Csodálatos, szürreális mesejáték lesz Weöres Sándor A holdbeli csónakos című művének gyerekeknek – és persze felnőtteknek is – szóló feldolgozása a Békéscsabai Jókai Színházban. A május 6-ától a Nagyszínpadon látható előadást Seregi Zoltán, a teátrum Jászai Mari-díjas direktora rendezi
„Sokat játszott, különleges darab, egy zenés mesejáték, egy kalandos történet” – kezdte az olvasópróbán Seregi Zoltán, aki elmondta, mivel klasszikus bábfigurák is szerepet kapnak benne, nagyon gyakran bábelőadásként vitték színre Weöres Sándor klasszikusát.
Létezik belőle kétfelvonásos változat, amelyet ő maga „komoly sebészeti beavatkozással”, dramaturg nélkül 70 percesre rövidített, hogy a fiatalabb korosztály számára is befogadható hosszúságú legyen.
„A történetet nem lehet realistán játszani, mert az egyik percben még Kínában vagyunk, a másikban egy lakatlan szigetlen” – mondta a rendező, ezért ő egy „valódi tündérmesét” álmodott a színpadra, amelyben lesznek táltosok, tündér- és manótánc, harci jelenetek és sólyomröptetés is.
Seregi Zoltán elárulta, a gyerekeket be lehetne vonni a darabba, de ő azt nem szereti; jobban örülne, ha „elvarázsolná őket a játék”, és nem a részesei lennének.
Igaz-Juhász Katalin díszlettervező az olvasópróbán elmondta, szakmailag kihívás a darab, mert „folyamatosan varázslatokat kell megjeleníteni”. Az alaptér Jégapó palotáját jeleníti meg, onnan indul majd ki minden, a különböző tereket sok textillel és vetítéssel hozzák létre. Meg kell oldani, hogy röpüljön az égen a hold; a táltos, a sárkánykígyó; lesznek díszletekbe épített fények, használnak szél- és füstgépet, és tűz is lesz a színpadon – mondta.
Vesztergombi Anikó jelmezei a gyermeki elképzeléseket követik. A darabban van görög, szkíta, hindu és szerecsen karakter is, ők pont úgy néznek majd ki, ahogyan a gyerekek „elsőre” elképzelik őket. Vitéz László (Beszterczey Attila) lovagi ruhát; Paprika Jancsi (Csurulya Csongor) bohócruhát kap majd. A többi karakter jelmeze inkább a szürrealitást erősíti – mondta.
A zenét Szűts István szerezte, aki elmondta, eklektikus lesz a hangzásvilág, hiszen kínai, görög és hindu motívumok is megjelennek, összesen harmincnál több dal lesz, a legtöbbet a főhősnő, Pávaszem (Kiss Viktória) énekli majd.
A főbb szerepeket Puskás Dániel, Kiss Viktória, Beszterczey Attila, Csurulya Csongor, Lévai Attila, Kopanyicza András, Lénárt László és Nagy Erika játsszák, de láthatóak benne a színház „nagy öregjei” mellett a színitanház elsőéves növendékei is.
A történet szerint négy uralkodó járul Jégapóhoz, a magyarok fejedelméhez leánykérőbe. A gyönyörű királykisasszony, Pávaszem kezéért mindent megadnának a királyok: nem sajnálnának érte világverő sereget, a világ minden kincsét, varázslatot és művészetet sem. A királylánynak azonban egyik sem kell: a Holdbeli csónakos után epekedik, s egyetlen kívánsága, hogy ő is vele lehessen annak országában. Pávaszem elfogadja Medvefia, a lapp trónörökös segítségét: megszökik a tolakodó kérők elől, és ezzel elkezdődik a kaland! Nem egyedül utazik: a vásári mulatságok kópéi, Bolond Istók, Paprika Jancsi és Vitéz László lesznek a társai, hogy hetedhét ország gyönyörű tájain éljenek át végtelen kalandokat. A történet végére Pávaszem már jobban érti a felnőttek világát, megismeri a mindent lebíró szerelmet és lelkének teljességét is.
