Jelenlegi hely

Kritika

A francia Marc Camoletti Leszállás Párizsban című darabja nem véletlenül népszerű és óriási siker világszerte színházban és filmen egyaránt. Már eleve a szórakoztató történetbe, a humoros szövegbe belekódolta a szerző a poénokat, amelyektől a nézők könnyesre nevethetik magukat. Amennyire vicces a kiváló alapanyag, legalább annyira komolyan vette Katkó Ferenc a rendezést, hogy nagyszerű színészeivel remek előadást alkosson. (Niedzielsky Katalin kritikája) Tovább olvasom

Marc Camoletti francia drámaíró, Leszállás Párizsban című műve – ha lehet így fogalmazni – csúcsra járt a világ színpadain. A történetből, Tony Curtis főszereplésével 1965-ben sikerfilm lett. Ezt a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült művet, Katkó Ferenc rendezésében, Egyed Zoltán díszleteivel, április 6-án mutatták be a békéscsabai teátrum Sík Ferenc Kamaraszínpadán. Zsidov Magdolna kritikája

Kamaszos izgalommal vártam a ’60-as éveket megelevenítő történetet, de gondolom, rajtam kívül valamennyi, akkor volt fiatal is. Valamikor, hajdanán a könyvespolcom „lakója” volt Szabó Magda tini regénye, a Születésnap, de valakinek kölcsönbe adtam, aztán soha nem kaptam vissza. Nem baj, a könyv eltulajdonítása számomra erény, és nem bűn. De hogy képzavart ne okozzak, ezért a kis kitérő után rátérek a lényegre, az ősbemutatóra, vagyis a regény Belinszki Zoltán által színpadra alkalmazott remek átiratára. Zsidov Magdolna kritikája

A Békéscsabai Jókai Színház egy könnyed olasz vígjátékot tűzött műsorára március első felében, Tege Antal rendezésében.

Március 20-án délután, ismét ősbemutató volt a Békéscsabai Jókai Színházban, ezúttal Szabó Magda születésének 100. évfordulója tiszteletére az írónő 1962-ben írt ifjúsági regényéből készült kamasztörténetét mutatták be, szövegkönyvét Belinszki Zoltán írta, aki tisztelettel, szeretettel nyúlt Szabó Magda írásához. Számomra a könyv egy világoskék fehérpöttyös könyv emlékét idézi, amit Reich Károly rajzai díszítenek, és a mai napig könyvespolcomon található, az írónő sok kötete mellett. A Jókai Színház előadását Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész rendezte. Galambos Edit kritikája Tovább olvasom

Szabó Magda Születésnap című regényét állította a Békéscsabai Jókai Színház színpadára Bartus Gyula. A kamasz történettel az író születésének 100. évfordulója előtt tiszteleg a színház, a darab ősbemutatóját március 20-án láthatta a közönség.

Köllő Miklós volt annyira elszánt, hogy újragondolta Gogol Egy őrült naplója című művét, és 21. századi köntösben színpadra vitte a Békéscsabai Jókai Színházban tavaly júniusban. A minap azonban Budapesten, a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán is bemutatták a monodrámát, Katkó Ferenc főszereplésével.

A Jókai Színház klasszikus, iskolaregény- és Szabó Magda-sorozata folytatódik! Arany és Csokonai után, Mikszáth előtt kortárs mű, a Légy jó mindhalálig bemutatóit (1992, 2016) követően egy újabb iskola- vagy kamaszregény, a Születésnap ősbemutatóját tartotta a teátrum március 20-án. Az Az a szép, fényes nap (1996) és a Kiálts, város! (1997) premierje után ez a harmadik Szabó Magda-premier Békéscsabán, az előadást a Jászai-díjas Bartus Gyula rendezte. (Niedzielsky Katalin kritikája) Tovább olvasom

Miért ír az ember naplót? Feltehetően mindenki más okból, hiszen tény, hogy szinte csak pozitív hatásai vannak. Segít a gondolatok rendszerezésében, a stressz levezetésében, életünk különböző folyamatainak követésében, s talán abban is, hogy igyekezzünk a lehetőségekhez képest tárgyilagosnak maradni saját történetünket illetően. Vagy meglehet, hogy épp az orvos javasolja terápiaként. Nem tudni, hogy Gogol antihőse, Akszentyij Ivanovics Popriscsin saját elszánásból vagy utasításra vágott-e bele, a végeredmény mindenesetre megrendítő. Szövegként is, hát még ha színpadon látjuk.

Elegáns, kedves, harmonikus – talán így jellemezhető leginkább a Hajnalban, délben, este című előadás. Az olasz Dario Niccodemi vígjátékát Tege Antal igényes, finom hangolású rendezésében láthatjuk a Békéscsabai Jókai Színház stúdiójában. Földesi Ágnes és Czitor Attila nagyszerű játékkal örvendezteti meg a közönséget. (Niedzielsky Katalin kritikája) Tovább olvasom

Oldalak


Google+