2017. május 15., hétfő      19:38

Jelenlegi hely

Részletesen az új darabokról - bemutatkozik a 2017/2018-as évad


Még május 24-ig van lehetőség a bérletmegújításra, május 25-től már új bérletek válthatóak a Jókai Színház 2017/2018-as évadára. Az alábbiakban a következő évad bemutatóinak részletes leírása olvasható. Legyen nálunk bérelt helye! Szeretettel várjuk a jegyirodánkban!

FELNŐTT SZÍNHÁZI BEMUTATÓK

Maurice Hennequin – Pierre Veber: TÖRVÉNYTELEN RANDEVÚ

komédia

Rendező: Robert Cogo-Fawcett

Hosszú és mulatságos az útja a „jól megírt színjátékoknak” (piéce bien faite), melyek külön szeletét képezik a színdarabírásnak. Kezdődött talán Scribe-nél, folytatódott Feydeau-val, s talán még ma sincs vége ennek a fajta darabírásnak. Lényege a fordulatosság, a tévedések halmaza, bonyolódása-bogozódása, majd letisztulása-kibontakozása, lebukások és felbukások árán; és a humor, a mindent elöntő, gyomorfal-rengető humor. A jól megírt darabok funkcióját egy idő után ugyan átveszi az operett mint jól megírt zenés darab, ám tagadhatatlan előzményei ezek a kacagtató színpadi mulattatások voltak, melyeknek léte a színpadon ma is érvényes, választásuk minden színpadi évad biztos sikerét jelenti.

Maurice Hennequin Pierre Veberrel összefogva 1912-ben írta, La présidente címmel a most Törvénytelen randevúként bemutatásra kerülő darabot. (A háromfelvonásos komédiát a Théâtre du Palais-Royalban mutatták be a megírás évének november 27. napján. Valamivel több mint fél évszázaddal Scribe halála után…) Mi indokolja tehát, hogy a megírás után mintegy száz év elteltével elővegyük ezt a komédiát? Nyilván az, hogy élő, hogy a benne megjelenő szereplőkben, szituációkban magunkra ismerünk. És mert nevetni legjobban magunkon tudunk, már, ha van elég bátorságunk hozzá.

A történet természetesen véletleneken és félreértéseken alapszik. Cyprien Gaudet igazságügyminiszter egy fatális véletlen folytán váratlanul Tricointe úr házában kénytelen éjszakázni, aki történetesen a Gray kerületi bíróság elnöke. S akinél, egy újabb véletlen folytán, egy Gobette nevű kétes erkölcsű színésznő készül, szintén kénytelenségből, éjszakázni. Tegyük hozzá, újabb véletlen, tehetné ezt, hiszen a házigazda felesége, Aglaé, teniszlabda-fejsérüléstől franciául elfelejtő lányukkal Párizsba utazott, nem egyéb céllal, hogy ott az igazságügyminiszternél közbenjárjon a férje előléptetése ügyében. Mivel a miniszter azokban a napokban épp erkölcsi feddésben részesítette beosztottjait egy körlevélben, Tricointe úr kénytelen felvállalni a főnöke előtt, hogy a hálószobájából épp kilépő Gobette a felesége. Gobette, szakmájából adódóan, remekül játssza a feleség szerepét, ám, mivel a rémült házigazda semmiképpen nem akarja vele tölteni az éjszakát, és neki napi szükségletéhez tartozik az ágybéli tevékenység, Cyprien Gaudet minisztert nézi ki magának éjszakai hálótársnak, aki nem mutat az elképzeléssel szemben túlzottan nagy ellenállást. S ahogy azt már magyar színpadokon és filmeken is megszokhattuk: a miniszter félrelép. A lavina azonban majd csak Párizsban indul el, amikor megérkezik a minisztériumba Gobette, akit Aglaénak, a feleségnek hisznek, Aglaé, a feleség, akit réztárgyakat tisztító takarítónőnek, s hogy a zűrzavar teljes legyen, Tricointe úr is befut a lelkiismeretfurdalásával. Hogy ebből mi lesz, azt csak egy megrögzött poéngyilkos mondaná el most, itt tehát felfüggesztjük a történetmondást. Annyit elárulhatunk, nem csak a személyek cserélődnek össze-vissza, de még a ruhák is, melyek hol eltűnnek, hol előkerülnek, hol ezen vannak, hol azon – és a darab valójában csak most kezdődik el…

 

Pozsgai Zsolt: A SZELLEMÚRNŐ (Ábránfy Katalin)

játék a történelemmel

a Reformáció 500. évfordulójára

Rendező: Seregi Zoltán

Ősbemutató

Békéscsaba külvárosában van egy utca: a Kastély utca. Mára már csak alig páran tudják, a környéken egyszer itt az Ábránfy család kastélya állt, és egy családon belüli küzdelem folytán porig égett. Állítólag azóta is a környéken kószál a „Szellemúrnő”, Ábránfy Katalin, és a lánya, Zsófia. Pedig ennek a történetnek már 470 éve.

1541-ben Ábránfy Katalin útra kel Wittenbergába, ahol a lánya, Zsófia a híres „Fekete kolostor”-ban tanul, mert hírét vette, hogy a lány veszélyben van. Luther idején járunk, a katolikus egyház visszaél hatalmával, a papság gátlástalan cselekedeteiről szól minden. Az asszony az utolsó pillanatban érkezik, hogy megmentse a lánya tisztességét, és elhozza onnan. Wittenbergában találkoznak Luther Mártonnal, akivel Ábránfy Katalin már régóta levelezik. Az európai erkölcsi állapotok, találkozása Lutherrel arra indíttatják, hogy hazatérve Békéscsabán és környékén megszervezze a reformáció első közösségeit, felépítse az első templomokat. Ebben társa a Wittenbergából velük menekült Angleu esperes, a Fekete Kolostor vezetője, aki szintén szembeszállt a pápai udvarral, és aki ellen elfogatóparancs van érvényben. Békéscsabán nekiállnak a munkának, de a családban nem mindenki nézi jó szemmel ezt az új szellemiséget. Ábránfy Imre, Katalin öccse, aki egyszerre a török és a német seregek kéme, megbízást kap arra, hogy az új tanok elterjedését akadályozza meg. De saját érdeke is ezt kívánja, úgy véli, a békéscsabai kastély családi tulajdonjoga csak őt illeti….

A dráma a XVI. század első felének, azon belül a békési reformációs tevékenységnek állít emléket, annak minden ellentmondásával, szépségével és küzdelmeivel együtt.

 

Szomor György – Szurdi Miklós – Valla Attila: DIÓTÖRŐ ÉS EGÉRKIRÁLY

családi musical

Rendező: Szomor György

A darab Hoffmann meséje nyomán, de attól erősen eltávolodva született. 

Karácsony éjjelén sok varázslat történhet, így hát az sem meglepő, hogy a játékok életre kelnek, s a fából faragott Diótörő vezérletével harcba indulnak az őket megtámadó gonosz Egérkirály és félelmetes egérserege ellen – akik már elveszítették az emberek szeretetét. Diótörő az elvarázsolt Mantonate hercegnő megmentésekor változott át diót törő fabábbá. Így került, Marika legnagyobb meglepetésére, játékként a karácsonyi ajándékok közé. Marika szeretete, hűsége és kitartása végül ismét valóságos emberré változtatja őt, megmutatva, hogy a szeretet a legfontosabb és legkülönösebb dolog a világon. Amiért minden eszközzel meg kell küzdenünk!

De valóban minden eszközzel? A dagadt Egérkirály és gonosz anyja, valamint Pirella, a vad denevérlány szerint: igen! Meg is tesznek mindent a szeretetért, de nem mindig a leghelyesebb módját választják a küzdelemnek. Marika viszont egyszerűen csak szerelmes lesz Diótörőbe, ezáltal átváltoztatja és visszaváltoztatja, megmenti – és megmenekül általa. Pedig nem varázsló, csak egy kislány. Egy kislány, aki álmodik. Aki még mer álmodni!

A Diótörő és Egérkirály című családi musical mesés-zenés varázslat mindenkinek, aki szereti a szép történeteket, szereti a csodákat, szeret és mer szeretni!

 

Alan Jay Lerner – Frederick Loewe: MY FAIR LADY

musical

Rendező: Radó Denise

Mielőtt a világ egyik legnépszerűbb musicaljéről beszélnénk, egy pillanatra kalandozzunk vissza az időben. A My Fair Lady ugyanis G. B. Shaw Pygmalion című drámájának a zenés változata. Aki ismeri Shaw drámai világát, az tudja, hogy mi sem áll távolabb tőle, mint a szirupos történetek színpadra állítása. Esetünkben mitológiai kiindulópontja Pygmalion, a görög szobrász volt, aki beleszeret egy általa megformált nőalakba, és kérésére Aphrodité, a szerelem istennője életet lehel a szoborba. Ehhez már csak azt kell hozzátennünk, hogy összeálljon bennünk a kép, a történet megtalálható Ovidius Átváltozások című művében. Illetve még azt is, hogy Shaw a saját korában játszódó történetet farag a mitológiai alapanyagból.

Pygmalion, így az abból készült zenés darab, a My Fair Lady középpontjában is, az átváltozás áll tehát, mint a mitológia, esetünkben az emberi létezés, csodája.

A történet egyszerű, és rendkívül szórakoztató mind darab, mind musical formájában. Lizát, a kis virágoslányt az eső behajtja egy eresz alá, ahol a véletlen – vagy a sors – éppen Higgins nyelvészprofesszor és Pickering ezredes mellé sodorja. A két férfi – régi, kipróbált barátok – nem feltétlenül gentlemanokhoz illően, fogadást köt Lizára, melynek lényege, hogy Higgins, a megrögzött agglegény pár hét alatt az erős tájszólással és rossz grammatikával beszélő, közönségesen viselkedő lányból tökéletes „nyelvi megjelenésű” hölgyet farag. Megszokott öltözékének elvesztése, illetve a nyelvi órák lelketlen szigora nem kevés megaláztatással jár a lány számára, amit azonban a zene és a Shaw-i szellemesség rendre fel tud oldani. (A darab szövegkönyve csak lényegtelen elemekben tér el a Shaw-i műtől.) Oldás lehet az is, hogy a nézőtér együtt szurkol a lánynak, akár Higgins ellenében is, hogy sikerüljön felnőnie a túlzottan is nagy feladathoz, hiszen ha győz, győzelme valójában a professzor fölötti győzelem, tudatában annak, hogy átváltozása nem kevés áldozattal és személyiségének a részbeni feladásával jár. És Liza győz, egy egész úri társaságot sikerül „megtévesztenie” azzal, hogy ő született úrinő, egy igazi lady. De a győzelemből Higgins nem kíván részt adni neki, saját magának kebelezi be a sikert. Liza megérti, hogy ő csak egy emberi kísérlet tárgya volt, ezért elhagyja a professzor házát. Ekkor azonban Higginsnek is szembe kell néznie egy átváltozással: a megrögzött agglegény a nyelvórák során beleszeretett Lizába – az „általa formált nőalakba”. Liza végül visszatér hozzá (a Shaw-i megoldástól itt tér el leginkább a darab, a drámaszerzőnél ugyanis anyjához menekül vissza a lány), és boldogan omlik az agglegény karjába, akibe a tanórák során ő is beleszeretett.

Hogy minek köszönheti ez a darab példátlan sikerét? Talán, hogy a szövegkönyvet író Alan J. Lerner lényegében megtartja a fanyar Shaw-i színpad- és nyelvkezelést, így kerüli el, hogy cukrozottá váljék a történet. Ehhez a fanyarsághoz adja hozzá remek zenéit Frederick Loewe; a musicalben megszólaló dalok egytől egyig telitalálatok.

 

Marc Camoletti: LESZÁLLÁS PÁRIZSBAN

vígjáték

Rendező: Katkó Ferenc

Sík Ferenc Kamaraszínház

Marc Camoletti francia drámaíró Genfben született, és Franciaországban hunyt el 2003-ban. A Leszállás Párizsban című műve a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a világon a legtöbbet játszott francia dráma. A történetből Tony Curtis főszereplésével sikeres film készült.

Bernard, a sármos riporter Párizsban él, és felhőtlen kapcsolatot ápol egy stewardesszel. És egy másikkal… És egy harmadikkal… Ezt csakis úgy sikerülhet véghez vinnie, hogy gondosan és precízen ügyel arra – a légi közlekedés menetrendjét szem előtt tartva –, hogy a háromból két hölgy mindig a felhők között legyen. Ebben segítségére van a szobalánya, Bertha. Vajon meddig lehet ezt az állapotot fenntartani lebukás nélkül? Addig, amíg nem kerülnek forgalomba a gyorsabb Boeingek, és ez nem változtatja meg a menetrendet. Így porszem kerül a gépezetbe, és a három hölgy egyszerre érkezik Párizsba. Hogy ez milyen bonyodalmakhoz vezet, kiderül a Sík Ferenc Kamaraszínházban.

 

Tamási Áron: ŐSVIGASZTALÁS

színmű

Rendező: Béres László

Sík Ferenc Kamaraszínház

Tamási Áron Ősvigasztalás című drámája majdnem ötven évvel a megírása után került a nagyközönség elé. Tamási maga is elveszettnek hitte az Amerikában írt „komor és darabos vázlat”-át, ahogy visszaemlékezéseiben nevezte. Egy kolozsvári drámapályázatra küldte haza 1924-ben, akkor, amikor az első világkatasztrófán átvergődött emberiség levegőért és segítségért kiált, megváltásért esedezik. A darab számomra az életbe vetett hitről, az újrakezdés lehetőségéről szól. A műben benne szunnyadozik a túlélés ígérete: a megmaradás záloga nem a kesergés, hanem az akarás, útja az összetartozás. Alaptémája: az ősi hagyományok elvetésével megszűnik az ember és természet harmonikus kapcsolata, helyét a káosz és az erkölcsi szennyezettség foglalja el. Tamási nem megelőzte a korát, hanem egyszerűen más, modernebb drámát írt, mint amilyenhez a húszas évek magyar irodalma, illetve színházi közönsége szokott, vagy amilyent elvárt. Az Ősvigasztalás – bár szerzői utasítás szerint „történik Székelyföldön a XIX. században. Sőt bé is vezeti ide a XX. századot” –­ cselekménye mégis időtlen. A darab az ősi pogány kultikus szertartások hangulatát idézi meg. A drámai szituációt Csorja Ambrus szokatlan végakarata teremti meg. Öccse kérésére ősi áldozatot celebrál, és a havasi tisztáson máglyán égeti el a holttestét, hamvát összeszedi egy fazékba, és abba saját vérét is belekeveri. Amikor erre fény derül, Csorja Ádám gyilkosság vádjával törvény elé kerül, s bár a tanúk vallomása alapján kiderül az ártatlansága, „a törvényes szokások és formák megszegéséért” tíz hónapi elzárásra ítélik. A börtön elől Gálfi Bence szökteti meg, de amikor rájönnek, hogy mindketten Kispál Julába szerelmesek, Gálfi lelövi Csorját.

„Isten, Isten, igaz Isten!” – sikoltja a darab végén a meggyilkolt Csorja Ádámra rátaláló egyik szereplő. „Nem sírunk többet soha! Nekünk nem sírni kell, hanem megküzdeni a világgal!” – mondja a másik, majd rémülten összebújnak, és lassan táncolni kezdenek… A tánc, az átmeneti rítusok kellékeként a megbillent egyensúly helyreállítására, az értékvesztés, az értékek transzformációja utáni rend megteremtésére szolgál. Az ősvigasztalás a negatív állapotból kivezető megoldást, az ősi, tiszta erkölcsiséget szimbolizálja.

 

IFJÚSÁGI ÉS GYERMEKSZÍNHÁZI BEMUTATÓK

Csokonai Vitéz Mihály: AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ ÉS A KÉT SZELEBURDIAK

zenés bohózat

Rendező: Merő Béla

A legvidámabb darabját akkor írta Csokonai, amikor számára már minden elveszett; a teremtő jókedv győzelme ez a vaskos tündéri bohózat a szomorúságon, a reménytelenségen. Az 1800-as évek közepén élt egyik kritikusa szerint: a Karnyóné „olyan modern, minden színpadi esetlenségével együtt, hogy valójában közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjátéki műfajban a következő száz év magyar irodalma létrehozni tudott.” S noha történeti szempontból a bécsi népszínművek világával rokonítható a Karnyóné dramaturgiája, a bohózatot inkább nevezhetnénk a magyar irodalom első groteszk alkotásának, de még inkább az első abszurd drámájának.

Csokonai az énekes bohózatot tanítóskodása idején, 1799-ben Csurgón írta, és ott elő is adatta tanítványaival.

A gazdag kanizsai kereskedő felesége, Karnyóné úgy hiszi, hogy özvegységre jutott, hiszen férjéről immár két éve nem kapott hírt. Szép házával, sok megtakarított aranyával igencsak kapós özvegy lesz, feltűnik hát két kérő: Tipptopp és Lipittlotty. Karnyóné szíve inkább az utóbbi felé húz, dacára tartozásainak és megbízhatatlan természetének. Tipptopp azonban furfangos csellel eltávolítja a közelből vetélytársát, és szerelmi ígérettel ráveszi a szobalányt, hogy inkább őt ajánlja a gazdasszonya kegyébe. Az özvegyet szörnyű csalódásként éri, hogy Lipittlotty buzgalma mögött nem igaz szerelem, csupán pénzéhsége állt, és bánatában öngyilkos lesz. A kijátszott Lipittlotty visszatérve előbb lelövi Tipptoppot, majd önmagával is végez. Micsoda tragikus vég − lenne, ha itt végződne a történet…

 

Hedry Mária: BUMBURI ÉS A BŰVÖS PATKÓ

mesejáték

Rendező: Juhász Róza

Ősbemutató

Az erdő lakói izgatottan várják Bumburit, a bohócot, akinek segítségével ünnepséget rendeznek a több ezer éves Világfa tiszteletére. Hoppá, de álljunk csak meg egy szóra…! Mert rögtön az elején látnunk kell, hogy nem akármilyen bohócról, és nem akármilyen fáról, lesz szó.

Bumburi ugyanis nemcsak bohóc, bár a bohócok minden eszközével rendelkezik, de tud játszani hangszereken, tud táncolni és énekelni, ha kell festeni, rajzolni is. Az erdőbe is hatalmas festőpalettával és hangszerekkel érkezik, egyenesen a cirkuszból. A születésnapi ünnepséghez ő vezeti a próbát. Az állatok egyetértésben készülődnek a nagy napra, a Világfa születésnapjára.

A Világfa a világon a legfontosabb fa, ő a bölcsesség fája. Minden tudás a gyökereiben van, ágairól belátni a világ összes táját, országát.

A készülődést azonban egy gonosz idegen, Terribiusz varázsló közeledése zavarja meg, aki álruhában elvegyül az ünneplők között. A Világfát akarja elpusztítani, hogy helyébe égig érő üvegpalotát építsen. Terve az, hogy a természetet megfosztja ékeitől, a virágokat illataiktól, az élőlényeket hangjuktól, színeiktől.

Az állatok reszketve menekülnek, csak Bumburi és Jázmin, a természet tündére próbál kitalálni valamit a helyzet megoldására a bűvös patkó segítségével…

 

Alan Alexander Milne: MICIMACKÓ

mesejáték

Rendező: Tege Antal

Micimackó története talán 1921 augusztusában kezdődött, amikor A. A. Milne fiának, Christophernek a születésnapjára egy játékmackót ajándékozott, mely után karácsonyi ajándékként következett Füles, majd Malacka. Kanga és Zsebibaba később lettek a gyerekszoba lakói. Milne egy estimese-sorozatot kezdett írni, ahol a történetek fiának és plüssállatainak kalandjairól szóltak. A történet szerint régen, valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó erdőben élt, saját kunyhójában. A Százholdas pagony lakói még: a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős kengurumama, Kanga a kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám Tigris, és persze mindnyájuk szeretett gazdája – Micimackó legjobb barátja – Róbert Gida. Ebben az erdőben mindig történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket zengő versekben énekli meg. Micimackó sokszor bajba is keveredik, lévén Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos – hatéves –, mindig mindent rendbe hoz.

A darab humora a helyzetekből, a sajátos gyermeki logikából és a szereplők beszédéből fakad. A gyermeki logika is gyakran mosolyt kelt. A nyelvi humor nagyrészt a zseniális fordító, Karinthy Frigyes leleményének köszönhető.

Rendkívül mulatságos, hogy az állatkák a felnőttek beszédfordulatait, érdekes/értelmetlen kifejezéseit szövik társalgásukba, gyakran anélkül, hogy jelentésükkel tisztában lennének. Vagy a maguk nyelvére fordítják le az érthetetlen kifejezéseket, s így lesz felfedezésből tejfelezés. Udvariasságból érdeklődnek egymás hogyléte iránt, s különösen Bagoly beszél gyakran az angolok kedvenc témájáról, az időjárásról. Bár az epizódoknak a középpontjában Micimackó áll, a néző érzi, hogy a szereplők Róbert Gida képzelet- és érzelemvilágát testesítik meg.

 

Mikszáth Kálmán – Zalán Tibor: A BESZÉLŐ KÖNTÖS

történelmi mese

Rendező: Halasi Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész

Ősbemutató

Minden korszak megszüli a maga nagy mesélőjét. A tizenkilencedik század közepe Kemény Zsigmondot, ugyanezen század második fele Jókai Mórt, a századforduló legvége és a huszadik század legeleje Mikszáth Kálmánt, a huszadik század első fele pedig Móricz Zsigmondot ajándékozta az irodalomnak. Hogy mindegyikük meséje más és más volt, az természetes, hol komorabban, hol vidámabban, hol szikáran, hol anekdotázva csörgedeztek a maguk útján ezeknek a nagy mesélőknek a „nagy meséi”, a végkifejletükig.

Mikszáth közülük az anekdotázó írófajta volt, mindenről eszébe jutott valami, és arról a valamiről is még valami – elsősorban korai novelláira volt ez jellemző. Azért említhető föl itt mégis az adomázás, mert a későbbi műveiben is megőrződik ez a mesélési hajlam az íróban, melyhez valami bölcs derű csatlakozik, amellyel a szereplőihez viszonyul, a történeteit kezeli.

A beszélő köntös című kisregényét 1889-ben írja meg. A mű a törökkori Magyarországra röpíti olvasóját, és bővelkedik romantikus helyzetekben, leírásokban. A történet középpontjában valójában két szomszédos mezőváros, Nagykőrös és Kecskemét egymással vetélkedése áll, s a tét nem kevesebb, mint hogy e két szabad királyi város hogyan mentse meg magát, akár a másik rovására is, mind a törökök, mind a kurucok meg-megújuló, követelésekkel járó támadásaitól. Hogy melyik város hogyan tör borsot a másik orra alá, el nem mondom, mert akkor nem lesz érdekes a történet. Annyi bizonyos, hogy főszerephez jut vetélkedésükben egy török kaftán, melyet a kecskemétiek kapnak a szultántól – védelem helyett. Meg aztán, szövődik itt szerelem, nem is akármilyen, a gyönyörű cigánylány, Cinna, és a főbíró, Lestyák Mihály között. Meg vannak itt városi elöljárók, akik már csöppet sem romantikus jellemek, inkább emlékeztetnek a tizenkilencedik századvég marakodó politikusaira, s akik folyton el akarják gáncsolni a tehetséges és merész szabólegényt, az imént még főbíróként emlegetett Lestyák Mihályt.

Hogy mit tud ez a címbéli köntös, vagy törökül kaftán? Megszólalni ugyan nem szólal meg, de senki sem tudja, miért, mitől, parancsolni tud, de olyan erővel, hogy még a nagy Olaj béget is porba kényszeríti: a kaftánt hordó álruhás Cinna parancsára a bég csapataival együtt eltakarodik a város környékéről. Kecskemét tehát megmenekülni látszik. És mégsem menekül meg. A városban ugyanis él még egy szabó, Lestyák Mátyás, a főbíró apja, aki azt veszi a fejébe, hogy az elócskuló köntös szikrázóan új másolatával lepi meg a várost, az eredeti köntöst pedig eladja – és ez, valahogy, a fejébe kerül. Cinna pedig általa a vérpadra jut. De ezzel még nincs vége a történetnek…!

A színpadi változat egyszerre szól diákoknak és felmenőiknek, egyszóval mindenkinek, aki szereti az izgalmakat, barátja a szerelemnek, és együtt érző tanúja az emberi esendőségnek, és örömöt talál a felnőtteknek szánt mesékben.

Mikszáth a történetet krónika-foszlányokból alakította kerek történetté. Ahogy a mű utószavában írja: „bármennyire ragaszkodtam a krónikamaradványokhoz, mégse kívánom tekintetni az elbeszélést például történelmi epizódnak Kecskemét múltjából, mert a mese benne a fő: a történelmi események csak mint színek bukkannak föl mögötte. S e színeket önkényesen hoztam össze a kaftány szereplésének idejére, száz év előttről, vagy száz év utánról. Néhol a színeket hoztam a kaftányhoz, másutt a kaftányt vittem a színekhez.”

 

Szabó Magda – Zalán Tibor: SZÜLETÉSNAP

kamasz történet

Ősbemutató

„A könyv, amelyet most az olvasó kezébe vesz, egy olyan néhai osztályfőnöki óra regénnyé álmodott problematikáját tárgyalja, amely annak az elemzését kérte tőlem, mikor mondhatja magát viszonylag felnőttnek a tanuló, akinek – szavaikat idézem – otthon, ha dolgoznia kell, mindig kijár az elismerés: már elég idős vagy hozzá, meg a fordítottja, ha táncolni szeretne menni vagy nagylányos ruhára, férfias sportöltözékre vágyik: te még gyerek vagy.” Szabó Magda

Az író születésének 100. évfordulója előtt tisztelegve, a Jókai Színház színpadra alkalmazza Szabó Magda Születésnap című regényét.

Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti a tizennegyedik évét! Szereti a szép ruhákat, a tűsarkú cipőket, rajong a filmsztárokért és gyönyörű barátnőjéért, a szomszédban lakó Auer Szilviáért. Szilvia tanácsára magába bolondít egy fiút, akit nem szeret, egy divatos ruha miatt összeveszik a szüleivel, és gőgösen elfordul osztálytársaitól. Amikor új lakó érkezik a házba, Bori úgy érzi, eljött álmai hercege. Rudolfra azonban Auer Szilvia is szemet vet, és Bori rádöbben arra, hogy eddig félreismerte a barátnőjét. Apránként azt is megérti, hogy mások boldogsága néha fontosabb, mint az övé, és neki kell megváltoznia ahhoz, hogy elnyerje a titokzatos Rudolf szívét. Úgy érzi, ez a nap határkő lesz az életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. Sok gyerek vágyik erre, amiről ekkor még nem is sejti, mit jelent valójában. Hiszen mennyire kecsegtető a felnőttek világa! Nekik mindent szabad, és mindig azt csinálnak, amit éppen akarnak! De vajon tényleg így van? A várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát.

 

STÚDIÓSZÍNHÁZI BEMUTATÓ

Dario Niccodemi: HAJNALBAN, DÉLBEN, ESTE

vígjáték

Rendező: Tege Antal

Egy pad, egy kert, valahol a háttérben egy ház, benne a családtagok, akiknek csak a hangját halljuk. A padon egy lány, mellette egy fiú, köztük egy egyre erősödő kapcsolat. A szórakoztató olasz színpadi játék két fiatal fordulatos, olykor hatalmas érzelmi hullámokat keltő szerelmi története. Az egyetlen nap alatt játszódó történetben hőseink a megismerkedéstől egészen az eljegyzésig jutnak, ám közben a párkapcsolatok minden stációját bejárják; egymáshoz simulástól az ádáz veszekedésig, feltétel nélküli szerelemtől az önző, a másikat rabul ejtő ragaszkodásig. Voltaképpen nem történik más, mint hogy két ember tipikus élethelyzetekben lavírozik egymás felé. Olyan… életszagú az egész. A mű a férfi-nő kapcsolat szeszélyességét kívánja ábrázolni, s közben megmutatja ennek azt az oldalát is, amelyről kevesen szeretnek beszélni, pedig csakis úgy lehet valami őszinte, ha a helyzet fonákját is láttatni engedi. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e huszonnégy óra alatt halálosan szerelembe esni?

Az első perctől az utolsóig ismerős történetet látunk megelevenedni a színen. Mondhatnánk, hogy talán kissé unalomig ismételtet, de hazudnánk magunknak. Mert igenis, vannak olyan dolgok, amiket érdemes újra és újra megvizsgálni. A szerelem ilyen. Egyszerre csodálatosan – és félelmetesen ismerős történet!

 

REPERTOÁRON MARAD:

Dumas - Pozsgai Zsolt - Szomor György: Monte Cristo grófja

Anthony Marriott - Alistair Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk!

Arany János - Zalán Tibor: Bolond Istók

Gogol: Egy őrült naplója

Nótáros Lajos - Fekete Réka - Tapasztó Ernő: Sonkamenüett

Tallér Edina: A negyvenkettedik széken ülő nő

Örkény István: Macskajáték

Neil Simon: Mezítláb a parkban

Molière: A fösvény

Ivan Kušan - Tasnádi István: Balkán kobra

 

FELNŐTT BÉRLET:

1.      Maurice Hennequin - Pierre Veber: TÖRVÉNYTELEN RANDEVÚ

2.      Pozsgai Zsolt: A SZELLEMÚRNŐ (ÁBRÁNFY KATALIN) Ősbemutató

3.      Szomor György - Szurdi Miklós - Valla Attila: DIÓTÖRŐ ÉS EGÉRKIRÁLY

4.      Marc Camoletti: LESZÁLLÁS PÁRIZSBAN

5.      Alan Jay Lerner - Frederick Loewe: MY FAIR LADY

Ajándék kamaraszínházi darab:

6.      Tamási Áron: ŐSVIGASZTALÁS

 

IFJÚSÁGI BÉRLET: (középiskolásoknak)

1.      Csokonai Vitéz Mihály: AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ ÉS A KÉT SZELEBURDIAK

2.      Pozsgai Zsolt: A SZELLEMÚRNŐ (ÁBRÁNFY KATALIN) Ősbemutató

3.      Marc Camoletti: LESZÁLLÁS PÁRIZSBAN

4.      Alan Jay Lerner - Frederick Loewe: MY FAIR LADY

 

DIÁKBÉRLET (5.-8. osztályos diákoknak)

kisdiák - általános iskola 5.-6. osztályos diákoknak

nagydiák - általános iskola 7.-8. osztályos diákoknak

1.      Csokonai Vitéz Mihály: AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ ÉS A KÉT SZELEBURDIAK

2.      Mikszáth Kálmán - Zalán Tibor: A BESZÉLŐ KÖNTÖS Ősbemutató

3.      Szabó Magda - Zalán Tibor: SZÜLETÉSNAP Ősbemutató

 

MESEBÉRLET óvodásoknak, általános iskola 1.-4. osztályos diákoknak

1.      Hedry Mária: BUMBURI ÉS A BŰVÖS PATKÓ Ősbemutató

2.      Alan Alexander Milne: MICIMACKÓ

3.      Mikszáth Kálmán - Zalán Tibor: A BESZÉLŐ KÖNTÖS Ősbemutató

 

A színház a műsorváltoztatás jogát fenntartja!

 


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg



Google+