Jelenlegi hely

2008-2009

Tisztelt Nézőink!

Se szeri, se száma meglepetéseinknek! A Jókai Színház on-line közvetítését a múlt hét péntekén olyan nézettség kísérte, ami minden várakozásunkat – ezeknek csak egy része volt technikai – felülmúlta. Ebből két dolog következik. Egyfelől, a közvetítéseket folytatnunk kell, mert feladatunk, hogy eljuttassuk előadásainkat a nézőközönséghez. Másfelől, javítanunk kell annak minőségén és feltételein, hogy még többen kapcsolódhassunk össze, ezáltal megoszthassuk munkánk gyümölcsét olyanokkal is, akik ilyen vagy olyan okok miatt nem juthatnak el hozzánk.

A lehetetlenre vállalkoztunk, amikor az országban először (!), megpróbálkoztunk egy színházi bemutató élő, internetes közvetítésével. Keserveink megérttették velünk, miért nem vágtak bele előttünk mások. De, ha már lúd (disznó), legyen kövér! MI – FOLYTATJUK!

Még nem ígérhetünk konkrét időpontot, de a szándékunk eltökélt. A folytatás, nem csak színpadon, de világhálón is: a DISZNÓJÁTÉK lesz!

CSÍNOM PALKÓ – a Békés Megyei Szimfonikus Zenekarral és a Balassi Táncegyüttessel

ÉLŐ ZENÉVEL – DECEMBERBEN CSAK HÁROM ALKALOMMAL!

Zenei crossover a Jókai Színházban

Farkas Ferenc nagyszabású daljátékát, a Csínom Palkót decemberben mutatja be a Jókai Színház.

 A Somogyi-Tóth Dániel vezette Békés Megyei Szimfonikus Zenekar és a Balassi Táncegyüttes közreműködésével létrehozott előadást, idén csak három alkalommal, december 11-én, 12-én és 13-án láthatja a közönség.

„E művében a szerző nagyon sok régi zenei és népzenei motívumot szólaltat meg, s én azt a feladatot kaptam, hogy népi hangszereimmel, a szimfonikus zenekarral együtt játszva, szólaltassam meg e dallamokat. Már évek óta álmodozom arról, hogy létrejöjjön ilyen produkció. Az egyik érdekessége, hogy a duda és egyéb népi hangszerek odakerülnek a szimfonikus zenekarhoz, a másik pedig az, hogy a szimfonikus zenekari hangzás „megfertőződik” a népzenei gyakorlatból jövő hangzással, ami mindenképpen előnyére válik”- nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szokolay Dongó Balázs.

ImageHosszas egyeztetés után kialakult a végső változat, e szerint a kiváló, Artisjus-díjas népzenész színészként is fellép teátrumunkban a 2008. december 12-én tartott premieren.

A tavalyi, nagysikerű Kolozsvári bíró rendezője, Greifenstein János szándéka szerint a komoly dramaturgiai változtatásokkal is maibbá kívánja tenni a darabot. A produkcióba így a Balassi táncegyüttes is bekapcsolódik, Mlinár Pál vezetésével. A díszletek és a jelmezek – Magyarországon sosem látott módon – hófehér papírból készülnek, Olga Gonobolin papírművész, jelmeztervező elgondolásai alapján.

Hatvany Csaba

A Jókai Színház festőtára igazi képzőművészeti alkotóteleppé változott az elmúlt hónapok során. Míg a Lüzisztraté díszletihez Howard Lloyd makettjeit, képeit és látványelemeit csodálhatták meg a kulisszajárók, most Hatvany Csaba papírszobrász alkotásaitól eshet le az álluk.

Hatvany Csaba kirigami kiállításainak csodájára járnak a nézők országszerte. Különösen a gyerekek számára kedvesek ezek az események a művész papír szobrai ugyanis élnek. No, nem kell megijedni, ezek a szobrok nem az utcáról ismert befestett emberek, ellenben olyan rafinált térbeli installációk, amelyek például egy kötél meghúzására teljesen átalakulnak, és csak a néző fantáziája mondja meg, milyen alakzatot vesznek fel. 

Lehet-e drámát írni Janus Pannoniusról? Lehet-e olyan drámát írni, amely több mint ismeretterjesztés, ami ki tud emelkedni a téma partikularitásából? Érdekes lehet-e a mai olvasó – néző számára a közel 600 évvel ezelőtt született költő – államférfi – egyházi méltóság sorsa?
Az tény, hogy a magyar reneszánsz egyik legkiválóbb alakja az átlagember ismeretében nem foglalja el az őt megillető helyet. Szerencsétlen, hogy latinul írt, mert ma már nagyon kevesen beszélnek ezen a nyelven; szerencsés, mert latinul írt, s így kiváló költőink ültetik át munkásságát a mai magyar nyelvre. 

Bak - A Zalai Nyári Színházak Kht. és a békéscsabai Jókai Színház közös produkciójaként mutatták be a minap a baki faluházban Zalán Tibor Midőn halni készül című, Janus Pannoniust megidéző drámáját.

Nem tudom, színházat avat-e egy ősbemutató, mely térben-időben távoli kapcsolatokat ível át. Ízig-vérig mai szerző látogat a XV. századba, hogy a mai generációk számára igencsak elidegenedett, ámde jelentős nagyságunk, Janus Pannonius halálos ágyához invitáljon bennünket. Játszótársai a békéscsabai színészek, zalai rendezővel, helyszínnel. 

Nagy lehetőségeket és nagy veszélyeket rejt magában egy Janus Pannoniusról írt színdarab. Lehetőség, mert ezt eddig soha senki nem tette meg, ilyen értelemben szűzterület a téma. Veszély, mert folyton ott ólálkodik az életrajz ilyen-olyan szintű felmondásának az eshetősége. Zalán Tibor ez utóbbit egészen biztosan elkerülte. A Midőn halni készül című szabálytalan monodrámát hétfőn a Jókai Színházban mutatták be Merő Béla rendezésében. Ősbemutatóval van dolgunk. - írja a Hír6.hu 

2008. december 1. 1900 STÚDIÓSZÍNHÁZ

Zalán Tibor:

MIDŐN HALNI KÉSZÜLT

dráma szünet nélkül

ősbemutató

- Hogyan kerültél Békéscsabára?

Fekete Péter igazgató hívott ide – két találkozás után. Egyik egy éjszakai beszélgetés volt, Telihay Péter rendezővel hármasban, ültünk és beszélgettünk hajnalig egy bezárt csehó üres teraszán Szabadkán; a másik egy tanóra volt, az újvidéki színi akadémián, ahol előadást tartottam Hernyák György főrendező osztályának, a békéscsabai igazgató pedig vendég, és aktív „hallgató” is, volt az órámon. Azt mondta, tetszik neki, amit csinálok, ahogy csinálom, látja, hogy zordak a körülményeim, ha szabad leszek, próbáljuk meg együtt. Zalaegerszeg épp akkoriban lökött ki magából, azt se mondva, köszönöm, hogy a legnagyobb szarban segítettél nekünk újracsinálni, másodszor is elindítani azt a színházat, ahonnan most egy ócska és mocskos és aljas gesztussal kirakunk, és a helyedre hozzá nem értő, de a politikai féldilettánsoknak megbízható művészeti féldilettánsokat, vagy tán egészen azokat, rakunk; lebegtem, Feketének ebben a helyzetben megvolt a bátorsága és kurázsija ahhoz, hogy azt mondja, gyere.

Tegnap (2008. november 25-én) este, zsúfolásig telt ház előtt mutatta be színházunk Zalán Tibor: Midőn halni készült című művét, amely a reneszánsz év által hirdetett pályázatra készült.

A művet Merő Béla rendezte, aki nem ismeretlen a Zala megyei nézők számára. A főszerepet játszó Bartus Gyula remekelt, de ehhez az kellett, hogy Tege Antal - Hunyadi Mátyás szerepében - keményen és kíméletlenül ellenpontozza őt, illetve az anyát játszó Kovács Edit az előadás befejezését drámai magaslatokba emelje. Ebben az előadásban kitűnt, hogy a Színítanház diákjai valóban megkapták azt a szakmai képzettséget, amely kellő színpadi jelenléthez segítheti őket. Liszi Melinda és Üveges Réka - a két szolgáló szerepében - kimagasló színpadi léte hozzájárult az előadás sikeréhez. 

Oldalak


Google+