Jelenlegi hely

Kritika

A Békéscsabai Jókai Színház egy különleges darabot tűzött repertoárjára: A Szellemúrnő nem csak a reformáció 500. évfordulója előtt állít emléket, de igazi csemege a békéscsabai lakosok és azok számára is, akiket érdekel a megyeszékhely múltja, és az ahhoz fűződő legendák, történetek.

Nem fér hozzá kétség, ünnepinek lehet nevezni azt a színházi ősbemutatót, amelyből okulni, tanulni lehet. Ilyen esetben nem csak a színházlátogató közönség, de maga a szakma is jogos elismeréssel méltathatja a szerzőt. A reformáció 500. évfordulójára a Békéscsabai Jókai Színház felkérésére, Pozsgai Zsolt (író, rendező, dramaturg) egy remekművel rukkolt elő, A szellemúrnő című darabbal, amelynek premier bemutatójára december 1-jén került sor. 

Sok évfordulós szónoklatnál, tudományos elemzésnél többet ér egy szép színházi előadás, amely megérinti az embert, lélekemelő és gondolatébresztő. Pozsgai Zsolt A Szellemúrnő című történelmi játékában nemcsak Luther korát és a reformáció jelentőségét idézi fel, hanem a csabai Kastély utca és az Ábrahámffy család legendáját is életre kelti. A Jókai Színház december elsejei ősbemutatója méltó emlékezés a múltra és értékes iránytű a mának. (Niedzielsky Katalin kritikája) Tovább olvasom

Kocsis István Árva Bethlen Kata című monodrámáját Czitor Attila rendezte, és Liszi Melinda játszotta novemberben kétszer a stúdióban. A Békéscsabai Jókai Színház művészeinek 2013-as bemutatója az Advent a Hargitán és az Ősvigasztalás hangulatát idéző, egészen kivételes, szívszorító és lélekemelő előadás. (Niedzielsky Katalin kritikája) Tovább olvasom

Óvodások és az általános iskola első négy osztályának tanulói vonulnak október közepe óta rendszeresen az előadásokra, hogy megnézzék A bűvös patkót, Hedry Mária meséjét Juhász Róza rendezésében. A Békéscsabai Jókai Színház gyermekbemutatója gyönyörű díszletével és kedves állatfiguráival nem csak elvarázsolja a legkisebbeket, a történet a természet szeretetére, környezetünk, értékeink megóvására is figyelmeztet. (Niedzielsky Katalin kritikája) Tovább olvasom

Csokonai „Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak” című színművét mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. Lezo Nóra írása  Tovább olvasom

A Jókai Színház új évadának első gyermekdarabja A bűvös patkó mind a szemnek, mind a léleknek felüdülést nyújt. A pazar díszletek között egy olyan történet elevenedik meg Juhász Róza rendezésében a színpadon, ahol a barátság és az összetartás mellett a környezet védelmének fontossága is kidomborodik.

Csokonai Vitéz Mihály legvidámabb darabját állította a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadára Merő Béla. Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak szókimondó, nyomokban pajzán sztori, ami rengeteg váratlan fordulatot rejtett magában.

Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című zenés bohózatot Merő Béla rendezte, és a diákoknak szánt darab premierjét október 24-én délután láthattuk a Békéscsabai Jókai Színházban. Csokonai Vitéz Mihály művét 1799-ben a közönség megnevettetésére alkotta, a színpadi siker érdekében bőven merített a hazai vándortársulatok és a bécsi színjátszás populáris elemeiből. A paródia, a mulattatás, a szókimondó, szaftos humor nem idegen a magyar felvilágosodás kimagasló költőegyéniségétől, de a túlhangsúlyozott színpadi eszközök, mai poénok igencsak háttérbe szorították a karakterekben ott rejlő emberi érzéseket. Így vált a „tündéries bohózat” harsány, vásári komédiává, a korabeli népszínmű, „az első magyar groteszk dráma” inkább csak erőteljes karikatúrává. (Niedzielsky Katalin kritikája) Tovább olvasom

Az 1924-ben megírt színműnek, az Ősvigasztalásnak, egy sikertelen pályázat után „lába kelt”, majd ötven év után felfedezték. Ezt a döbbenetes erejű darabot vitte színre új évada kezdeteként a Sík Ferenc Kamaraszínházban, Tamási Áron születésének 120. évfordulójára is emlékezve, a Békéscsabai Jókai Színház. Ha szabad arról gondolkodni, hogy mi is lehet a Székelyföld emberének egyetlen kilátása, nos, Tamási Áron drámája, az Ősvigasztalás ad erre megrázó választ.  Zsidov Magdolna kritikája

Oldalak


Google+