Jelenlegi hely

Mesedarab (nem csak) óvodásoknak


 

Nem lehet elég korán elkezdeni… A színházat sem. Greifenstein János darabja garantált kikapcsolódás nullától 99 éves korig zenével, tánccal és rengeteg humorral. – A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesejátékot mutattuk be szerda délelőtt Komáromi Anett, Czitor Attila és Vadász Gábor főszereplésével. 

 

A Békéscsabai Jókai Színház fontos küldetésének tartja, hogy minden korosztálynak olyan előadást kínáljon, amely megfelel az adott életkor sajátosságainak. A repertoár összeállításánál különös gondot fordítunk arra, hogy még a legkisebbek, az óvodások is kapjanak tőlünk valami ajándékot minden évben. Figyelünk a pedagógusok visszajelzéseire, és igyekszünk olyan darabokat választani, amelyek segítik az oktató-nevelő munkát, amelyek beilleszthetőek a tananyagba.

Kép

„Arany László népmese-gyűjteményének legismertebb - és talán legnépszerűbb - darabja A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Ebben a mesében a gazdagság ütközik meg a szegénységgel, a birodalom a magányos hőssel, a féktelen mohóság az igazságérzettel. A varázslatos elemekkel átszőtt történetben a szemétdombon kapirgáló egyszerű kiskakasból igazi meghaló-feltámadó hős lesz. Ez a történet nagyszerű alapanyag a drámai feldolgozáshoz, szinte színpadra kívánkozik, és emellett kiváló alapot ad a nevelői munkához is. Olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek izgalmasak és fontosak a gyerekek számára.

Kép

A mesegyűjeményben szereplő igen rövid történetből egy ötven perces előadást készítettünk. Ebben a színpadi műben olyan elemek is plasztikusan megjelennek, amelyek az eredeti mese szikár megfogalmazásában nincsenek kidomborítva. A török hódoltság, az idegen uralkodó, aki nem érti jól a magyar nyelvet, sok kedves és humoros ötletet adott nekünk. A szemétdomb kincseket rejt. Ami bosszantó rendetlenség lehet a gazdasszony számára, kiváló játszótér a kiskakasnak. Az egymás szomszédságában élő két magányos ember - a szegény asszony és a gazdag császár - ugyan miért ne találhatnának egymásra?” – mondta el Greifenstein János, aki írója, zeneszerzője és rendezője is a darabnak és maga is pedagógus. Színházi munkája mellett tizenkét évig tanított általános iskolában. Íróként, rendezőként nagy szeretettel fordul a mesék világához és a fiatalabb korosztályhoz, ugyanakkor minden munkájában tartogat valami ajándékot a gyerekeket kísérő szülők, nagyobb testvérek, pedagógusok számára is.

Kép

Az előadás gazdag zenei világa egyszerre idézi fel a számunkra egzotikus keleti dallamokat, a hangszerek között a fő motívumokat a magyar zenéből ismert cimbalom játssza, és megjelennek különleges ütő- és pengetős hangszerek is. A sok humorral átszőtt fülbemászó dalok világzenei stílusa a török és magyar kultúra gyönyörű keveredését mutatja be. Az egymás mellett élő kultúrák jellegzetességei jelennek meg Egyed Zoltán díszleteiben és jelmezeiben is. A kiskakas jelmeze például ködmön. Jellegzetesen magyar viseletnek gondoljuk. Milyen meglepő, hogy a „ködmön” török jövevényszó...

Kép

Az előadásra érkező gyermekeknek egy több főből álló stáb varázsol kakastaréjt az aulában, aki pedig már kakastaréjjal érkezik az előadásra, azt egy műsorfüzettel lepi meg színházunk.

Kép

                                                                                                                   Fotó: Ignácz Bence/A-Team


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 



Magyar Teátrum színházi hírek

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2017. december
 

Keresés

Keresés űrlap



Google+