A Jókai Színház Az őz című előadásáról Szilágyiné Szabó Ágnes írt
A Szabó Magda halálát követő néhány éves hallgatás után az utóbbi években ismét kiemelt figyelem irányul az írónő műveire: úgy látszik, van mit tanulnunk Szabó Magdától. Teljes tárgyilagossággal írta le a kérlelhetetlenül gonosz, érzelmektől mentes, ótestamentumi vagy mitológiai nőalakokat. Ilyen Az őz főhőse, Encsy Eszter is (Tarsoly Krisztina avatott előadásában), akit a Békéscsabai Jókai Színház előadásában őzbarna ruhában, temetőlátogatóként ismerünk meg, aki termosszal-ételhordóval ül ki a sír mellé. Békebeli neveltetést kapott értelmiségi családjától („a bolond ügyvédtől” és feleségétől) Encsyék a háború alatt nem tudnak engedni az erkölcseikből, ezért elszegényednek, kisebb és újra kisebb albérletekbe költöznek, egyre kevesebb ingósággal, az apa halála után a család is széthullni látszik.
Az Encsy család: Apa (Tege Antal), Anya (Komáromi Anett) és a főszereplő, Eszter (Tarsoly Krisztina)
Eszter „az új világrendben” lehetne éppen boldog is – épp csak képtelen rá. Encsynek „nincs arca”, azért lesz színész, ami végül meghozza neki az anyagi elismerést – még ha nem is érdekli olyan nagyon. Egyetlen igazi barátja van: Pipi, a színész-énekes. Eszter tönkretesz maga mellett minden szépet és jót: elsősorban azt az embert, akit a gimnáziumban mellé sodor a végzet: a szép és kedves Angélát, aki eredendő jóságánál fogva fel sem fogja, micsoda kígyót melenget a keblén. Eszter fiatalkorukban nem az ételt, nem a ruhát, nem a lakást irigyli tőle, hanem az őzet. Őze nem lehet csak úgy az embernek – Eszter a szabadságot, a könnyedséget irigyli, és azt kívánja, Angéla haljon meg.
A főhős és a kétszeresen elárult, itt még gyanútlan Angéla (Kiss Viktória)
Először az állatot veszi el tőle – bár csak szabadon akarja engedni, ám rosszul sül el a dolog -, majd a férjét is, végül pedig a férfit akarva-akaratlanul a halálba sodorja. Eszternek minden csak eszköz, hogy eljuthasson ugyanabba az önsajnálatba, ahonnan gyermekkorából kiemelkedni láttuk. A Tege Antal rendezte előadásban annak lehetünk tanúi, hogy egy frusztrált, kisebbségi érzéstől gyötört nő végül visszafordíthatatlanul gonosszá válik. Ezzel az ószövetségi szörnyeteggel a beszélő nevű Angéla nem hadakozhat: passzívan tűri, hogy Eszter másodszor is lerombolja az életét. Angélának van arca, de képtelen megvédeni magát, nem is tudja, hogyan kell, gyanútlanul esik áldozatul Eszternek, talán nem is érti a körülötte zajló drámát, a szerelmi árulást. Eszter azonban hiába éri el célját, képtelen megbocsájtani, a gyűlölet és a traumák foglyává válik a szeretett férfi sírja mellett, aki nem jelenik meg a darabban.
Pipi, az igaz barát (Nagy Róbert) és Eszter (Tarsoly Krisztina)
Szabó Magda műve, Tege Antal szavaival élve, „gyilkosok és áldozatok regénye”. A szereplők egyszerre okozói és elszenvedői a drámai eseményeknek. A darab rávilágít az őszinteség fontosságára a kapcsolatainkban, becsületesnek kell lenni még akkor is, ha fájdalmas igazságokat kell feltárnunk. Az őz színpadi adaptációja mélyreható élményt nyújt a nézőknek: felveti az emberi kapcsolatok összetettségét, a múlt traumái feldolgozásának nehézségeit, és a felelősség fontosságát az egészséges kommunikációban.
A rendezői koncepció újszerűsége abban rejlik, hogy Eszter történetét monodrámaként tárják elénk. A többi szereplő Eszter emlékeiben és gondolataiban jelenik meg, miközben a darab nem válik igazi monodrámává, hiszen az apa és az anya, Angéla és Pipi, a jóbarát is aktívan részt vesznek a cselekményben. Kiss Kata jelmeztervező korhű viseleteket álmodott meg a szereplők számára, melyek tükrözik a regényben ábrázolt időszakot (a II. világháborútól a 60-as évekig). A díszlet minimalista, csupán egy háttérképet ábrázol, jelezve a helyszínt, miközben a fókusz a szereplők belső vívódásain marad. A darabban Tarsoly Krisztina fantasztikus alakítása mellett Angéla szerepében Csonka Dórát / Kiss Viktóriát, Pipi szerepében Nagy Róbertet, anyaként Komáromi Anettet / Liszi Melindát, az apa és az orvos szerepében magát a rendezőt, Tege Antalt láthatják.
Szilágyiné Szabó Ágnes
Az előadást még június 11-én megnézhetik a Sík Ferenc Kamaraszínházban.
A kiemelt képen Tarsoly Krisztinát láthatják.
Fotó: Nyári Attila / A-Team
