Jelenlegi hely

Jóccakát, anya...

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Hírek

 

Marsha Norman Csehov nyomdokaiban jár, aki azt vallotta, hogy a modern dráma legnagyobb alkotásainak a hétköznapi élet triviális eseményeiből kell kiemelkedniük… Normant azonban stílusa, alkotóereje és szándékai alapján mégis elsősorban Eugene O’ Neill-lel kell összehasonlítani, mert ahogy felássa a rég eltemetett családi titkokat, ahogy felkutatja a szülők és gyermekek között feszülő eltéphetetlen szálakat, ahogy ide-oda csapong a keserűség és a szeretet megnyilvánulásai között kiderül, hogy a „Jóccakát, anya...” voltaképpen az „Utazás az éjszakában” tömör, gazdaságosabban megfogalmazott változata – írta Robert Brustein, amerikai színházi kritikus, Marsha Norman Jóccakát, anya… című Pulitzer-díjas darabjáról.

Ennél többet, karakteresebbet a rendező sem tud mondani. Talán annyit, hogy két színművésznő számára parádés játéklehetőséget ad ez a tragikomédia, a nézők számára pedig egy bizarr, gondolkodásra és érzelmi megnyilvánulásra is alkalmat adó estét.

Marsha Norman Jóccakát, anya című darabjából az előző évadban Csiszár Imre rendezett megrázó erejű előadást, melyet újra műsorára tűz színházunk február 21-22-23-24-én, a Stúdiószínházban.

Ezúttal életünket, halálunkat, kötelességeinket, emberi mibenlétünket és annak nehézségeit veszi górcső alá a Jókai Színház legújabb darabja, a Jóccakát, anya. Marsha Norman kétszereplős műve garantáltan nyomot hagy minden nézőben. Szilágyi Viktor kritikája

Marsha Norman Jóccakát, anya című darabjából a Jókai Színházban Csiszár Imre rendezett komoly, megrázó, elgondolkodtató előadást. Az 1983-as Broadway-premier után Pulitzer-díjjal, az év legjobb darabjának járó elismeréssel és a kritikusok díjával jutalmazott dráma az élet vagy halál kérdést boncolgatja. (Niedzielsky Katalin kritikája)

 „Ha van annyi bátorságod, hogy megöld magad, miért nincs annyi, hogy életben maradj?” – kérdezi Thelma Cates a lányától. Vajon miért akar valaki öngyilkos lenni? Egyáltalán, van-e jogunk ilyen döntést hozni?  Ezek a kérdések törnek ránk  Marsha Norman darabja, a Jóccakát, anya… után, melyet Csiszár Imre rendezésében láthatott a közönség pénteken este a Stúdiószínházban.

szinhaz.hu | Marsha Normann: Jóccakát, anya… című színművét mutatja be november 13-án Csiszár Imre rendezésében a Békéscsabai Jókai Színház. A bemutató előtt a Jessie-t megformáló Tarsoly Krisztinát és az anyát alakító Kovács Editet kérdezte Lezó Nóra, a békéscsabai színház felkérésére. ► Tovább

Forrás: Csaba Televízió

Artnews.hu | Marsha Norman Jóccakát, anya… című Pulitzer-díjas darabját mutatja be pénteken a Békéscsabai Jókai Színház. Az évad hatodik premierjét Csiszár Imre rendezi. A Jászai-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész az MTI-nek elmondta: régi vágya teljesült azzal, hogy megrendezhette a darabot, annak idején ugyanis felkérték, hogy az ősbemutatót a Vígszínházban ő vigye színre, de akkor egy külföldi út miatt nem tudta elvállalni a munkát. ► Tovább

Ha kimondjuk azt a szót, hogy Édesanya, mindenkiben megszólal valami. Érzések, gondolatok, hozzá fűződő kellemes emlékek, vagy épp ellenkezőleg: nagyon is eleven, húsbavágó párbeszédek. És azt hiszem, még sorolhatnék számtalan olyan dolgot, amit életünk során az Édesanyánkkal együtt éltünk, élünk meg. Egy izgalmas együttlétnek lehet a tanúja ezen az estén a néző. Jó volt elemezni – és megtalálni – a darabban és az életemben a közös pontokat, vagy éppen az ellenkezőjét, mint gyermek és édesanya.

Egy előző anyaszerepemhez ezt írtam: milyen nehéz is valakit a maga valóságában látni, és a maga valóságáért szeretni; de mi van akkor, ha erre már csak egy óránk marad? Mint ebben a darabban… Képesek vagyunk-e felülemelkedni a saját sérelmeinken, megbántottságainkon, hogy ezeken túl valóban meglássuk a másikat a maga valóságában? És ne kelljen kimondanunk: „semmiről se tudtam! Veled voltam egész életedben. Honnan sejthettem volna, hogy ilyen magányos lettél?” Ez legalább olyan nehéz, mint Thelma alakját megformálni! Öröm, hogy ezen az úton Csiszár Imre vezetett végig minket.

Stúdiódarabot játszani – karnyújtásnyira a közönségtől – mindig különleges élmény! De különleges élmény a nézőknek is – olyasfajta intim beavatás a cselekmény, a jellemek titkaiba, amilyet hagyományos színházi előadástól sosem kaphat meg. Különösen így van ez, ha olyan – az emberi életet alapvetően meghatározó – tematika körül forog a mű cselekménye, mint az Élet és a Halál kérdése. Ahogy régen a misztérium-játékokban a Jó és a Gonosz között folyt a vita, ebben a modern misztériumjátékban egy anya és a lánya csap össze, hogy érvényesítse az életigenlésbe – illetve a halálvágyba – vetett hitét. Súlyos, létünket legmeghatározóbb alapvetések ezek – Marsha Norman darabja mégsem tragédia, hanem groteszk tükör: milyen kisszerűek vagyunk, mikor nagyszerűnek hisszük magunkat! A leginkább Örkény István stílusára emlékeztető játék sírva nevettet meg bennünket.


Google+