Akkora volt az érdeklődés az Eperjes Károllyal való Tereferére, hogy teátrumunk igazgatója, Seregi Zoltán és a miniszteri biztos, Fekete Péter már be sem fértek a vendégek közé. Az előtérben lévő hangfalakon át hallgatták mélységes tisztelettel és elismeréssel a Jászai- és Kossuth-díjas színművész szavait. És valóban olyan tiszta, igaz személyiség a jelenleg az Ármány és Szerelmet színházunkban rendező művész, hogy nem is lehet nem áhítattal hallgatni őt. Kadelka László, a Nemzeti Színház egykori főügyelője kérdéseire hosszasan és rendkívül érdekesen válaszolt.
Megtudhattuk, hogy eredetileg futballistának készült, a miniszterelnökkel való barátságát is ennek a sportágnak köszönheti. Sőt Puskás Öcsi bácsival is összehozta a sors még főiskolásként. Amikor egy sérülés miatt 3 hónapra pihenni kényszerült, találkozott Székesfehérváron egy színjátszó társulattal. Itt játszotta első szerepét, Shakespeare: Szentivánéji álom című művében a Falat, – amely a legkisebb szerep az előadásban-, akkor érezte meg, hogy ez a színjátszás „dolog” érdekes. Nem sokkal ezután találkozott Montágh Imrével, (gyógypedagógus, logopédus, a beszédművelés atyja) aki javasolta neki, hogy próbálja meg a főiskolát. Eperjes úgy gondolta, hogy a gyógypedagógiai főiskolára gondolt és el is ment oda felvételizni, de szerencsére nem vették fel. Majd amikor Montágh Imre számon kérte rajta, hogy miért nem volt a felvételin, ő állította, hogy ott volt, Imre bácsi nem volt ott… Itt derült ki hogy a beszédművelés nagymestere igazából a Színművészeti Főiskolára gondolt. Pedagógus szülők gyermekeként nem volt könnyű feladat elmondani otthon a hírt, hogy ő színésznek áll, édesanyja kirohant a szobából azzal, hogy „erkölcstelen pálya”, édesapja pedig jót nevetett magában. A főiskolán Major Tamás első színész osztályába került. Elmondása szerint volt egy időszak, amikor kicsit el is bízta magát és elkezdte nem komolyan venni a dolgot, nem volt elegendő alázata a munka iránt, ekkor megérezte, hogy már nem figyel rá senki, már nem jó, amit csinál, és hármast is kapott. Ami egy színész tanulónál a legrosszabb jegy, ugyanis a közepes színésznél nincs rosszabb. – mondta. Ekkor összekapta magát, és azóta is mélységes alázattal dolgozik.
Beszélt az osztályáról, akiket a Kaposvári Színművészeti Egyetemen tanít, közülük is különös szépséggel és szeretettel Tóth János Gergelyről, aki békéscsabai származású. Véleménye szerint különleges pályát ígér a fiatalember tehetsége. „Hálás vagyok azért, hogy taníthatom ezt a fiút.” –mondta el.
Állítása szerint remekül érzi magát Békéscsabán és általában vidéken, sokkal jobban, mint a fővárosban. Mert itt érződik a vidéki tisztességes lét, sokkal nagyobb az alázat és az odafigyelés egy előadás elkészítésekor a színház és az emberek részéről. Itt lehetőség van a művészetre. Arce poeticája: „Az igazat mondd ne csak a valódit.”
A színház és a város is hálás lehet azért, hogy mi is kaphatunk egy kicsit abból a csodából, amit ez a rendkívüli szakmaiságú és személyiségű, hittel és szeretettel élő művész hordoz magában. Jöjjenek el és nézzék meg Fridrich Shiller: Ármány és szerelem című művét a Békéscsabai Jókai Színházban Eperjes Károly Jászai-, és Kossuth-díjas színművész rendezésében és Tóth János Gergely békéscsabai származású, kaposvári színészhallgató főszereplésével!
A jövő héten pénteken, február 17-én Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója lesz a Terefere vendége, jöjjenek el akkor is és kérdezzenek Tőle is bizalommal!
Komlóssy Kata
