Jelenlegi hely

2013-2014

Közkívánatra színházunk újra műsorára tűzi Szörényi-Bródy: István, a király című darabját. A nemzeti rockoperává ikonult mű talán összetett voltának is köszönheti, hogy időszerűségének meg sem kottyant harminc esztendő. A darab sikerének valószínűleg az is a titka, hogy az alkotás a magyar államalapításról fogalmaz meg alapgondolatokat közérthető formában. Zsuráfszky Zoltán hagyományos rendezésében, Presits Tamás és Szomor György főszereplésével, a Balassi Táncegyüttes táncosaival, a Jókai Színház megújult hangtechnikai rendszerének közvetítésével, a produkció katartikus élményt ígér. Az előadás csak két napig, március 26-án, és 27-én látható a Jókai Színház nagyszínpadán.

Az előadás két idősödő, pályájáról már "letért" színésznő történetét állítja középpontba, akik átmenetileg közös albérletbe kényszerülnek. Kamilla sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál, Klári pedig vidékről Pestre került drámai színésznő.  Az egymással, és egymás múltjával vetélkedő, a magánéletükben is gyakran szerepet játszó nyugdíjas színésznők váratlanul egy olyan helyzettel találják szembe magukat, ami próbára teszi erejüket, barátságukat, szeretetüket.

Színházunkban nem szokatlan, hogy jelnyelvi tolmács közreműködésével segítjük egy-egy színházi előadás megértését siket és nagyothalló nézőink számára. Goldoni fergeteges vígjátékát, a Chioggiai csetepatét, Vörös Krisztina jeltolmács tette befogadható élménnyé számukra csütörtök délután.

Mi történik akkor, ha elindul a pletyka egy olyan kisvárosban, ahol háromszor annyi nő él, mint férfi? Mi történik akkor, ha mindez a szerelem és a féltékenység miatt történik? És mi történik akkor, ha mindez párosul az olasz vérmérséklettel? Hasonló kérdésekre kaphattak választ, akik ellátogattak a szerda kora estére szervezett   közönségtalálkozóra.

tiszatajonline.hu | „Chioggia negyvenezer lakosa csupa egyszerű ember: halász, matróz, csipkeverő asszony – árujuk keresett portéka –, s mindössze néhány lakos emelkedik ki a pórnép közül. Errefelé az embereket két csoportba osztják: gazdagra és szegényre. Aki parókát hord és kabátot visel: gazdag, aki csak sapkában és köpenyben jár: szegény. Ám az utóbbiak gyakran jóval tehetősebbek, mint az előbbiek.”* – Drubina Orsolya beszámolója ⇒ Tovább

Vitalap.hu | A nézőtéren nők és férfiak, más szóval, a színpadi játékban gyönyörködők. Mialatt élvezettel figyelik a darabot, óhatatlanul peregnek a gondolataik. A nők azon tanakodnak: valóban ilyenek lennének, ők teremtenék a konfliktusokat, a kifigurázható, kabaréba illő csetepatékat? Pedig számukra kétségtelen, hogy minden baj okozói a „kalapot viselők”. Zsidov Magdolna írása ⇒ Tovább

Teátrumunk közönségtalálkozóra invitálja a Chioggiai csetepaté című előadás nézőit. Jöjjön el március 19-én, szerdán 17.00 órára a Jókai Színházba! A közönségtalálkozó alkalmával bepillantást nyerhet a kulisszák mögé, beszélgethet a szereplőkkel és alkotókkal egy csésze tea mellett. A program ingyenesen látogatható.

A múlt héten kisiskolások gálájával, kétszáz gyerek vendégszereplésével ünnepelte a Békéscsabai Jókai Színház a Weöres Sándor-centenáriumot, és kedden mutatta be a teátrum a Bóbita-fantáziákat, amit bérletes előadásban láthat a gyermekközönség. A produkciók célja: a legkisebbek megszólítása, az irodalom és a színház megszerettetése közös játékkal, művészi élménnyel. Niedzielsky Katalin írása.

Video:JókaiFilm/Vámos Zoltán

Színházunkban a Weöres Sándor-centenárium elmúltával sem fejeződött be a költőfejedelem emlékezetének, kultuszának az ápolása. Kedden délelőtt mutattuk be Weöres Sándor-verseinek és Vitéz László zenéjének felhasználásával, Tarsoly Krisztina rendezésében ,a Bóbita-fantáziák című mesejátékot.

Oldalak


Google+