Jelenlegi hely

Bucsi Tamara

A Jókai Színház szervezésében hazai és külföldi iskolákat járt végig Molière több mint 400 éves műve, megmutatva a színházba járás szépségeit (és viszontagságait) a fiatal közönségnek. Egy Molière-darabtól („a modern komédia megteremtője” kifejezéshez híven) könnyed, humoros, mégis tanulságos előadást várunk. Ezt meg is kaphatta minden kedves diák, akinek volt szerencséje megtekinteni a vígjátékot (és minden tisztelt néző, aki május 19-én el tudott menni a stúdiószínházi az előadásra). A már profi színészek és a Színitanház hallgatói nagyszerűen dolgoztak össze. Nem volt érezhető több kilométeres szakadék a tanulók és a már évek óta a szakmában dolgozók között. Ugyan a hallgatók előtt még hosszú út és rengeteg tapasztalatszerzési fáradozás áll, tehetséges színészeket nevel a Jókai Színház, akikre már most büszkék lehetünk. Tovább >

Ugyan melyik 21. századi tizenhat éves lány tudná azt elképzelni, hogy élete szerelmét a pesti Ligetben ismeri meg, miközben épp regényt olvas? A századforduló előtt ez még, vagy igen gyakori volt, vagy csak Tóth Mancit (Köböl Lilla) érte utol a lila ákácok között a szerencse – netán épp a balsors. Szép Ernő, a magyar drámairodalom neves alakja 1919-ben írta meg Lila ákác című regényét, melyet később ő maga adaptált színpadi művé. E méltán ismert darab került idén megrendezésre a Jókai Színházban, méghozzá Katkó Ferenc rendezésében, aki maga is feltűnik a színpadon, mint Bizonyos úr. Tovább >

Csaknem 170 évvel ezelőtt hasonló szavakkal találkozhatott az ember Pest utcáin. Egy történet az egyeduralom megdöntésével és az oly régóta áhított nemzeti szabadság visszanyerésével a középpontjában nem véletlenül került 1848-ban a színházi műsorra. De vajon miféle mondanivalója van ugyanennek a darabnak 2016-ban, a Békéscsabai Jókai Színház színpadán?

Szabó K. István rendezésének és Zalán Tibor átvezetésének köszönhetően sokkal inkább a személyes konfliktusokat, hétköznapjainkat is átszövő problémákat láthatjuk viszont a porondon, mindezt egy nemzeti drámához illő köntösbe öltöztetve. A szereplők mit sem változtak, csupán szavaik lettek könnyebben érthetőek (ugyanakkor maradtak korhűek). Tovább>

Rengeteg művész hirdeti a szavak erejét, de hányan hisznek benne valójában? Képes egy ember csupán szavakkal egy, a valóságnál élethűbb, illúzióba ringatni bennünket? Rávehet-e, hogy olyat tegyünk, amit nem akarunk? Vagy valójában, valahol az esendő emberi lelkünk mélyén, tényleg akarjuk? Hisz, ha ily rendíthetetlenül állítja valaki, hogy mi ezt akarjuk, akkor abban csak van valami igazság...

A januárban bemutatott stúdió-darab éppoly görbe tükörrel szembesíti a mélyen tisztelt publikumot, mint az 1930-ban kiadott Thomas Mann-mű. De hogyan is írta át Zalán Tibor a több, mint 70 éves elbeszélést, melyet annak idején a fasiszta Olaszországban betiltottak, és hogyan vitte színpadra Kovács Frigyes rendező a Mario és a varázsló-t? Tovább>

Neil Simon, a híres amerikai dráma- és forgatókönyvíró művét Tege Antal jó tempójú rendezésében mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház december elején. Gubik Petra jeleníti meg a főszereplőt, Corie-t. Egy életvidám, cserfes lány, aki rituális táncaival kicsit ki is meríti a női hiszti fogalmát. Párja Paul (Czitor Attila), aki csak akkor lazít a nyakkendőjén, ha egy olyanra akarja cserélni, amelyik jobban illik az ingjéhez. Fehér Tímea kelti életre az egyedül maradt mamát, akinek el kell fogadnia lánya önállóságát, új életét és a rá váró magányt, amit eleinte csak a Martini tud enyhíteni. Azután jön Victor (Katkó Ferenc), és egy félresikerültnek/borzalmasnak hitt este után az alkoholos üveg helyett Mr. Velasco hoz enyhülést az asszony életébe. Feltűnik még Hodu József, mint áruházi kihordó és Tomanek Gábor, mint telefonszerelő. A díszlet és a jelmezek valóban a 60-as évek hangulatát keltik életre, a zenével egyetemben. Annak ellenére, hogy 1-2 karakter csak pár pillanatra tűnik fel, a színészek hozták a tőlük elvárt színvonalat. Tovább>


Google+