Jelenlegi hely

Mert nincs rossz, és jó sincs


Zalán Tibor az Aska és a farkasról, a munkafolyamatról, a gyermekekről

Magyar Szó.com | Zalán Tiborral Békéscsabán, a Szerb Kultúra Hava rendezvényének nyitónapján találkoztunk. A több mint ötven kötetes író közel áll a vajdasági magyarokhoz, többször dolgozott együtt Hernyák Györggyel, a szabadkai Népszínház rendezőjével. Békéscsabán Ivo Andrić Aska és a farkas című művéből csináltak közösen egy mesejátékot.

Amikor arról volt szó, hogy nekem ezt meg kell csinálnom, részt kell vennem a darab megszületésében, akkor arra gondoltam, hogy majd a színház dramaturgjának a kínlódását fogom segíteni – mondta lapunknak Zalán Tibor.

De aztán rám osztották a megírást, és ennek az előadásnak tulajdonképpen egyetlen bizonytalan tényezője volt, az pedig én vagyok. Hiszen Hernyákkal már többször dolgoztam együtt, Gál Elvira(Aska) már korábban a színészem volt, Katkó Ferenc (Farkas) is a színészem volt, tehát teljesen szabadkai légkörben dolgoztam. Tudtam, hogy nagyon tehetségesek, tudtam, hogy ifj. Kucsera Géza nagyon tehetséges zeneszerző, csak nekem kellett dolgoznom. És én annyira hittem bennük, és valószínűleg ők annyira hittek bennem, hogy nekiültem megírni. Két felvonást kellett írnom egy négyoldalas szövegből, ami egy nagyon nagy probléma. Meg is írtam a darabot. Rosszul, mint kiderült. Ők nagyon kedvesen nem szóltak nekem erről, csak közölték, hogy a második felvonás mindössze tizenhét perc, míg az első ötven perc. Ekkor elkezdtem beleírni dalokat a darabba, és végül ezek a dalok lettek az előadás legfőbb motívumai. Tulajdonképpen az ő inspirálásukra sikerült egy olyan darabot írnom, amelynek az első része próza, a második része pedig opera – hallottuk Zalán Tibortól.

Az előadás hatalmas siker a Békés Megyei Jókai Színházban. A gyermekek a szombat délelőtti előadáson, a rendezvény nyitónapján hatszor tapsolták vissza a színészeket, míg a bemutatón nem akarták leengedni őket a színpadról. A tervek és az álmok szerint az előadást szeretnék Szabadkára is elhozni.

Az egyik előadáson beültem a gyerekek közé. A szerzők általában félnek ezt megtenni, mert a közönség beszól. A gyermekek meg nagyon beszólnak. Nagyon nagy érdeklődést váltott ki a gyerekek között, hogy a szerző ott ül közöttük, én meg kínlódtam, mert folyton velem foglalkoztak. Mondtam nekik, hogy majd beszélgetünk az előadás végén. Azt mondta nekem a végén egy kilencéves-forma gyerek, hogy nagyon unalmas volt egy rész az előadásban. Kérdeztem, hogy melyik? Az volt a válasza, az, amikor kiabáltak, hogy vissza, vissza, vissza. Az pedig, hogy többször bekiabáltak az előadásban, hogy ne öld meg a farkast, jelzésértékű és jó, hiszen ezt is akartuk elérni. Egy könyvben, mint például a Piroska és a farkasban, várod, hogy megbüntessék a farkast. De itt olyan farkas van, akit Aska megszeret, és ez a gyerekeknek izgalmas. Mert nem tudják utálni a rosszat, mert nincs rossz, és nem tudják szeretni a jót, mert nincs jó. Mert kevertek vagyunk, nemzetiségben, kultúrában és minden másban is. Nem lehet fekete-fehérben gondolkodni, mert a mai gyerek sem abban gondolkodik már – mondta Zalán Tibor.

Az Aska és a farkast egész hónapban láthatják az érdeklődők a Békés Megyei Jókai Színházban Békéscsabán.

Tómó Margaréta

Forrás: Magyar Szó.com


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 



Magyar Teátrum színházi hírek

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2017. július
 

Keresés

Keresés űrlap



Google+