Jelenlegi hely

Titkok az öreg hölgyről


Milyen gyorsan lehet beugrani, és hova? Mit jelent a szerepív? Mi a hasonlóság a vadászat és a színművészet között? A színházunkban jelenleg futó Dürrenmatt-darab szereplőivel találkozhatott a közönség szerda délután a Jókai Színház nézőterén, melyet egy csésze forró tea mellett eltöltött kötetlen beszélgetés követett. 

Seregi Zoltán, a teátrum rendezője köszöntötte a jelenlévőket – színészeket és nézőket – szerda délután a Jókai Színházban. Az apropó: Dürrenmatt világsikerű tragikus komédiája, Az öreg hölgy látogatása. A hangulat: oldott, csevegős. A színészek a nézőtér soraiból emelkedtek fel egy-egy pillanatra, hogy válaszoljanak a kérdésekre. Seregi Zoltán senkit nem hagyott ki a sorból: mindenkinek jutott egy-egy kérdés. Egy előadás létrejöttének hosszú fázisát mutatta be egy óra alatt a társulat, hiszen hat órakor mindenki indult az öltözőkbe, a smink- és fodrásztárba, hogy magára öltse Dürrenmatt egyik karakterét, melyek egytől egyig hihetetlenül izgalmas történeteket hordoznak magukban.

Először a beugrás került szóba. Mit is jelent ez pontosan? Jöttek a válaszok a nézők soraiból: mindenképpen valamiféle segítség. Segítség az éppen kieső szereplőnek, segítség a csapat többi tagjának, hiszen bármi történjék is, nincs megállás, „the show must go on”. Az öreg hölgy látogatásában két beugrás is történt, két színiiskolás két kisebb szerepbe bújt bele a hosszú próbafolyamat kihagyásával. Biró Gyula az állomásfőnök alakját, míg Szabó Norbert a végrehajtó karakterét öltötte magára a szereplők hirtelen megbetegedése miatt.

A számos karaktert felsorakoztató darabba különböző helyekről érkeztek a művészek. Van, aki a bábszínházat hagyta el egy időre, van, aki az iskolapadból lépett a világot jelentő deszkákra, és természetesen a vendégművészek sora is színesítette a társulatot. A találkozón részt vett Kovács Frigyes rendező is, aki szintén vendégként érkezett a békéscsabai teátrumba, egyenesen a szabadkai színház magyar társulatának éléről. Nehéz dolga volt, hiszen mindeddig olyan színészekkel dolgozott, akikkel éveken át szakmai kapcsolatban állt. Komoly felkészülés előzte meg tehát a munkát, a rendező többször látogatott el a Jókai Színházba, hogy megnézze majdani kollégáit a deszkákon, munka közben.

Bár olyan szereplők is akadtak, akiket már jól ismert. Katkó Ferenc, a Jókai Színház művésze, aki már két premieren van túl ebben az évben, a kijevi színházművészeti főiskola elvégzése után több évet töltött Szabadkán, ahol a rendező szavaival élve nagyszerű színésszé ért, s ezután érkezett Békéscsabára. „Semmi kétségem nem volt afelől, hogy kiválóan megoldja majd ezt a feladatot is.” Ugyancsak régi ismeretség fűzte Nomád Földi Lászlóhoz, akinek szintén a Vajdaságban indult el a színészi pályája.

Folyt tovább a beszélgetés szerepívekről Tege Antal karaktere kapcsán, aki a tanárt alakítja a darabban. Azt a figurát, aki a humanizmust, az alapvető emberi értékeket képviseli a műben, ám aki a történet végén elmondja azt a monológot, amely alátámasztja és megerősíti a városka lakóinak döntését. Kettősségek-hármasságok kérdésére terelődött a szó. Czitor Attila néha három szerepbe bújt a próbafolyamat alatt: egyszerre volt rendezőasszisztens, az Ill fiát alakító színész és néha az éppen Csörtét próbáló Katkó Ferenc dublőrje; Presits Tamás pedig három alakot is magára öltött hetedik, nyolcadik, illetve kilencedik férjként egy este alatt.  Ám más „szerepcseréről” is szó esett a beszélgetés alatt: a „városi közérzetet” zseniálisan alakító színészhármas – Csomós Lajos, Szabó Lajos és Vadász Gábor – néha díszített a színpadon, míg a testőrök szerepét a díszítők vállalták magukra előlépve a kulisszák mögül.

Az egyre izgalmasabb beszélgetés tetőpontja természetesen nem lehetett más, mint a címszereplő Fodor Zsóka és az Illt alakító Nomád Földi László bemutatása. Seregi Zoltán először a művésznőt kérdezte Claire Zachanaissan alakjáról. „Életem nagy élménye, hogy ezt a szerepet eljátszhattam.” – hangzott a válasz. A közönség soraiból szerepálmokról faggatták a békéscsabai színpadra immár második alkalommal visszatérő színésznőt, aki elmondta, hogy az öreg hölgy figurája egyike volt ezeknek az álmoknak, ami most beteljesült.

Nomád Földi László, akit a színészi pályája mellett vadásztörténetek kiváló írójaként is ismerhet a nagyközönség, különös kérdést kapott Seregi Zoltántól: vajon mi a hasonlóság a vadászat és a színészet között? Erre is megkaptuk a választ: tudatosság és ösztönösség. Ám ekkor hatot ütött az óra, a színészeket várta a sminkszoba, a nézőket pedig a forró, gőzölgő tea a színház aulájában. Véget ért a közönségtalálkozó, s pontosan egy óra múlva elkezdődött az előadás…


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 



Magyar Teátrum színházi hírek

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2017. december
 

Keresés

Keresés űrlap



Google+