Jelenlegi hely

2015-2016

Katona József nem érhette meg a Bánk bán színházi ősbemutatóját, már három éve a föld alatt nyugszik, amikor 1833. februárjában barátja, Udvarhelyi Miklós jutalomjátékul választhatja a darabot. A meg nem értett, elveszett, újra feltalált, betiltott „nemzeti dráma” elindul a mítosszá válás útján; aminthogy a Bánk bán színpadtörténete is szorosan összekapcsolódik a magyarság legnagyobb örömeivel, legfájóbb szenvedéseivel. A közönség kívánatára tűzik műsorra 1848. március 15-ének estéjén, önkényuralmak idején a cenzúra tilalomlistáját vezeti, színháznyitások és bezárások ünnepi eseményeit szépíti. A Békéscsabai Jókai Színház március 11-én mutatta be a Bánk bánt Szabó K. István rendezésében, Demeter Andrással a címszerepben.

Katona József Bánk bán című darabját Szabó K. István rendezésében mutatja be színházunk. A címszerepben  Demeter András színművészt láthatja a közönség, a Békés Megyei Hírlap vele készült  interjúja alább olvasható.

Behir.hu | Miből van az igazi Szélkirály ruhája? Biztos kékből és levegőből – suttogta a jelmeztervező verseny eredményhirdetésén az egyik óvodás. Mivel azonban kékből és levegőből nehéz volna jelmezt készíteni, rajzok készültek, de szebbnél szebb tüllből, textilből, színes papírokból álmodott jelmezeket is küldtek a gyerekek a Jókai színház felhívására. ►Tovább

 A felelősség kérdésére fókuszálva állította színpadra Katona József Bánk bánját Szabó K. István rendező. Az előadás premierje március 11-én lesz a Békéscsabai Jókai Színházban.

Terasz. hu | Tizennégy évvel ezelőtt, majdnem napra pontosan, a budapesti Nemzeti Színház avató előadásának, Az ember tragédiájának a bemutatójára készültem. Most a nemzeti drámapanteon másik legfontosabb művében tesz ismét próbára a színész-sors Magyarországon, Békéscsabán a Jókai Színházban. Egy olyan címszerepben, amely a szédítő magasságok és a tátongó mélységek szélsőséges koncentrátuma. ► Tovább

Mostanra hagyománnyá vált színházunkban, hogy mesedarabjainkhoz kötődően hol saját készítésű hóvirággal (Négy évszak), hol papír farönkkel (A kolozsvári bíró) hol meg ládikákkal (Ládafia) érkeznek a nebulók egy-egy előadásunkra.  A gyerekek és pedagógusaik is nagy örömmel fogadták korábbi, hasonló  kezdeményezéseinket. Most arra kértük a vállalkozó kedvű gyerekeket, hogy öltöztessék fel saját elképzeléseik szerint a Szélkirályt! Tervezz jelmezt a Szélkirálynak! – szólt a felhívásunk. 

Tizennégy évvel ezelőtt, majdnem napra pontosan, a budapesti Nemzeti Színház avató előadásának, Az ember tragédiájának a bemutatójára készültem. Most a nemzeti drámapanteon másik legfontosabb művében tesz ismét próbára a színész-sors Magyarországon. Egy olyan címszerepben, amely a szédítő magasságok és a tátongó mélységek szélsőséges koncentrátuma: „mint vándor a hófúvásokban, úgy lelkem ingadoz határtalan”. Nemhiába tartották Bánkot egy időben a magyar férfiideálnak. Babits Mihály is épp e tragikus sorsú államférfi példájában látta meg a „nemzeti karakter” megtestesülését. A „Francia Hamlet”, azaz a Lorenzaccio Hercege, az eredeti Shakespeare-dráma „Hamlet-i Királya”, valamint a Német Hamletnek nevezett Faust után, kiváltképp nagy örömet – és még nagyobb kihívást – jelent számomra a „Magyar Hamlet” megszemélyesítésének a lehetősége. És ami még ennél is fontosabb: szerencsém van kiváló kollégákkal, jó hangulatban, együtt, valódi társas-játékot játszani! Egy olyan városban, amelyben a színész-ember rögvest otthonra lel! Ráadásul egy olyan színházban, amelyet varázslatos emberek laknak, de annyira nyitottan, hogy a messziről érkező is rögtön úgy érzi: „idehaza” van!

Seregi Zoltán igazgatót kérdeztük a Bánk bán bemutatója kapcsán.

Krónika Online | A felelősség kérdésére fókuszálva állította színpadra Katona József Bánk bánját Szabó K. István nagyváradi rendező. Az előadás premierje március 11-én lesz a Békéscsabai Jókai Színházban. ► Tovább

Oldalak


Google+