Jelenlegi hely

2009-2010

Komáromi Anett

 

Komáromi Anett, a Békés Megyei Jókai Színház színművésze január 9-én és 10-én a Szegedi Nemzeti Színházban játszott ugyanabban a szerepben, amiben három hónappal ezelőtt itthon. Gogol Háztűznéző című darabjában alakította beugróként, 3 előadásban a nagynénit, Arina Pantyelejmonovnát. A Szegedi Nemzeti Színház igazgatója kézenfekvőnek találta, hogy olyan színésznő ugorjon be erre a három előadásra a szegedi szereplő helyére, aki nem régen alakította ugyanezt a figurát, tehát nem kell elölről kezdenie a szerep betanulását.

csak később romlik el. Azonban, az összes költészeteddel elmehetsz a sóhivatalba, ha nem engeded nevetni a néződet.” – Interjú Zalán Tiborral, az Aska és a farkas című zenés mesejáték írójával

Katkó Ferenc már most kalandos életutat tudhat maga mögött

HÍR6.HU | Szelíd tekintete, halk, anekdota-meséléshez illő mély hangja és marcona alkata kettős érzést kelt az emberben. Ilyen tehát egy kárpátaljai farkas, aki most Békés megyébe tette át székhelyét néhány hétre. Fiatalon is kalandos életutat tudhat maga mögött Katkó Ferenc, a kárpátaljai születésű magyar színész. A Kijevben megszerzett színművészeti diploma után, rövid egri mesterkurzust követően Szabadkára került és hét évig az ottani népszínház társulati tagja volt. Útja innen haza, a kárpátaljai beregszászi színházhoz vezetett, majd szabadúszóként játszott és játszik ma is Debrecenbe. Az Aska és a Farkas című Ivo Andrič darab Zalán Tibor általi átiratában január közepétől a Békés Megyei Jókai Színházban a farkas szerepében láthatjuk.

Aska és a farkas

Egy kis bárány nagy álmáról szól ez a mese, amelynek magyarországi ősbemutatóját láthatja a közönség Békéscsabán. A kisebbeknek és nagyobbaknak is szórakoztató színdarabban Aska egy olyan kisbárány, aki bármire hajlandó kivéve, hogy a birka bandának - s benne anyjának - szót fogadjon. Sok kos kerül ettől sokkos állapotba, de a bárányok hallgatnak - egy darabig.

Fekete Péter, Papp Janó, Soós Péter

A márciusi Horvát Kultúra Hónapjára kezdenek készülni a színház kulisszái mögött dolgozó szakemberek. E munka első lépése, hogy elfogadják a Trenk, avagy a vad báró című darab díszlet- és jelmezterveit. Ebből a célból január 12-én délután összeült a színház igazgatója a többi érintett szakemberrel, hogy részletesen megbeszéljék a terveket, és ha szükséges korrigálják azokat, majd elfogadják a végleges variációt.

Hernyák György

A Szerb Kultúra Hónapjának megnyitója közeleg, melynek fő produkciója az Aska és a farkas című zenés-táncos darab előadása. Szerzője Ivo Andrics Nobel-díjas író, akinek meséjét Zalán Tibor adaptálta színpadra. A darab szíre vitelére – ki mást, mint - Hernyák György elismert szerbiai magyar rendezőt kérte fel a színház. A próbák idestova egy hónapja folynak, 12-én lesz a darab első nyilvános előadása. Ez adta az apropót a beszélgetéshez.

Az Aska és a farkas című zenés mesejátékunk próbái a célegyenesbe fordultak. Ennek egy fontos állomása a jelmezmegtekintés, ahol minden egyes jelmezt összes tartozékával együtt fel és kipróbál a csapat.

A Békés Megyei Jókai Színház és a Centrál Színház (volt Vidám Színpad) között megegyezés született a budapesti bemutatóról.

Az Aska és a farkas mesejátékunk után már másnap a Trenk, avagy a vad báró című előadás előkészületei zajlanak a Békés Megyei Jókai Színház színpadán. Soós Péter rendező; Horgas Péter díszlettervező, Fekete Péter igazgató személyesen - Mária Terézia korszellem formájában jelent meg a színpadon.

 

A Karácsony elmúltával, januári bemutatónkhoz, Ivo Andrić – Zalán Tibor: Aska és a farkas című meséjéhez kapcsolódóan, ha rövid időre is, de beindul a munka a Jókai színház színpadán. Szasa Szenkovity díszlettervező és Papp Janó jelmeztervező mutatták be a darab díszletének működését és a jelmezes megoldásokat a szakmai stábnak.

 

Oldalak


Google+