Február 11-én mutatja be színházunk A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés-táncos mesejátékot a Vajdaságból érkezett Hernyák György rendezésében, aki a szövegkönyv létrehozásában is aktívan közreműködött. A szinte kész, népmeséből nyert alapot Zalán Tibor simogatta színpadra. A színház sokműfajú dramaturgja igazán közel áll a vajdasági magyar művészekhez/színházművészethez, többször dolgozott együtt Hernyák György rendezővel Szabadkán (Kovács Frigyessel itt Békéscsabán kétszer, jelenleg pedig Sopronban…). Békéscsabán Ivo Andrić Aska és a farkas című művéből formáltak Hernyákkal közösen egy operává nemesedő mesejátékot, de azóta már tízhez közelít a közös munkájuk száma (hogy a fiatal korosztály körében nagy sikert aratott békéscsabai Lúdas Matyi című zenés darabot ne is említsük!).
A szegény csizmadia és a Szélkirály meséje a népmesei hagyomány jellegzetes példája, az emberi kíváncsiság, állhatatosság, jóhiszeműség, de a mindenkori kapzsiság története is egyben. A népmesei vonalat Bakos Árpád népzenéből merítő muzsikájára a valóságban is "eltáncolják" a színészek. A darab koreográfusa, Brezovszki Roland elmondta, hogy bár más színházakban is többnyire prózai színészekkel dolgozik együtt, fontosnak tartja kiemelni, hogy a jókais színészek különösen jó benyomást tettek rá tudásukkal, figyelmet érdemlő munkamoráljukkal.
– Tudom, hogy többük más darabokban is próbál vagy játszik, ezért néhány mozdulatsornál felajánlottam a könnyebb motívumot számukra, de hallani sem akartak róla – említi föl a koreográfus. – Mindannyian maximalizmusra törekednek. Jó úton haladunk, hogy a bemutatóra tökéletesek legyenek a lépések.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Tabán Néptáncegyüttese négy táncossal is színesíti az előadást, úgyhogy, kihasználva az ő profi tánctudásukat, néhány komolyabb „villantás” is megjelenik majd a koreográfiában.
Próbafotók: Locskai Henriett
