Jelenlegi hely

Ivan Holub: Javor vitéz, avagy mese a régmúlt időkből


Terasz.hu | A Jókai Színházban meghirdetett, Közép-európai Színházi Szomszédolás évadjának második vendége a Szlovák Kultúra Hónapja. Ivan Holub: Javor vitéz, avagy mese a régmúlt időkből című mesejátékának díszbemutatójával folytatódik a rendezvénysorozat, 2009. november 13-án. Díszlettervező Lonovics László, jelmeztervező Őry Kati. A rendező szlovákiai magyar, Czajlik József.

Aki „Háztűznézőbe” jár Békéscsabán, annak kedve támad jobban körülnézni a városban. A nemrég, még „Magyarország legnagyobb falujának” nevezett település, olyan változáson ment keresztül az utóbbi tíz évben, hogy szinte rá se lehet ismerni. Szép sétálóutca, gyönyörűen felújított- és új építésű házak, ápolt, karbantartott parkok, mosolygós kedves emberek. A Jókai Színház szintén jelentős változáson ment keresztül. Az elmúlt évad elejei szlogen: „Felszálló ágban a színház”, mára valósággá vált. Az épületben építkezés folyik: társulat-építés, és új játszóhely kialakítása. Fekete Péter, a Közép-európai Színházi Szomszédolás évadjának ötletével, és az eddigi két bemutatóval a színházát föltette Európa színházi térképére.
Az új produkció létrejöttéről tájékoztatta a Teraszt:

A köztársasági elnök hidas-cirkuszának a kellős közepén voltunk, amikor az előkészületek folytak. Akkor kerestük a darabot, tárgyaltunk a Szlovák Kulturális Intézet vezetőjével, és kortársszerzőkkel. Megerősödött a kultúra felelőssége egy ilyen szituációban, amelynek hidat kell építenie. Meg kell mutatnunk, hogy a mi színházunkban van szlovák szó. Hol, ha nem Békés megyében, ahol a szlovák kisebbség a legnagyobb számban él, a legnagyobb békében a magyar lakossággal.
Iván Holub kortársszerzővel tárgyaltunk, akinek a Javor című darabját választottuk ki. Mesedarabot kellett választanunk, mert a színház repertoárjában ilyenkor a gyerekeknek szoktunk bemutatót tartani. Eredetileg úgy volt, hogy ő maga rendezi az előadást, de kapott egy visszautasíthatatlan filmes ajánlatot, így másik rendező után kellett néznünk. Olyan szlovák rendezőt kerestünk, akinek van magyar kötődése. Czajlik József - akit egykor a Bárka Színház főrendezőjeként ismerhetett meg a közönség -, Szlovákiában született, magyar ember, aki ott végezte iskoláit, ismeri mindkét kultúrát. A darab is ilyen, a szlovák és magyar kultúra keveréke, a jelmezekben is ez mutatkozik meg. A rendező ifjú apa, ezért, hogy ne kelljen a családjától elszakadnia, a próbaidőszakra ideköltöztettük a családot is. Így lehetőség nyílt arra, hogy a próbák után a klubban, még hosszas beszélgetésekkel – szinte kurzusszerűen – részt vegyen a társulatunk életében.

- Békéscsabán az utóbbi időben megszokottá vált, hogy rendkívül látványos színpadképpel találkozhat a néző. Ki tervezte a díszletet?

Pedig a látványon lehet a legtöbbet spórolni. Amikor ilyen nagy a pénzszűke, akkor egy színigazgató két dolgon tud megtakarítani. Az egyik, az alapműködés racionalizálása, a másik a díszletek költségeinek a csökkentése. A látvány elemeket nem adjuk föl, hanem megpróbáljuk költségkímélően megoldani. Megkerestük a helyi legjobb képzőművészt, Lonovics László festő- és grafikusművészt, aki megfestette dialemezre a látványos képeket, amelyeket a háttérre vetítünk. Ezzel kiváltottuk, az esetleg több millióba kerülő díszletet. Szerettünk volna vásárolni egy távirányítós kocsit, amely már több színházban is van Magyarországon. Árajánlatot kértünk a gyártótól, amely az ország legjobb színháztechnikai gyártó cége. Sajnos nem vagyunk abba a helyzetben, hogy három millió forintot kiadjunk, bár jelentős hatáseleme az előadásnak. Vásároltunk egy akkumulátoros rokkant-kocsit százhúszezer forintért, átalakítottuk és így összesen száznyolcvan ezer forintból, megoldottuk.

- Az Ukrán Kultúra Hónapja alkalmával, a színházi előadásokon túl más kulturális programok is voltak, ez most is így lesz?

Igen egy fotókiállítással nyitjuk a Szlovák Kultúra Hónapját. Békéscsabán főkonzulátus működik, így annak vezetője nyitja meg rendezvénysorozatot és a Kulturális Intézet igazgatója aktív részvételével támogat minket. A Kassai Állami Színház szlovák nyelvű előadása vendégszerepel nálunk, majd a hónap folyamán az ottani két magyar társulatot látjuk vendégül.

- A Jókai Színház, Közép-európai Színházi Szomszédolás évadja nyilván jelentős extra kiadásokkal jár. Mennyivel terheli meg a költségvetést?

Miért kerülne többe? A Háztűznézőt akkor is bemutattuk volna, ha nincs kulturális hónap. Egyszerűen egy rendszerbe foglaltuk azt, amit különben tennénk, azt jó csomagolópapírba tettük. Ezt eladtuk ennek a hét ország kulturális vezetésének. Ez megnyerte a tetszésüket. Szellemi támogatást, sajtó és média-felületeket adtak. Az ötlet nem pénzigényes, hanem szervezésigényes.

- A színház közvetlen szomszédságában hatalmas építkezés folyik. Erről mit tudhatunk?

Egy több mint hétszáz milliós, döntő többségében pályázati pénzből megvalósuló beruházás zajlik. Egy volt közgazdasági szakközépiskola, műemléki rekonstrukciójára nyertük a norvég alapból a pénzt. Jövő tavaszra készül el az Ibsen Kulturális Központ, amely gyakorlatilag a színházunkat fogja bővíteni. Helyet kap benne a bábszínház, a színi iskolánk, amely addigra minden színházi szakmát oktat majd. Lesz benne egy speciális színházi oktató-tér, amely felszerelésében minden színháztechnikai elemet tartalmazni fog – éppen az oktatás miatt. Természetesen a színház új stúdiószínpadát is magábanfoglalja, amely azért lesz különleges, mert egy elmozgatható fallal kialakul a fedett színpadhoz kapcsolódóan az udvaron egy szabadtéri játszóhely.

- Az elmúlt évadban egy egészen szokatlan színházi vállalkozás indult el Békéscsabán, a Porond Színház. Folytatódik ez a program?

Az mondták, hogy „felszálló ágban a színház”! Ez így is van, de akkor ezt meg kell mutatnunk a városon kívül is. Ezért hátunkra vesszük a színházat. Vásároltunk egy cirkusz-sátrat, átalakítottuk, beleszereltünk forgószínpadot, színházi előadásra alkalmassá tettük. Ez a miénk, nem kell bérleti díjat fizetnünk érte, akkor használjuk, amikor akarjuk. Arra már volt példa, hogy cirkuszi sátorban tartottak színházi előadást, de arra nem, hogy egy társulat „hátára veszi a színházát” és elindul a nagyvilágba. Tavaly bemutattuk az Aidát, hatalmas sikerrel. Az idei tervünk, Hobo Circus Hugaricussának a bemutatása – ötvözve a cirkusz- és színházművészetet. Ezt a produkciót a budapesti közönség is láthatja majd.

Forrás: Terasz.hu


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg



Google+