Jelenlegi hely

Potyautas a fedélzeten!


Zenés mesejáték Noé bárkájáról

Titokzatos, sejtelmes fények és hangok repítik a nézőt hirtelen az örök hó és jég birodalmába, a színpadkép lenyűgöző, szinte beleborzongunk a sarkvidéki hidegbe. Nyolckor a bárkán - a modern mese címe a bibliai Noé történetére utal, és a színvonalas felütés minőségi előadást ígér. A bemutatóra elsősorban óvodásokat és kisiskolásokat várnak a Békéscsabai Jókai Színházba, de a zenés mesejáték Koleszár Bazil Péter rendezésében a kisebbeket kísérő szülők, pedagógusok számára is szórakoztató. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Potyautas a fedélzeten!

Zenés mesejáték Noé bárkájáról

Titokzatos, sejtelmes fények és hangok repítik a nézőt hirtelen az örök hó és jég birodalmába, a színpadkép lenyűgöző, szinte beleborzongunk a sarkvidéki hidegbe. Nyolckor a bárkán - a modern mese címe a bibliai Noé történetére utal, és a színvonalas felütés minőségi előadást ígér. A bemutatóra elsősorban óvodásokat és kisiskolásokat várnak a Békéscsabai Jókai Színházba, de a zenés mesejáték Koleszár Bazil Péter rendezésében a kisebbeket kísérő szülők, pedagógusok számára is szórakoztató.

 

Gyerekeknek írni, játszani, élményt, értéket nyújtva nevelni – kiemelt feladat és hálás kötelezettség a Jókai Színházban. Soha nem találkoztam még olyan művésszel, aki ne rajongott volna a mesedarabokért, a legőszintébb és leghálásabb közönségért, akiket nem lehet becsapni, és akiktől különösen jólesik a taps, az ünneplés. Hasonlóképpen vélekedhet a gyermekszínházról Ulrich Hub és Koleszár Bazil Péter is.

A német szerző, forgatókönyvíró színészként végzett a Hamburgi Zeneművészeti Főiskolán, jelenleg Berlinben él és rendezőként dolgozik több színháznál. Talán elsősorban arról ismert, hogy felnőtteknek és gyerekeknek írt művei egyaránt népszerűek, a Nyolckor a bárkán című meséjét számos nyelvre lefordították, a legtöbb díjat, elismerést ezért a művéért kapta. A Szekszárdi Német Színház tavaly áprilisi premierje után a békéscsabai az első magyar nyelvű bemutató.

Koleszár Bazil Péter már több előadással is megajándékozta a békéscsabai, sőt Békés megyei gyerekeket, a Négy évszak című szláv népmesét tavalyelőtt rendezte, a Hetvenhétnek, Zalán Tibor meséjének színpadmestere volt nálunk. A mostani művet a rendező fordította németről magyarra.

Ulrich Hub kedvenc állatai alighanem a pingvinek, hiszen nemcsak ebben a meséjében főszereplők a kedves frakkos állatkák; 1996-ban írt egy darabot A legkövérebb pingvin a sarkvidékről, majd 2001-ben A pingvinek nem tudnak sajttortát sütni címmel. A sajttorta a bárkán is felbukkan, méghozzá elég drámai szituációban, amikor a hajóra csempészett harmadik pingvin lelepleződik, hogy nem a jó Istent rejti a bőrönd, mert az biztos nem áhítozna szorult helyzetben sajttorta után. De ne szaladjunk előre a történetben!

Kép

Három pingvin és a galamb, amik, azaz inkább akik - mint minden rendes mesében - emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, gondolkodnak, viselkednek - vagy nem -, játszanak, vitatkoznak, veszekednek. A mesének azonban a bibliai történet ad mélyebb tartalmat, értelmet. Tulajdonképpen már a címből sejthetjük, hogy Noé bárkájáról, az özönvíz miatti életmentésről van szó, ami pedig azért vált szükségessé, mert Isten teremtményei a földön elszemtelenedtek, elterjedt a gonoszság, az erőszak, amiért büntetni kellett őket. A Föld elpusztítása alól egyedül Noé kap kegyelmet, bárkáján viheti át családját és az állatokat a túlsó partra, az özönvíz utáni szárazföldre. Ulrich Hub tehát a Bibliából merít, Mózes könyve szolgált meséje alapjául, ami jó alkalom arra, hogy a gyerekeknek vészhelyzetben a helytállás, a segítség, az együttérzés fontosságát mutassa fel.

Minden előadás kicsit más, és nagyon eltérő lehet a közönség összetétele, a darab fogadtatása is. Azok a gyerekek, akikkel egyszerre láttam a mesét, úgy tűnt, jobban élvezték a pingvinek játékát, mint az élet nagy dolgairól szóló üzeneteket. Megértették, hogy a barátainkat segíteni kell, nem hagyhatjuk cserben, de talán kevésbé voltak fogékonyak a mélyebb filozófiai tartalmakra, az Isten létezését taglaló elmélkedésekre. A színpadon zajló komolyabb eszmefuttatások kétségtelenül elmélkedésre késztetik a felnőtteket is, talán pont ez tartotta csendben, visszafogottabbnak az ifjabb nézőket is. Az biztos, hogy mesedaraboknál nagyobb lelkesedéshez, drukkoláshoz, szurkoláshoz szoktunk.

Példázat, lecke, okítás művészi köntösben, színpadi eszközökkel elbeszélve, rockosítva, eltáncolva, kivételes technikai bravúrokkal. Miközben a pingvinek arról beszélgetnek, hogy nem szabad egymást bántani, a pillangót megölni, mert Isten mindent lát, és megbünteti azt, aki nem cselekszik helyesen. A fenyegető özönvíz elől Noé a bárkáján minden állatfajból két példányt menthet meg, hőseink azonban hárman vannak, ez okozza a konfliktust. A vészhelyzet, a kiszolgáltatottság, az egymásra utaltság döntésre készteti az állatokat. A barátság, az együttérzés szép példája, hogy hamar rájönnek, barátjukat nem hagyhatják magára, nem fulladhat a vízbe, ezért cselhez folyamodnak, egy óriási bőröndben rejtik el és viszik magukkal társukat a bárkára. Ebből következnek persze a további bonyodalmak, helyzetkomikumok. A mese nyelve egyszerű, világos, mégis nagyon poénos, szellemes.

Kép

A három kedves, totyogó, frakkos barátunk szerepében Fehér Tímeát, Komáromi Anettet és Szabó Lajost látjuk, mindhárman szeretetreméltó figurákat játszanak jópofán, humorosan. A feledékeny, de jóravaló Fehér Galambot Csomós Lajos alakítja eredeti játékossággal, szellemesen. Az Öregember a darab végén lehet akár maga Noé, vagy csak egy jóságos, bölcs nagyapó, fehér szakállú mesterember bőrkötényben. Jancsik Ferencnek még azt is elhihetjük, hogy talán maga az Úristen. A varázslatból a bölcselet zökkent vissza a valóságba: Isten bennünk él. S ebben a mesében, előadásban végig fontos, hogy álom, mese, képzelet és valóság, ahogyan jó és rossz, helyes és helytelen között különbséget tudjanak tenni a gyerekek.    

Koleszár Bazil Péter rendező látványos, ugyanakkor egyszerű, kedves, értékes előadást állított színre a német mesejátékból, még arra is ügyelt, hogy a gyerekek türelmét egy óránál tovább ne vegye igénybe. 

Madzin Attila díszlettervező fantasztikus színpadi világot teremtett: ott állunk a jégtáblákon, süvít a sarki szél, arcunkba vág a hideg! Na és a bárka! Nagyon eredeti építmény, emlékeztet a bibliai darabra, mégis más, korszerű. Az éjszakai égbolt a horizont, az univerzum felé nyitja ki a teret. Amennyire álomszerű, varázslatos a díszlet, annyira egyszerű a pingvinek jelmeze: nem a szokványos hegyes „frakk”, nem a fénylő fekete selyem, hanem törökbugyogó, hosszú kabát, kardigán, csizma, sapka. Petrovszki Árpád jelmeztervező valószínűleg szándékosan vette ilyen emberire a figurát, mármint a pingvinek tollazatát. Emlékeztetnek az állatkára, de emberkék is hordhatják.    

A meséhez Király Péter zeneszerző komponált játékos, változatos zenét, pergő ritmusokat az eseményekhez, lírai betéteket a vallomásokhoz. A karaktereket és a helyszíneket remekül jellemzik, hangsúlyozzák a hangeffektusok (eső, vihar, a recsegés-ropogás a hajó gyomrában). Még a távol maradó vadállatokat is sikerül legalább a hangjukkal becserkésznie. Kriszt László koreográfus pingvintáncai (a kar és a trió) a tartalomhoz illeszkednek, egyszerűségükben kiemelkedőek.

Kép

Kicsit tanmese, kicsit utazási, fejlődési regény is ez a történet, hiszen a párbeszédek során a szereplők az élet fontos dolgairól értekeznek: életről, halálról, túlélésről, barátságról, segítségről, Isten létezéséről. Szép, lírai keretet ad az előadásnak, hogy az özönvíz után az Úr megígéri, hogy nem lesz több pusztítás, szövetséget köt az emberekkel és az állatokkal, és az örökkévaló együttműködés jeleként felragyog a szivárvány. Hideg sarki fényekkel kezdődött, és a szívet melengető ívvel ér véget a színpadi játék.    

A fajsúlyos elméleteket komikus jelenetek oldják, szép dalok, táncok ellenpontozzák: nagyszerű például a pingvinkar tánca, a potyautas elrejtése és lelepleződése. A német szerző meséje számos európai országban megörvendeztette már a gyerekeket, most alighanem a Jókai Színház közönségének szívébe is belopja magát.

Niedzielsky Katalin


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 



Magyar Teátrum színházi hírek

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2017. december
 

Keresés

Keresés űrlap



Google+