Mint mondta, testileg és lelkileg is készül, edzi önmagát a szerepre. A Pesti Magyar Színházban 2011-től ment a My Fair Lady, akkor csoportos szereplőként vett részt a produkcióban, ismeri a dalokat, Shaw színművét ugyan nem olvasta, de a Pygmalion-történettel tisztában van. Úgy véli, a figura a próbák során születik meg. Látta már régebben a filmet, most újra megnézte, Audrey Hepburn alakítása közel áll hozzá. Papp Barbara többszörös premierre készül: ez lesz az első zenei főszerepe, először játszik élőzenekarral és Szomor Györggyel.

A szuperprodukció megalkotására – a május 18-ai bemutatóig - egy hónap és egy próbahét áll az alkotók rendelkezésére.

Niedzielsky Katalin


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg



Google+