Disznójáték

Egy színdarab, mely vitákat gerjeszt, de gondolkodni kényszerít!

A színháznak feladata, felelőssége, hogy gondolkodásra késztessen, kérdéseket vessen fel, esetenként provokáljon, vitákra, véleménycserére motiváljon.

Amikor a DISZNÓJÁTÉKOT műsora tűztük, tudtuk, hogy vitákat, indulatokat fogunk gerjeszteni. Éppen ez volt a célunk.

Új időpontok

Értesítjük tisztelt közönségünket, hogy a Disznójáték elmaradt előadásait a következő napokon pótoljuk:

November 19. 19:00 helyett 2009. január 14. 19:00 (Pécsi Sándor-bérlet)

November 20. 15:00 helyett 2009. január 08. 15:00 (Blaha-bérlet)

Zalán Tibor felfutása

081118_zalan_016.jpg (x)Végtelenül közvetlen, humoros, pózoktól tökéletesen mentes alkotót és embert ismerhettünk meg Zalán Tibor személyében hétfőn este a Jókai Színház színészklubjában, ahol Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője faggatta a költő-író-színpadi szerzőt. Tanulságos másfél óra volt.  (Hír6.hu)

Disznójáték - Premier November 14-én!







„Kifutó pályán” Mészáros Mihály hirtelen elhatalmasodott betegsége miatt, kedd este, szinte megoldhatatlan helyzetben találtuk magunkat. De, ami a legfontosabb, kollégánk már kicsit jobban van – ezúton is mielőbbi gyógyulást kíván Neki a Jókai Színház teljes társulata.


Tegnap azt írtuk, amíg 1% esély mutatkozik a Disznójáték című Czakó Gábor-darab pénteki bemutatására, nem adjuk fel, és megteszünk mindent, ami emberileg lehetségesnek mutatkozik ebben a helyzetben.

Jobbulást kívánunk színművészünknek

A Jókai Színház ezúton tudatja a közönséggel, hogy Mészáros Mihály színművész váratlan betegsége miatt, a november 13, csütörtökre tervezett Disznójáték nyilvános főpróba elmarad. A színház vezetősége 24 órán belül döntést hoz a pénteki premier megtartásáról.

Boldogság, gyere haza - Telt házzal

Paczuk Gabi






Teltházas előadásokkal nyitott a Jókai Színház felújított Stúdiószínháza. A kamara-színház nevét viszont, továbbra is keressük.





Száz ember! Ennyi, és nem több fér el Stúdiószínházunkban, ahol pénteken este Pozsgai Zsolt darabjára, Paczuk Gabi énekhangjára, és Gulyás Levente zenei kíséretére gyűltek össze a nézők. Fekete Péter, igazgató, a Vigadó előtt két kéréssel fordult a közönséghez. Vegyenek el egy pohár pezsgőt az asztalról, és segítsenek elnevezni a Stúdiószínházat. A száz pohár aránylag hamar kézbe is került, a válaszok viszont nem érkeztek vissza hasonló ütemben. Miután nézőink, a buborékok közt merengve, eleget töprengtek a színház nevén, megtekintették a nyitódarabot, majd a keresett, s immár megtalált élménnyel-boldogsággal zsebükben, keserédes melódiákkal fülükben, hazaindultak.


Mindenki a bosszúvágya alapján választ szakmát

Szándékosan megkésett gondolatok – egy szerencsére problematikus – előadásról

Éliás Tímea kritikája


Magyar évadot hirdetett a Békés Megyei Jókai Színház. Elsőként egy Hamvai Kornél és Nádasdy Ádám által átgyúrt, megfűszerezett – bár eredeti változatában sem pikantériamentes – Arisztophanész-darabot tekinthetett meg a közönség. A történet összességében hű maradt az eredetihez: az állandóan háborúzó, vagy épp államügyekkel foglalkozó férfiak sűrűn megfeledkeznek otthonhagyott feleségeikről. A pamlagon heverő nők ezt egyre rosszabbul tűrik, és úgy döntenek, itt az ideje a cselekvésnek. Előbb megpróbálják rávenni férjeiket, hogy kössenek békét. Amikor ez nem sikerül – mert, természetesen, hogyan is sikerülhetne – nem esnek kétségbe, öntudatosan meghirdetik a világtörténelem első szexblokádját.  

Két kérdés

Két kérdés Merő Bélához a Zalán Tibor: Mikor halni készült című drámájának rendezőjéhez

Hogyan esett a választásod erre a darabra?

Kovács Edit és Bartus Gyula

2008. márciusában az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatot hirdetett „A reneszánsz a mai színház tükrében” címmel. Elolvasván a felhívást azonnal felhívtam Zalán Tibort, s megkérdeztem tőle nem lenne-e kedve darabot írni Janus Pannoniusról. Ecseteltem, mennyire fontos a magyar irodalom egyik legizgalmasabb s kevésbé ismert alakjáról drámát írni; mennyire nem változott meg a helyzet azóta sem a politika és a művészet viszonyában Magyarországon; milyen „ismerős” szituáció a mindenütt hontalan – Itáliában magyar, a provinciális Pannóniában „olasz”, reneszánsz – művész esete.

"Egyszerűen, jól érzem itt magam"

 

Interjú Csomós Lajossal, a Békés Megyei Jókai Színház színművészével

Mesélj egy kicsit magadról! Hogy kerültél a színészet közelébe? Korán kezdtél el színjátszással foglalkozni?

Már középiskolában is érdekelt a színpad; a debreceni Ady Endre Gimnáziumban tanultam.
Valójában a Kossuth gimiben kezdtem középiskolai tanulmányaimat, matek szakon, de a matek igazából nem érdekelt; legyünk konkrétak: utáltam a matekot. Aztán megismertem az Ady-ból a lányokat, akik, nyilván, nagyon jó csajok voltak. Ők kérdezték meg, hogy miért nem iratkozom át hozzájuk, nincs is fiú az osztályukban. Akkor elmentem, megnéztem két órájukat, én is készültem, és azt mondta a tanár, lehet, hogy nekem oda kellene mennem.

HÓFEHÉR ÉJSZAKÁK

Tóth Péter, Vozár M. Krisztián,
Gulyás Levente
és Somogyi-Tóth Dániel

A Jókai Színház újjászülető, hófehér zongoráját négy kiváló zenész teltházas közönség előtt avatta fel november 3-án este a Vigadóban. A hangszert Nagy Gyula orgonaépítő és zongorahangoló-szaktanácsadó keltette életre, akinek egyébként is szívügye a színház - lévén, édesapja zenész.

Fekete Péter, a Jókai Színház igazgatója a tőle megszokott szellemességgel vezette fel a művészeket, és mutatta be a hangszert felújító mestert, aki kifejezte abbéli reményét, hogy munkája eredményeként olyan tónusok jelennek meg a koncert-térben, amelyek a művészeket újabb és újabb, önfeledt interpretációkra késztetik.

Oldalak


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2018. augusztus
 

Keresés...

Keresés űrlap


 

 
 
                         

 

 



mto2.png

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


Munkatársainknak





Google+