Jelenlegi hely

Ősvigasztalás

osvigasztalas.jpg

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Hírek

Tamási Áron Ősvigasztalás című drámája majdnem ötven évvel a megírása után került a nagyközönség elé. Tamási maga is elveszettnek hitte az Amerikában írt „komor és darabos vázlat”-át, ahogy visszaemlékezéseiben nevezte. Egy kolozsvári drámapályázatra küldte haza 1924-ben, akkor, amikor az első világkatasztrófán átvergődött emberiség levegőért és segítségért kiált, megváltásért esedezik. A darab az életbe vetett hitről, az újrakezdés lehetőségéről szól. A műben benne szunnyadozik a túlélés ígérete: a megmaradás záloga nem a kesergés, hanem az akarás, útja az összetartozás. Alaptémája: az ősi hagyományok elvetésével megszűnik az ember és természet harmonikus kapcsolata, helyét a káosz és az erkölcsi szennyezettség foglalja el. Tamási nem megelőzte a korát, hanem egyszerűen más, modernebb drámát írt, mint amilyenhez a húszas évek magyar irodalma, illetve színházi közönsége szokott, vagy amilyent elvárt. Az Ősvigasztalás – bár szerzői utasítás szerint „történik Székelyföldön a XIX. században, sőt bé is vezeti ide a XX. századot” –­ cselekménye mégis időtlen. A darab az ősi pogány kultikus szertartások hangulatát idézi meg. A drámai szituációt Csorja Ambrus szokatlan végakarata teremti meg. Öccse, kérésére ősi áldozatot celebrál, és a havasi tisztáson máglyán égeti el a holttestét, hamvát összeszedi egy fazékba, és abba saját vérét is belekeveri. Amikor erre fény derül, Csorja Ádám gyilkosság vádjával törvény elé kerül, s bár a tanúk vallomása alapján kiderül az ártatlansága, „a törvényes szokások és formák megszegéséért” tíz hónapi elzárásra ítélik. A börtön elől Gálfi Bence szökteti meg, de amikor rájönnek, hogy mindketten Kispál Julába szerelmesek, Gálfi lelövi Csorját.

„Isten, Isten, igaz Isten!” – sikoltja a darab végén a meggyilkolt Csorja Ádámra rátaláló egyik szereplő. „Nem sírunk többet soha! Nekünk nem sírni kell, hanem megküzdeni a világgal!” – mondja a másik, majd rémülten összebújnak, és lassan táncolni kezdenek… A tánc, az átmeneti rítusok kellékeként a megbillent egyensúly helyreállítására, az értékvesztés, az értékek transzformációja utáni rend megteremtésére szolgál. Az ősvigasztalás a negatív állapotból kivezető megoldást, az ősi, tiszta erkölcsiséget szimbolizálja. 

Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán. A Kossuth-díjas író születésének 120. évfordulóján az aznapi Ősvigasztalás című előadással tisztelgünk Tamás Áron emléke előtt.

Hamisítatlan, mély ősmágiának lehettünk szemtanúi az Ősvigasztalás pénteki bemutató előadásán. Nemcsak a darab különlegessége miatt volt ez az előadás kiemelkedő, hanem mintha a színészek is lerúgták volna az őket borító burkot, hogy egy egészen új arcukat mutassák meg.

Aki látta a Bernarda Alba házát 2015 januárjában a Békéscsabai Jókai Színházban, sejthette, hogy Béres László rendező Tamási Áron színművéből, az Ősvigasztalásból rendkívüli előadást teremt. Aki átélte Szélyes Imre és Szőke Pál, a két öreg székely alakítását Sütő András Advent a Hargitán című drámájában, Kovács Frigyes Lear királyát, a 2017-18-as évadnyitó premiert már előre bevéshette a felejthetetlen előadások sorába.(Niedzielsky Katalin kritikája)

Az idei évad első darabját, Tamási Áron Ősvigasztalás című színművét, Béres László álmodta színpadra Békéscsabán. A bemutatóra pénteken került sor a Sík Ferenc Kamaraszínházban.

Részletek Radnóti Zsuzsa Ősvigasztalás- egy ismeretlen Tamási Áron dráma című írásából.

A Békéscsabai Jókai Színházban pénteken lesz az idei évad első bemutatója, Tamási Áron Ősvigasztalás című drámáját Béres László állítja színpadra. Misztikus, rituális, balladisztikus, nehezen megfogható színdarabról van szó, amelyet a klasszikus dramaturgia eszközeivel nem is lehet mérni, éppen ezért a rendezésben kiemelt szerepet kap a zeneiség.

Erdéyi szerző darabját erdélyi rendező állította színpadra Békéscsabán: Tamási Áron Ősvigasztalás című színművét a gyergyószentmiklósi Béres László rendezi, a produkciót szeptember 8-án mutatja be a Jókai Színház.

Két bemutatóra is készül szeptemberben a Békéscsabai Jókai Színház: 8-án Tamási Áron Ősvigasztalás című színművét, 15-én a Törvénytelen randevú című komédiát viszik színre.

Oldalak


Google+