Jelenlegi hely

2017-2018

Mikszáth Kálmán történelmi meséjét, A beszélő köntöst a Babérkoszorú-díjas Zalán Tibor író, dramaturg „átvezetésében” a Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész Halasi Imre állította színpadra Békéscsabán. A bemutató április 9-én volt a Jókai Színházban. Tovább olvasom

A francia Marc Camoletti Leszállás Párizsban című darabja nem véletlenül népszerű és óriási siker világszerte színházban és filmen egyaránt. Már eleve a szórakoztató történetbe, a humoros szövegbe belekódolta a szerző a poénokat, amelyektől a nézők könnyesre nevethetik magukat. Amennyire vicces a kiváló alapanyag, legalább annyira komolyan vette Katkó Ferenc a rendezést, hogy nagyszerű színészeivel remek előadást alkosson. (Niedzielsky Katalin kritikája) Tovább olvasom

Marc Camoletti francia drámaíró, Leszállás Párizsban című műve – ha lehet így fogalmazni – csúcsra járt a világ színpadain. A történetből, Tony Curtis főszereplésével 1965-ben sikerfilm lett. Ezt a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült művet, Katkó Ferenc rendezésében, Egyed Zoltán díszleteivel, április 6-án mutatták be a békéscsabai teátrum Sík Ferenc Kamaraszínpadán. Zsidov Magdolna kritikája

Marc Camoletti francia drámaíró Leszállás Párizsban című műve a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a világon a legtöbbet játszott francia dráma. A történetből Tony Curtis főszereplésével sikeres film készült, a színdarab eredeti londoni rendezése hét évig ment több mint 2000 előadással. Békéscsabán Katkó Ferenc vitte színre a darabot, Hamvai Kornél átdolgozott, modernizált szövegével. A bemutató április 6-án volt a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Tovább olvasom

Igazi világsiker premierjét láthatja a Békéscsabai Jókai Színház közönsége április 6-án. A francia Marc Camoletti Leszállás Párizsban című vígjátékát Hamvai Kornél fordította. A mű a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a világszerte legtöbbet játszott francia darab.

Kamaszos izgalommal vártam a ’60-as éveket megelevenítő történetet, de gondolom, rajtam kívül valamennyi, akkor volt fiatal is. Valamikor, hajdanán a könyvespolcom „lakója” volt Szabó Magda tini regénye, a Születésnap, de valakinek kölcsönbe adtam, aztán soha nem kaptam vissza. Nem baj, a könyv eltulajdonítása számomra erény, és nem bűn. De hogy képzavart ne okozzak, ezért a kis kitérő után rátérek a lényegre, az ősbemutatóra, vagyis a regény Belinszki Zoltán által színpadra alkalmazott remek átiratára. Zsidov Magdolna kritikája

Oldalak


Google+