Jóccakát, mama!

Hihetetlen élmény volt látni a tapsrend alatt, hogy amíg a nézőtér soraiban ülők szemében a könny csillogott, addig a művészek felszabadultan mosolyogtak. Azzal a biztos tudattal álltak ott, hogy átadtak valamit. Köszönjük ezt az élményt! – köszöntötte Fekete Péter direktor a Zentai Magyar Kamaraszínház társulatának tagjait a Jóccakát, mama! című előadás után. 

Megrázó és megható. Az előadás középpontjában anya és lánya kapcsolata áll. Jessie váratlanul bejelenti, hogy eldobja magától az életét. Miért dönt így? Valóban olyan váratlan ez a bejelentés? Hiába élünk egymás mellett, semmit nem tudunk a másikról. Nem figyelünk. Nem tudjuk értékelni az egymással eltöltött időt. Miért csak akkor fordulunk (ha fordulunk) a másik felé, amikor már késő? Miért csak a halál pillanatában vagyunk őszinték egymással, őszinték magunkhoz? Miért? Az előadást László Sándor rendezésében mutatták be a zentaiak Banka Lívia és Szilágyi Ágota főszereplésével. 

Kép

 

00:00
00:00
 

Magyar Teátrum - színházi online

Belépés

(If you're a human, don't change the following field)
Your first name.
Biztonsági kód
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja ide a fenti karaktereket, szóköz nélkül.