Október 10-én, hétfőn 15 órától lesz Moliére A fösvény című vígjátékának bemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban, a Jászai-díjas Bartus Gyula címszereplésével, Merő Béla rendezésében. A közel 400 éve keletkezett műben Molière nem ítélkezik. Csupán pontos képet rajzol arról, hogyan viselkedik az ember különböző helyzetekben.
Shakespeare után Molière a világ színházainak legnépszerűbb, legtöbbet játszott szerzője. Arisztophanészt tekintik ugyan a komédia atyjának, a komédia klasszikus, példaadónak tekintett formáját azonban Molière alakította ki. Jean-Baptiste Poquelin, ismertebb színpadi nevén Molière (1622–1673) francia drámaíró és színész, a modern komédia megteremtője. Molière legismertebb művei: a Képzelt beteg, Tudós nők, Az úrhatnám polgár, A fösvény, A mizantróp, Tartuffe.
Molière 1622. január 15-én született Párizsban. Az apa jómódú kárpitos, udvari szállító, fiát a jezsuiták előkelő gimnáziumába járatta. Jean-Baptiste tanulmányai végeztével megszerezte az ügyvédi oklevelet, érdeklődése azonban már kora ifjúságától kezdve a színházhoz vonzotta. Megismerkedve a színész Béjart családdal, Jean-Baptiste beleszeret a legidősebb Béjart lányba, a szép és tehetséges Madelaine-be, majd a család színész tagjaival társulatot alapít. Az első kísérlet azonban kudarcba fullad, az Illustre Théâtre megbukik. Ezt követően társaival vándorszínésznek áll, és 14 éven keresztül járják a környékbeli kis falvakat. Ekkor veszi fel az egyik kis francia falu után a Molière nevet, hogy édesapjának ne kelljen a színész fia miatt szégyenkeznie.
Hosszú évek telnek el, mire visszatérnek a fővárosba: a párizsi bemutatkozás XIV. Lajos király jelenlétében igen sikeresnek bizonyul, a társulat nemcsak játszási engedélyt, hanem saját színházat is kap. Itt mutatja be 1659-ben Molière első, immár klasszikussá vált remekművét, a Kényeskedőket, majd sorra következnek a világ színházi repertoárján állandóan műsoron tartott remekművek. A Molière-bemutatók sikerét csak fokozza a művei által megtámadottak – kigúnyolt irodalmárok, színházi emberek, az udvarban csellengő, léhűtő ifjú arisztokraták, márkik – felháborodása. Azonban a többség, a nevetők, Molière-t pártolják, s maga a király is kegyeibe fogadja: vele rendezteti udvari ünnepségeit.
Molière életének talán legismertebb momentuma az az utolsó pillanat, amikor a Képzelt beteg előadása közben a színpadon összeesik, majd néhány órával később saját otthonában meghal. Az utolsó kenetet nem vehette magához, mert két pap is visszautasította a hívását, a halál pedig már a harmadik, immár vállalkozó szellemű pap megérkezése előtt, elérte. Mivel a kor szokása szerint színészeket nem temethettek megszentelt földbe, csak XIV. Lajos külön engedélyével, éjszaka búcsúztathatták el. Földi maradványait 1792-ben a Panthéonba, majd 1817-ben a Père Lachaise temetőbe helyezték át.