Téli történetek a társulat tagjaitól, szívmelengető karácsonyi mesék, kacagtató, színházi történetek a régmúltból, hogy még szebb legyen az ünnep. A mai történetet Jancsik Ferenc színművész osztja meg Önökkel.
A két ünnep közti időszakban rengeteg tájelőadásunk volt, sokat utaztunk együtt a kollégákkal, sokszor ugrattuk is egymást. Bicskey Károly kitűnő színművész kollégánk rendkívül hiú volt a megjelenésére és a korára. Fiatalosan, elegánsan öltözött, fejtető kopaszodását pepivel (rögzített póthaj a kopaszodás elfedésére) palástolta. Ezzel az ugratások célpontjává vált.
Az egyik előadás után már éppen vettük vissza a civil ruhánkat, akkor nem volt Bicskey fején a pepi, de kért egy fésűt, mire egy kolléga egy törülközőt nyújtott át neki fésű helyett – kaján vigyorral az arcán. Volt Bicskeynek egy nagyon jó minőségű öltönye, mikor megdicsérték benne azt válaszolta, hogy ezt még az érettségin viselte. Mire a kolléga azonnal rátromfolt: "nem is tudtam Karcsi, hogy te estin érettségiztél…"
Szóval sokszor ugrattuk egymást, de ezzel együtt nagyon jóban volt egymással mindenki.
