Március 31-től látható a Szent Anna-tó legendája Csurulya Csongor rendezésében
Csütörtökön mutattuk be az évad harmadik gyermek- és ifjúsági darabját, a Péter és Pál Lustaországban című darabot; pénteken pedig elkezdjük az utolsónak, a Szent Anna-tó legendája című zenés mesejátéknak az olvasópróbáját. „Dolgozunk ezerrel” – mondta Seregi Zoltán színházigazgató.
Aláhúzta, kiemelten fontosnak tartja az erdélyi kultúra, az erdélyi szerzők, a határon túli magyarságról szóló darabok bemutatását; idén a gyerekek számára szeretett volna egy ilyen művet hozni, ezért megkérte az erdélyi származású Csurulya Csongort és a Marosvásárhelyen végzett Falusi Balázs Áront, hogy „találjanak valami nagyon erdélyit, és abból csináljanak egy darabot”.
A rendező Csurulya Csongor elmondta, Erdélyben megszámlálhatatlanul sok a mese és a legenda, de ő valami olyat keresett, ami ismerős a Békés vármegyei gyerekek számára is. Így esett a választás a Szent Anna-tó legendájára, amely egy testvérpárbaj története. Azonban hogy színpadiasabbá és lágyabbá tegyék, hozzátették a közeli bálványosi vár legendáját, amelyben szerelmi szál is van.
A mese a szerelemről, kitartásról, hűségről, tisztességről, emberségről és empátiáról szól – közölte. A fő üzenete az, hogy a viszály nem szül semmi jót, szeretettel többre lehet menni.
Hangsúlyozta, nem szerette volna nagyon „skanzenszerűvé” tenni a történetet, mert véleménye szerint azzal „be is zárta volna”. Így a zene – amelyet Orbán Ferenc, az Evilági zenekar vezetője szerzett – sem autentikus népzene lesz, hanem mai hangszerekkel játszott dallamok, amelyeknek dramaturgiai funkciójuk lesz a történetmesélésben. A zenéhez a mozgást ifj. Mlinár Pál koreografálja.
A jelmezeken – amelyek Petrovszki Árpád munkái – megjelennek ugyan az erdélyi, felső-háromszéki népi hímzések motívumai, de leegyszerűsítve, nem túldíszítve használják azokat.
Falusi Áron Balázs szerzőtárs és rendezőasszisztens elmondta, a történetben olyan univerzális tartalmak jelennek meg mint a szerelem és a családi konfliktusok, így azok „kisebb kulturális eltérésekkel ugyanúgy értelmezhetők a világ bármely pontján”.
A rendező interaktív módon nem szeretné a gyerekeket bevonni a történetbe, de a díszletet – amelyet Vacsi Dávid szcenikus jegyez – az „ő fejükkel gondolkodva, minecraftosan” találta ki, grafikailag és térkompozícióban is. A darabban hat helyszín lesz, mindenhol 40, különbözőképp elhelyezett kocka adja a térelemeket (például egy várat), amelyek változásait játék közben a szereplők alakítanak ki. „Ha a látvány megfogja a gyerekeket, könnyebben figyelnek a tartalomra” – vélekedett Csurulya Csongor.
Közép-Európa egyetlen épen maradt krátertavának harmincezer évvel ezelőtti születését dolgozza fel a mese nyelvén A Szent Anna-tó legendája című erdélyi mese. A csaknem ezer méteres magasságban elterülő, könnycsepp alakú, sötét vizű tó a történet szerint egy egymással vetélkedő testvérpár viszályából született. A versengés a Büdös-hegységben (a mai Háromszék és Csíkszék határában) már irigységbe és az egymás iránti gyűlöletbe csap át, még akár életek árán is.
A bálványosi erődbe egy hatalmas úr érkezett remek mívű, hat ló vontatta hintón, hogy mindenki a csodájára járt. A vár gazdája szerette volna megvenni tőle, de az vonakodott kocsijától megválni. A vendéglátó tehát cselhez folyamodott: kockázni hívta titokzatos vendégét.
A szerepeket Sziveri Emese, Szász Borisz, Puskás Dániel, Kintner Nikolett, Nagy Róbert, Hodu József és Horváth Bence, valamint a Színitanház első-, másod- és harmadéves hallgatói játsszák.
A kiemelt képen Csurulya Csongor, az előadás rendezője
Fotó: jokaiszinhaz.hu
