Újra május és újra Kherson. Ezúttal a Fösvény társulatával utazik Kovács Edit színművésznő a rangos Melpomena Tavrii színházi fesztiválra.
"Izgatott várakozással teltek a felújító próbák. – és persze felidéződik bennem a tavalyi turné: Hosszú az út Kherszonig. A határon minden nehézség nélkül gyorsan átjutottunk. Az állomásról kifutott a vonatunk, a kupé ablakából a Rákócziak fellegvára látszott a lemenő Napban, és a monoton zakatolás álomba ringatott. Másnap délután érkeztünk Khersonba, az ottani társulat nagyszerű vendéglátó, figyelmes, segítőkész. Feszülten próbáltuk A szűz és a szörnyeteg című Pozsgai Zsolt darabot a stúdiószínházban, hogy a kivetített ukrán szöveg szinkronban legyen a színpadi szövegmondással. Másnap előadás, nagy siker, a közönség ottani szokás szerint állva tapsolt. S ha már fesztiválon van a színész, szívesen látna más előadást is. A következő este a Kijevi Színművészeti Egyetem végzőseinek, Csehov novellákból összeállított előadásának tapsolhattunk, felállva. Fantasztikus volt, az ottani színjátszás Sztanyiszlavszkij és Meyerhold alapokra épül. Aztán újra az odesszai állomás, tömeg, várakozás. Lehuppan mellém egy szimpatikus, elegáns idős hölgy, fekete zsorzsett ruha, fehér horgolt csipkegallér és egy meghökkentő sárga lakktáska, gobelin betéttel. Mi tovább beszélgetünk, nevetgélünk, egyszer csak felém fordul a hölgy és megszólít. A tolmácsunk segítségével értjük meg egymást: elmondta, hogy ő is színésznő, de már 80 éves, és sokáig játszott Munkácson egy társulattal. A hangosbeszélő a Moszkvai gyors indulására figyelmeztetett, a hölgy fürgén felállt, búcsúzott. Istenem milyen csehovi ez a jelenet – gondoltam magamban amint a fehér csipkegallér eltűnt a Moszkva felé induló tömegben."
És újra május és újra Kherson …
