Jelenlegi hely

Kritika

Ismerve a Bolond Istók romantikus meseszövését, históriázását, mély bölcseletét, hullámzó hangulati és tájleírásait, nagyon kíváncsi voltam, milyen bemutató fogad a Békéscsabai Jókai Színházban. A kétszáz évvel ezelőtt született Arany János elbeszélő költeményének új, az évfordulón tisztelgő hangszerelése dramaturgiai és rendezői bravúr nélkül nyilván elképzelhetetlen – ezt sejtettem. Ötletekben gazdag, társművészeteket hatásosan kombináló feldolgozást láttam, de a főszereplő az irodalom maradt: a mesélő, Arany jellegzetes nyelve, összetéveszthetetlen humora.  (Niedzielsky Katalin kritikája)

Végre, itt a tavasz, rügyeznek a fák, bimbóznak a virágok, a vastag télikabátokat a szögre lehet akasztani, és ezzel együtt előkerülnek a lengébb, többet sejtető ruhák is. Felélénkül az élet, és bizony, ilyenkor szerelem van a levegőben. A Békéscsabai Jókai Színház minderre rátett még egy lapáttal, és beidőzítette az új, pikánsnak ígérkező vígjátékának bemutatóját. Megnéztük a Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk! című darab keddi előadását.

A komikus szituációk és karakterek, valamint a színpadi bonyodalmak fokozása nélkül nincsen vígjáték, ezt minden néző pontosan tudja. De Anthony Marriott és Alistair Foot Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! című komédiájában egyszerűen levegővételnyi szünet sincs két csattanó poén között, olyan tempóban árad, hömpölyög a humor és a káosz. A hetvenes évektől világszerte közönségkedvenc, garantáltan kasszasiker darabot Merő Béla rendezte a Békéscsabai Jókai Színházban. A Vigadó közönsége a március 31-ei premieren könnyesre nevette magát, és előadás után a belváros még sokáig hangos volt az emlékezetes pillanatok felidézésétől, a jóízű, felszabadult kacagástól. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Ismét egy zenés-táncos mesejátékot láthattunk a Békéscsabai Jókai Színházban. Az Állat(i)mesét ifj. Mlinár Pál rendezte és koreografálta. A színpadot ezúttal nem a színészek, hanem a Balassi Táncegyüttes táncosai uralták – meglehetősen magabiztosan és profin.

A gazdag békéscsabai hagyományokból (néptánc, gyermek- és bábszínház) építkező, szép kiállítású előadás Szabó Attila, ifj. Mlinár Pál és Lovas Gábor Állat(i)meséje. A Jókai Színház és a Balassi Táncegyüttes produkcióját, az eltáncolt mesejátékot március 21-étől láthatja a publikum. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Egy újabb klasszikus dráma került színpadra, ezúttal egyetemi színész hallgatókkal kiegészülve, akik jól együttműködtek a Jókai Színház már összeszokott, profi társulatával. Schiller drámája, bár modern korunkban néhány tartalmi jegyet illetően elvesztette relevanciáját, mégis számos örömet nyújthat a klasszikus, 18. századi német irodalmat kedvelők számára. Szilágyi Viktor írása

Eperjes Károly Békéscsabán rendez!- adták hírül öles betűkkel az újságok és fő műsoridőben a televíziós csatornák. A megelőlegezett bizalom nem volt hiába való. Szíki Károly írása.

Bohém. Rendezetlen életviszonyok közt könnyed és könnyelmű optimizmussal élő, a társadalmi formákkal nem nagyon törődő, jó kedélyű ember, főleg művész: ez Tapasztó Ernő, a Theo Herghelegiu: Tündéri – Zelda was not from here (Zelda nem volt idevalósi) rendezője. Balogh Tibor kritikája

Schiller híres drámája már több mint két évszázada rendszeresen fel-feltűnik a világ színpadain, most pedig a Békéscsabai Jókai Színház is műsorra tűzte a német klasszikust, az Ármány és szerelmet Eperjes Károly rendezésében és a Veszprémi Petőfi Színház közreműködésével.

Ármány és szerelem: Friedrich Schiller gyönyörű drámájából Eperjes Károly rendezett szép díszletben, gondolatébresztő előadást a Békéscsabai Jókai Színházban. Ferdinánd és Lujza Rómeót és Júliát idéző tragikus szerelmének, a német klasszika halhatatlan remekének üzenete több mint 230 év múltán sem veszített értékéből. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Oldalak


Google+