Jelenlegi hely

2008-2009

Interjú Bicskei István színművésszel

Bicskei István "Bütyök"

Nehéz rólad pályaképet összefogó információkat találni. Sok színházban, sok előadáson működtél közre előbb színészként később rendezőként is. Mi az, ami te fontosnak tartasz eddigi életed során?

 
Például, hogy még mindig élek és még mindig színész vagyok. Ugyanis többször próbáltam már otthagyni a szakmát, de soha nem sikerült. Fontos, hogy még mindig van mit mondanom, megmutatnom az embereknek. A sok hely, ahol eddig megfordultam és az emberek, művészek, akikkel érintkeztem, mind segítettek abban, hogy a tudásom mellett az érzelemvilágom is gazdagabb legyen, és legyen mit átadni belőle másoknak.  Tovább

Bicskei István "Bütyök"

A Szivárványkígyó című előadást Magyarkanizsán, Szegeden és Kolozsváron is a te rendezésedben tűzték műsorra. A darab – címével ellentétben – nagyon is felnőtteknek szól. Mit jelent maga a cím?

Az ausztrál bennszülöttek hisznek benne, hogy az életet, a mindenséget egy misztikus szivárványkígyó köti össze, s rajta mindenki keresztülhalad. A cím az én életutam szimbóluma, amely elindult valahonnan, hogy végül visszatérjen a középpontba.

 Sajnos, Mórát nem kérdezhetem meg a premier után, vállalja-e, ahogyan fölraktam a színpadra a Rab ember fiait… – interjú Zalán Tiborral 

 

 

Mesélj egy kicsit magadról! Hogy kerültél a színészet közelébe? Mikor kezdtél el színjátszással foglalkozni?

Édesanyám mindig mondogatta, hogy a színészet mennyire szép pálya, „mennyi életet élhet így az ember”. Én meg mindig mosolyogtam, hogy persze, igen, biztos szép lehet, nem nagyon törődtem vele, valójában képzőművész szerettem volna lenni. Aztán, már hat éves koromtól, egyre több és több vers- és prózamondó versenyen indultam, és észrevettem, hogy nagyon könnyen ment nekem ez a műfaj. Mégis, inkább a rajzolás felé törekedtem, de ott egyre több nehézségbe ütköztem. Meglepő, de nem volt olyan egyszerű számomra, mint emberek elé kiállni és beszélni. Mikor 14 éves lettem, választanom kellett, hogy a Képzőművészeti Szakközépiskolába, vagy a Vörösmarty Gimnázium dráma-tagozatára menjek-e. Végül a Vörösmarty mellett döntöttem, és ott is érettségiztem. Már úgy jöttem Békéscsabára, hogy meg voltam fertőzve a színházzal, már biztos voltam benne, hogy ezzel akarok foglalkozni. A miénk volt az első olyan osztály, amelyik itt végzett, a színház keretein belül működő iskolában.

Zalán Tibort kérdeztük a szeme színéről, a hibernált angyalokról és Janus Pannoniusról

Zalán Tibor

Szepesi Dóra

Életét és pályáját végletek és legendák kísérik. Majdnem 30 évvel ezelőtt, minden különösebb irodalmi előélet, háttér nélkül veszi magának a bátorságot, hogy az Életünkben Arctalan nemzedék címmel röpiratot tegyen közzé. Keresetlen nyíltsággal fogalmazza meg a maga lesújtó véleményét a korszak irodalmi állapotáról, s ezzel elindítja az úgynevezett fiatal írókról, jeles irodalmi lapok hasábjain kibontakozó vitát. Később tudatosul benne, hogy egyedül a mű megformálásának a minősége számít. 

Edith és Marlene - olvasópróbaA Békés Megyei Jókai Színház fiatal művészeinek - Tege Antal, Kara Tünde és Tarsoly Krisztina - kezdeményezésére lesz színpadra állítva egy további stúdiószínházi produkció, Pataki Éva: Edith és Marlene című darabja. 

 

 

Fotó: Reviczky Zsolt

 NOL.HU | Szokolay Dongó Balázs saját bevallása szerint népzenét, régi zenét és népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. Leegyszerűsítve csöveken. Az elmúlt húsz évben számtalan formációban megfordult, a múltból a legfontosabb a Dél-alföldi Szaxofonegyüttes és a Vasmalom, a jelenből pedig Palya Bea és Sebestyén Márta zenekara, illetve a Laus Pannoniae. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik.

 Petrovszki Árpád és Mező Éva a jelmeztár képviseletében, Völgyesi Attila műszaki vezető és Fekete Péter igazgatóMíg a két idei gyerekdarabunk közül a Csínom Palkó sokszereplős, díszletigényes produkció volt, a Kőmanó című mesejáték, utaztatási szempontok figyelembe vételével, „könnyebb”, mozgathatóbb keretek közé kerül. A színrevitelnél tehát eleve fontos szempont volt, hogy a mű minél több játszó-térben bizonyuljon előadhatónak.

 

Színház.hu | A Békés Megyei Jókai Színház magyar évadot tart. Magyar írók örülnek ennek, Zalán Tibor pedig Mórával kelt és influenzával feküdt, amíg az olvasmányos regényből Seregi Zoltán rendezővel színdarabot nem alkottak.

 

JelenetképMagyar szerzők évadját hirdettünk a 2008/2009-es szezonra. Móra Ferenc valamennyiünk kedvenc ifjúkori, gyerekkori szerzője. Ki ne emlékezne a „Kincskereső Kisködmönre” az „Aranykoporsóra”, vagy „A rab ember fiaira”.

Ám a csudaszépre megírt novellákból, regényekből csak komoly dramaturgiai munka árán lehet színpadi verziót létrehozni.
 
Zalán Tibor kortárs drámaíró, költő, dramaturg vállalta a feladatot, s színpadra alkalmazta Apafi Mihály fejedelem és a Szitáry gyerekek történetét.

Oldalak


Google+