2017. június 05., hétfő      00:51

Jelenlegi hely

Szabó Irma üvegcipője


A Békéscsabai Jókai Színház Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékával zárta a 2016/17-es évadot. Molnár Ferenc 1924-ben írta a saját életéből vett történetet, amelyet most Tege Antal remek rendezésében mutatott be a színház.

Szabó Irma, az álomvilágban élő, senkihez sem tartozó, szeretetre vágyó, kis cselédlány alakját Földesi Ágnes játszotta, tele tűzzel, hittel, mosollyal, szárnyalva a színpadon. Hiszen Irma biztos volt abban, hogy végül elnyeri Sipos Lajos „bútortervező rajzoló”, az „édes pilóta” szerelmét, aki ugyan jóval idősebb a lánynál, de a szerelemben ez nem számít. Földesi Ágnes tüneményes volt, Irma csupa érzelem lényét egyszerűen nem lehetett nem szeretni.

Sipos Lajos bőrébe Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész bújt, aki brillírozott szerepében. A morózus „bútortervező rajzoló” észre sem veszi Irmát, nem tud mit kezdeni Irma szerelmével. A harmadik felvonásban azonban olyan férfivé válik, aki meglátja a lányban az őszinte tiszta embert, és mintha kinyílna szeme a világra, már mosolyogni is tud, a morcos ember a múlté. Irma vidám, szeretetre éhes lénye más emberré teszi – nyilván nem alapjaiban –, de kizökkenti eddigi életéből. Bartus Gyula nagyon jól építi fel szerepét, már az első perctől érezni az érző embert is a borostás arc mögött, végig azt éreztem, félti Irmát, ezért akarja vidékre küldeni. Bartus Gyula alakítása tanítani való, igazi mestermunka.

Adélt, a panzió tulajdonosát Nagy Erika keltette életre. Mindenben ellentéte Irmának. Kemény, racionális, büszke, pontosan tudja, mit akar. Férjhez akar menni Siposhoz, mert beleszeretett egy fiatal fiúba, de nem meri felvállalni ezt a szerelmet. Tisztességes nő akar lenni, akit megbecsülnek, és ezt a házassága révén reméli, hiszen pénze van. Sipossal való beszélgetése nem egészen őszinte, ezt a férfi érzi, de mégis úgy dönt – elveszi. Adél a darab végére, elhagyott asszonyként vállalja fel szerelmét a fiatal Császár Pállal. Adél egyenes tartása, mosolytalan arca, parancsoló hangja a bizonytalanságát leplezi. A harmadik felvonásban már érzelemmel teli hangon beszél Császár Pállal is, Irmával is, Sipossal is. Nagy Erika ezt a folyamatot különleges játékával nagyon jól érzékeltette.

Császár Pál vidám fiatalember, talán szerelmes Adélba, talán csak a pénze vonzza, mindenesetre mindig a legváratlanabb helyzetekben tűnik fel, üde színfoltja az előadásnak, korban Irmához illene, azonban ő Adélt választja. Ő az egyetlen, aki Irmát emberszámba veszi, mert egy csomag elszállításáért pénzt ad a lánynak – hiszen megérdemli, megdolgozott érte. Czitor Attila nagyszerű alakítással formálta meg Császár Pált.

A kisebb szerepeket játszó színészek is maradandó alakokat formáltak meg, velük lett kerek az előadás, alakításuk emlékezetes marad. Házmesterként Csomós Lajos járásával, testbeszédével remekelt. Fehér Tímea Házmesternéként örökké dolgozó, asszonyt alakított, Komáromi Anett Roticsnéként elegáns megjelenésével tisztelet parancsolt, Benkő Géza Tanácsosként szenvtelen hivatalnok, akinek azért humora van. Boldog Ágnes Violaként, Nádra Kitti, mint Keczeli Ilona és Kerek Vivien Miss Burnaby szerepében lépett színpadra, mindhárman a Színitanház hallgatói.

A díszletet Egyed Zoltán álmodta meg, három felvonáshoz három díszlet, az első Sipos úr szobája kék, mint Irma álmai, a második a panzió belső udvara, kopottas – itt két elem igazán látványos volt: a nagyon szép régi kék szódásüvegek, különleges zöld borosüvegek és a felhő, amely eláztatta Irmát, mintha a vágyait mosta volna el a reá hulló eső. A harmadik felvonás a Tanácsos szobájában körpad, amely forgott és mindig a beszélők kerültek előre. Nagyon ötletes, szép korabeli díszlet elevenedett meg a színpadon.

A jelmezeket Kiss Kata tervezte. Irma nem a szokványos kötényt viselte, hanem kék ruhát, amely lelkét is tükrözte – hiszen kék felhők között élt. A harmadik felvonásbeli „rosszlány” jelmeze narancssárga, mint a napsugár. Adél ruhái is érzékeltették az ellenpontokat, ám a harmadik felvonásban viselt öltözéke nagyon szép, ízléses, nem feltűnő, egy elegáns nő így jelenik meg, színeiben, szabásában is, ez a ruha már a nyugodt asszonyé. Roticsné jelmeze nagyon elegáns, látványos. Sipos Lajos szürke zakóban, nem szmokingban volt az esküvőn –, ahogy Molnár Ferenc sem vett szmokingot az esküvőjére.

A zenei anyagot ifj. Mlinár Pál válogatta össze. 

Az előadás Tege Antal látásmódját tükrözi, de érezhető volt a rendező szeretete, tisztelete Molnár Ferenc iránt. A szívet szorongató, mégis vidám előadás maradandó élményt nyújtott.

 

Galambos Edit


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 



Magyar Teátrum színházi hírek

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2017. december
 

Keresés

Keresés űrlap



Google+