Történt ugyanis, hogy a Seprűbanya megéhezett, és mint minden rosszravaló vasorrú, kinézett magának két kiskorú egyedet az étlapra. Igen ám, de a kását és mai gyerekeket nem eszik olyan forrón! Főleg akkor nem, ha a háttérből valami titokzatos élőlénynek látszó tárgy, mindig keresztülhúzza a banya számításait. A helyzetet csak bonyolítja egy kandúr aki a banyának kémkedik, ameddig meg nem kapja a fél világot. Az pedig, már maradjon a mi titkunk, hogy talán a Kőmanó sem olyan jótét lélek, mint amilyennek elsőre gondolnánk… Sultz Sándor meséjében az álmok világának mélyére lépdelünk, de a szerző nem engedi felednünk, hogy nem csak szép álmok léteznek. A jó hír az, hogy az ébredés majd helyrehozza a dolgokat, de addig még bátran kell a harcot vállalnia Jancsinak és ...Margitkának. Szükség is lesz a gyerekközönség támogatására, hogy a két lurkó is épségben térjen haza.