Jelenlegi hely

Leszek a barátod, Süsü!


Süsü, a sárkány

Vidám gyermeksereg és szurkolói zsivaj töltötte meg a nézőteret, de az apróságokat kísérő szülők, nagyszülők, óvónők és tanítók is jól szórakoztak - a Süsü, a sárkány Jókai színházbeli, január 24-ei bemutatóján jártunk.

 

Csukás István és Bergendy István Süsü, a sárkány című zenés játékával pontosan azt nyújtotta a színház a gyermekközönségnek, amit kell: szép mesét, igényes előadást. Vidám gyermeksereg és szurkolói zsivaj töltötte meg a nézőteret, de az apróságokat kísérő szülők, nagyszülők, óvónők és tanítók is jól szórakoztak. S elégedetten nyugtázták, hogy a jóságra, a szeretet erejére figyelmeztető előadás nagyon fontos az erőszak uralta világban, a sok durva akciófilm és értéktelen műsor áradatával szemben; és nagyon is kellenek a gyerekek elé az ilyen példaképek, mint Süsü - aki a szívére hallgat és barátokat keres.

A január 24-ei bemutató többszörös ünnep volt a Békés Megyei Jókai Színházban. Egyrészt manapság már az is ünnepnek számít, ha igazán színvonalas, értékes produkciót lát a közönség, másrészt a premierre eljött a zeneszerző, Bergendy István, hogy elhozza szerzőtársa, Csukás István üdvözletét a gyerekeknek. A zenész előadás előtt lépett a függöny elé, természetesen szaxofonjával. Elmondta, hogy húsz éve a Jókai színházban játszották a Bohóc az egész család című musicaljét, amelynek szövegét szintén Csukás István írta. Elárulta a gyerekeknek, hogy a bábok között felismerte először az írót, aztán önmagát is.

Minden premier ünnep, amelynek emelkedettségét ezúttal jubileum is fokozta. Két Jókai színház, Szlovákiából a komáromi és a békéscsabai közös produkciója a Süsü, és a határon túli vendégművészek éppen 50. előadása volt az itteni premier. Az együttműködés keretében most a komáromi színészek játszanak nálunk, ősszel pedig a Békés megyei társulat utazik vendégszereplésre.

Süsü, a sárkány a Békés Megyei Jókai Színházban

 A január 24-ei bemutató többszörös ünnep volt a Jókai színházban

Pille Tamás rendezésében Süsü első történetét látjuk a nagyszerű Bergendy-slágerekkel. Az előadás különlegessége, hogy a hagyományos kesztyűs bábokkal és óriásbábbal együtt játszanak a színészek, illetve a bábozók kilépnek a paraván elé. Jó megoldás minden váltás, ahogyan a báb és a színész átváltozik. A képzőművészetben erre azt mondanánk: kevert technika. Süsü, a főszereplő nemcsak a televízióból ismert eredeti formájában jelenik meg a színpadon, hanem többszörös nagyításban, óriásbábként. A figurák eredetiek, kedvesek, viccesek, a figyelmesebb nézők felismerhetik a király alakjában Csukás István írót, a kancellárében pedig a zeneszerzőt, Bergendy Istvánt.

Valahol azt olvastam, a szellemes bábfigurák a világhírű amerikai-angol sorozatot, a Muppet Show-t idézik fel a felnőttek számára. Őszintén szólva nekem előbb jutott eszembe Süsüről Shrek, az animációs filmek aranyos hőse - azzal a kivi zöld fejével, szétnyíló tölcsér füleivel, arcszéltől arcszélig érő szájával. (A széles száj jellemző a bábokra is.) Süsü és Shrek, ez a két kedves figura közeli rokona egymásnak, hiszen közös bennük, hogy mindketten hatalmasak, nem túl előnyös külsővel, inkább csúnyák, ijesztőek, de annyira helyesek és szeretni valók. A párhuzam után még bevillant A szépség és a szörnyeteg története is. Leszámítva, hogy Süsü nem vágyik a királylány kegyeire meg a fél királyságra, beéri egy ",,kisebb" lakóhellyel meg a lepkével... No de ugorjunk vissza a kedvenc egyfejűnkhöz!

Ahogyan a bábok, a jelmezek és a díszletek is szépek, mesések, gyönyörködtetik a gyermekszemeket - valamennyi Győri Gabi munkáját dicséri. Az előadás kezdetén békéscsabai színészek avatják be a gyerekeket a történetbe, majd játszani, drukkolni hívják a közönséget, a szünetben kis zászlókat osztanak. Az előadás végén azok a bábosok is kilépnek a paraván mögül, akiknek eddig nem láttuk az arcát, énekhangjuk alapján lehet beazonosítani a szereplőket - szép finálé.

Süsü, a sárkány a Békés Megyei Jókai Színházban

A bábok, a jelmezek és a díszletek is szépek, mesések, gyönyörködtetik a gyermekszemeket

Süsü szerepében Fabó Tibor, királyfiként Klinga Péter nyújtott emlékezetes alakítást. A király figuráját Bernath Tamás, a kancellárét Majorfalvi Bálint keltette életre; az egész csapat színvonalas produkcióval ajándékozta meg a Jókai színház gyermekközönségét.

Süsü persze nem a Békés Megyei Jókai Színházban lépett fel először. A mesefigura 1977-es megszületése óta több színházi feldolgozás is készült, melyek közül talán a legemlékezetesebb a Vidám színpadbeli, ahol Bodrogi Gyula alakította a híres egyfejűt, és a zenészek a vár népét, a mesterembereket, a katonákat. A fővárosi produkcióban pantomimesek játszottak, az egri Harlekiné bábelőadás volt. A színházi bemutatókon kívül készült televíziós sorozat, mesekönyv és természetesen lemez is a kedves sárkány történetéből.

Minek tagadni, Süsü nekünk, felnőtteknek is a szívünkbe lopta magát már régen. A történeten kívül ebben nagy szerepe volt mindig is a kiemelkedő és szívhez szóló zenének, a kedves, lelkünket megérintő dalszövegeknek. Ezt a ragaszkodást erősítette most a régi rajongókban és varázsolta el az újakat a békéscsabai előadás. Valahányszor hősünk rázendített, "Én vagyok a híres egyfejű,/ A nevem is ennyi csak: Süsü .../ Ó, ha rózsabimbó lehetnék.../ Rám szállnának szépen a lepkék!", a közönség vette a lapot, azaz az üzenetet. Ami könnyen érthető és egyértelmű: itt van ez a hatalmas, behemót, idétlen, esetlen, mamlasz sárkány (első pillantásra talán még csúf és ijesztő is), de csupa szív! A világért sem bántana soha senkit, mindig mindenkinek jót akar. De szegény Süsü, mindig valami gikszer csúszik be, valamit elront, menekülnek előle, mert csúnyának tartják az emberek. S nem sikerül a jó cselekedet, pedig csak arra vágyakozik, hogy rózsabimbó lehessen, s elérje a lepkét, mindenkitől egyre csak azt kérdezgeti: "leszel a barátom?" A mese végén Süsü elnyeri méltó jutalmát, rátalál a jó barátra, aki már nem fél tőle, nyitott vele szemben, segíti, szereti - ez a királyfi.

A látvány néha csal, és a monstrumban jó szív lakozik. Nem szabad tehát hirtelen ítélni, a külsejéről nem tehet senki.      Erre is figyelmezteti Süsü története játékosan a gyerekeket. Mi felnőttek pedig elgondolkodhatunk azon, hogy vajon ebben az előítéletes és látszatra kihegyezett világban sokkal okosabbak vagyunk-e, mint a gyermekeink?

Niedzielsky Katalin

Forrás: Békés Megye Online


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg



Google+