1954. október 6-án Jókai Mór Az Aranyember volt az első előadása az állandó társulatnak Földeák Róbert rendezésében. Megalakulásakor Békés Megyei Jókai Színház volt a hivatalos név, hiszen a Megye volt a fenntartó 2012-ig, amikor a megyei (ma vármegyei) önkormányzat vette át a társulatot. – Hetven évünkre Kadelka László emlékezik.
Az első igazgató az a Daniss Győző lett, aki magántársulatával korábban is játszott az épületben. Korai halála után, az önálló színház első ötven évében 11 igazgató követte egymást, köztük két olyan kitűnő színész, mint Solti Bertalan és Gálfy László. A színház egyik leginnovatívabb időszaka talán Miszlay István igazgatása alatt volt, amikor is létrehozták, és évekig működtették – a ma már önálló – Gyulai Várszínházat. A Jókai Színház az első ötven évben nem tudta igazán lerázni magáról az „Isten háta mögötti büntetőtábor” címkét, amit a „szakma” és a „szakmai sajtó” az 1956-os forradalom után ragasztott rá, Békéscsaba hosszú ideig a „színészet Szibériája” maradt. Az 1990-es évek elején elindították a ma Színitanház néven működő – több névváltozáson átesett – színészképző stúdiót, amelyben tizenkét éve háttérszakmákat is tanítanak.
A társulat gerincét az itt végzet művészek alkotják, köztük számos szakmai kitüntetett.
A színház életében jelentős változást hozott a 13. igazgató: Fekete Péter, aki innovatív művészeti vezetőként a színházat bekapcsolta az országos és a nemzetközi színházi vérkeringésbe. Színházigazgatói – később cirkuszigazgatói – munkája mellett mára a magyar színházi élet meghatározó személyiségévé vált. Létrehozta a Magyar Teátrum című, havonta megjelenő színházi magazint, amely nem csak a mai magyar lappiacon egyedülálló, de a hazai színháztörténetben se volt még hasonló struktúrában működő újság. A Magyar Teátrumi Társaság és a lap 2010-ben az ő ötlete alapján hívta életre a Magyar Teátrum Díjat, amelyet a háttérszakmák (súgó, ügyelő, öltöztető, fodrász, színpadmester, kellékes stb.) legjobbjai kapnak meg évről évre. Támogatta Kovács Edit – immár Jászai Mari-díjas – művésznő Mindentudás Színházi Egyeteme elnevezésű havonta jelentkező előadássorozatát, amely egyedülálló a magyar színi világban.
2011-ben Szarvason, „Békés megye kapujában” elkészült az 1000 férőhelyes Vízi Színház, amelyet Fekete Péter irányításával vette működtetésébe a Jókai Színház. A csodálatos természeti környezetben színvonalas programjainak köszönhetően rövid idő alatt országos hírűvé vált, ezzel jelentősen növelve a térség idegenforgalmát.
A Jókai Színház közvetlen szomszédságában egy műemléki épület használaton kívül állt. A Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásából, valamint a Békés Megyei Önkormányzat finanszírozásából kialakítottak egy modern 120 férőhelyes stúdiószínházat. Oktatási célból alsó és felső gépezettel, beépített forgóval rendelkező színpaddal, eltolható oldalfallal szerelték fel. A belső udvar szabadtéri előadások színteréül szolgál. Az együttműködés segítésére az Ibsen Házból közvetlen kapcsolatot alakítottak ki a Jókai Színházzal. Az épületben a Békéscsabai Napsugár Bábszínház (2023-ig), a Fiatal Színitanház, a Jókai Színház jegyirodája és a Sík Ferenc Kamaraszínház működik.
2015-óta Seregi Zoltán Jászai Mari-díjas a jelenlegi igazgató. Gyerekként a legendássá vált Tüskevár című filmben Tutajost alakította. Kezdeményezésére az Ibsen Ház utcai frontján kávéházat alakítottak ki, ahol könyvbemutatókat, közönségtalálkozókat és művészeket bemutató beszélgetéseket tartanak. Nyáron a városháza díszudvarán felállított szabadtéri színpadon „Csabai Nyár” címmel szerveznek vendégelőadásokat.
1954-ben a színház főmérnöke és díszlettervezője Tarr Béla volt, a felesége „háztartás-beli”-ként élt… történt pedig, hogy súgó nélkül maradt a színház. Tarr Mária jelentkezett, hogy megpróbálja a súgást, így lett TARRMARI az ország egyik legjobb – ha nem a legjobb – súgója. A Békéscsabán fogant fiuk, Tarr Béla világhírű filmrendező.
Az egykori „színészet Szibériája” ma öt játszóhelyén, változatos programmal várja az egyre gyarapodó közönséget háromtól kilencvenkilenc évesig.
Kadelka László
Kadelka László társulatunk előtt tisztelgő írása a cikk megjelenésével egyidőben, a Kastély kölcsönbe című vígjáték díszbemutatóján hangzott el, Seregi Zoltán direktor tolmácsolásában.
Fotó: archiv / jokaiszinhaz.hu