2018. június 12., kedd      10:42

Jelenlegi hely

Ősbemutató a Csabai Nyár programján


Kortárs darab ősbemutatóját láthatja a közönség a Jókai Színház udvarán, a TeÁtriumban június 16-án, szombaton este fél kilenctől. Pozsgai Zsolt A király és a szűz című egyrészes történelmi játéka a budapesti Bakelit Center és a Csabai Nyár közös produkciójaként kerül színre, Csomós Lajos és Nádra Kitti előadásában. A szerzővel, aki az előadást rendezi is, a darab keletkezéséről, a történelmi korszakról, amelyben játszódik, szereplőiről, valamint az ősbemutató jelentőségéről beszélgettünk. (Niedzielsky Katalin interjúja)

- A Bakelit nevű színház adott be pályázatot A király és a szűz ősbemutatójára, és rám bízták, hogy hol és kivel akarom színpadra vinni. Csomós Lajossal már nagyon régen jó barátságban és munkaviszonyban vagyok, ezért gondoltam, hogy akkor idehozom az előadást. Megkerestem a polgármesteri hivatalt és Seregi Zoltán színházigazgatót, kérdeztem, hogy a Csabai Nyár programsorozatba belefér-e a történet. Tárt karokkal fogadták, az önkormányzat pályázati pénzzel még támogatta is az előadást. Örültem, hogy itt lesz a bemutató, hiszen a Csabai Nyár rangos esemény.

- Újabb izgalmas történelmi játék, A Szellemúrnőhöz hasonlóan. Pozsgai Zsoltról köztudott, hogy közel áll a szívéhez a történelem, jól ismeri a magyar múltat és nagy mesélő, mindig érdekes, romantikus történetet varázsol a színpadra. Mi az, ami elárulható premier előtt az új műről?

- Minden elárulható. Azért nem történelmi dráma, mert olyanfajta játék, ami egybemos humort és tragédiát, erre a kettősségre épül. A tatárjárás idején vagyunk, 1240–1242 között játszódik a darab. IV. Béla volt az a királyunk, aki végigszenvedte ezt a kort, aztán újra felépítette az országot. Ő volt az, aki - gondoljunk csak bele! - védvonalat akart építeni a határ mentén, de nem vették komolyan. Azt mondta, több milliós sereg közelít, de a főurak úgy vélték, 30-40 kóbor tatárról van szó. Bizony az akkori hatalmak megszidták IV. Bélát, hogy miért épít kerítést a határra…

- Semmi aktualizálás, áthallás…

- Semmi az égvilágon! Ezt nem én csináltam, a történelem ismétli önmagát. Nem azért választottam ezt a témát, hogy most kiránduljunk IV. Béla korába, bár az sem rossz, a néző egy történelmi korszakba beleéli magát, és én hiszek benne, hogy ez szép dolog lehet. Shakespeare-nél is az, de ahhoz a korhoz nincs sok közünk történelmileg, ehhez pedig van. De azért választottam, mert fontos, hogy a mai nézőhöz szóljon a darab, különben nincs értelme az egésznek. Kevesen tudják, hogy a tatárok előre küldték a hunokat, hogy IV. Béla legyen a majdan megalapítandó világbirodalmuk európai királya.

- Honnan ismerték a magyar király képességeit?

- A tatárok - rengeteg különféle nemzetség együtt - rokonuknak hittek bennünket, ezért keresték meg Bélát ezzel az ötlettel. A királynak ez óriási lelkiismereti válságot okozott, hogy egy ilyen véres hatalom vezére legyen, vagy saját népe érdekeit képviselje.

- Ekkora történelmi terhet hogyan lehet a kétszereplős darabban, a király és 16 éves Anna lánya kapcsolatában ábrázolni?

- Annáról semmit sem tudunk. A darabban, ahogy menekülnek a tatárok elől, öt kriptában találkoznak, és Annának öt uralkodóhoz kellene hozzámennie azért, hogy a tatárok ellen kicsit könnyebb legyen a dolgunk, de ez a lány - jól megfontolt érdekből és a saját szűziségét védve - nem akar egyiknek sem a felesége lenni. Aztán majd más lesz a helyzet, születik egy nagyon más döntés, amikor ez már elkerülhetetlen, lemondás a szűzi életről.

- Úgy hírlik, merész ötlettel hozza be a történelmi hátteret a színpadra.

- Archívanyagokat kapunk a 13. századi Verecke Televízió műsorából. A konfliktus apa és lánya között van, de hogy a történelmi korba helyezzem a mai nézőt, ezt a formát választottam, hírbemondót a korabeli televízióból. A végén van még egy mai hírbeolvasás is, ami nagyon szép történet. IV. Béla és a felesége ugyanis szép szerelmi életet éltek sokáig együtt, az asszony bizánci volt, nem is nagyon lett volna szabad elvennie Bélának. De annak ellenére feleségül vette, hogy a pápa kiátkozta őket, a házasságot sem érvényesítette. Most egy éve, hogy Esztergomban kiásták Béla sírját, hogy biztonságos helyre tegyék a csontokat, egy ölelkező csontvázat találtak egy kétszemélyes koporsóban… Egy korabeli jóember tehette, hogy így helyezte el őket, mintha ölelkeznének. Ilyet még nem nagyon láttak, és engem mélyen megdöbbentett ez a kép: a két ölelkező csontváz.

- Ez már önmagában elindíthatja az író fantáziáját, de nem ez volt az ok, ugye?

- Nem, hanem az, hogy én is lányosapa vagyok, van két lányom, akik már 28, 30 évesek, és tudom azt, hogy egy lányosapának milyen viszonya van a lányához, hogy ez az Anna nagyon okos, milyen sokszor van igaza, és ezt a király csak későn látja be. Sokkal okosabb ez a lány, mint a király…

- Akkor a lányosapáknak is üzen a darab?

- Abszolút.

- Premier szombaton, és azután?

- Jövő nyáron játsszák újra a darabot több helyen az országban, most lekéstünk a nyári játékokról. Pécsváradon és Siklóson mutatják be, Budapesten, a pályázó székhelyén, a Bakelitben, a Nemzetiben ősszel vendégjátékként, és szeretnék békéscsabai erőkkel tévéjátékot készíteni, mert ez a darab rendkívül alkalmas arra, hogy felvegyék.

- Ki döntött a szereposztásról?

- Természetesen én. Sokáig voltam itt dramaturg, jól ismerem Csomós Lajost, láttam itt felnőni, együtt nőtünk fel. Nádra Kitti még iskolás, kislányos alkata, mentalitása kiváló az apa és lánya kettőshöz.

- Úgy érzem, fontos volt Önnek, hogy Békéscsabán legyen az ősbemutató.

- Jó, hogy nemcsak hívunk utazószínházakat, hanem mi magunk is kiállítunk egy előadást.

- Saját darabját rendezi, ez praktikus lehet, leegyszerűsítheti a próbafolyamatot, nem kell megvívni harcokat.

- Szeretem saját darabomat megrendezi, főleg akkor, ha én választom a szereposztást. Tudom, kiből mit tudok kihozni, egy kétszereplős darab főleg erős viszonyt feltételez a színész és a rendező között. Lehet, ha hívok valakit, nem ismerik, nem kedvelik meg egymást. Nádra Kittiből, aki éppen most vizsgázik, színésznőt kell faragni, ami pedagógiai feladat, és ezt szintén nagyon nehéz egy olyan emberre bízni, aki nem ismeri a színház adottságait.

- Egy ilyen szerep komoly iskola, élesben játszani színésszel, felér egy vizsgával.

- Pontosan, javasoltam is, hogy ez legyen a vizsgája.

- Azt mondta, kortárs történelmi drámákat nem vállalnak be a fővárosi színházak, a műfaj eltűnt a repertoárról. Mi ennek az oka? Próbálkoznak pályázatokkal is.

- A pályázat nem elég. Az európai fővárosokban mindenütt van kortárs színház, köré gyülekeznek fiatalok, akik érdeklődnek a műfaj iránt. Fontos, hogy a színház közelében legyen a szerző sokáig, megismerje a viszonyokat, eszközöket, szeressen bele egy színésznőbe, sok minden kell ahhoz, hogy a színház varázsa elkapja és kezdjen írni.  Tehát nincsenek szakemberek ezen a területen, nem ismerik a színház törvényeit, filmesen képzelik el a történetet, mert filmeket néznek, azt hiszik, azt lehet a színházban is megcsinálni, amit a vásznon látnak. Ez egy szakma, amit fel kellene építeni, mert a közönség keresi a kortárs műveket.

- Köszönjük a beszélgetést, és sok sikert a premierhez! 

Niedzielsky Katalin


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 



mto2.png

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2018. augusztus
 

Keresés

Keresés űrlap



Google+