A békéscsabai közönség a kőszínházi szezon befejezése után sem maradt előadások nélkül, a Csabai Nyár 2018-ban is gazdag kínálattal várta a szórakozni vágyókat. A júniusi és júliusi programok közül kilenc produkció – hét színházi előadás és két zenésest – a Békéscsabai Jókai Színház szervezésében jött létre. Minden előadás este fél kilenckor kezdődött a városháza díszudvarán.
Június 15-én Dan Goggin: Apácák című musical komédiáját adta elő a Magyar Zenés Színház. A kedves, humoros mű 1985-ben elnyerte A legjobb off-Broadway Musical címet. Magyarországon először a Madách Színház tűzte műsorra Psota Irénnel a főszerepben. Dan Goggin több mint ötven gombamérgezésben elhunyt apácáról és az afrikai lepratelepen átélt évekből írta fergeteges vígjátékát. A történet arról szól, hogy a gombamérgezést túlélt öt apáca mindent megtett, hogy összegyűjtse a pénzt 52 társuk illő temetésére: céget alapítottak, vallásos témájú képeslapokat árultak, saját holmijukat is pénzzé tették, jótékonysági koncertet, „apácashow"-t rendeztek. A vidám dalokból és szellemesen megírt jelenetekből álló gálaest alatt megismerjük a szereplőket, és kiderül, hogy a nővéreknek csak a ruhájuk egyforma. Mind-mind külön személyiség, más múlttal, álmokkal és vágyakkal. Regina nővér szerepében Voith Ágit, Roberta nővérként Zakariás Évát láthatta a közönség, az előadást Kökényessy Ági rendezte.
Június 16-án a Jókai Színház Sík Ferenc Kamaratermében ősbemutatóként láthattuk Pozsgai Zsolt: A király és a szűz című történelmi játékát, a budapesti Bakelit Center és a Csabai Nyár közös produkciójaként. A darab 1240-1242 között játszódik, amikor IV. Béla arra kényszerül, hogy meneküljön udvarával a tatártámadás elől, Esztergomtól egészen az Adriáig. Anna lánya van vele, aki 16 éves, és példaképe a szentéletet élő nővére. Ám Annát férjhez kellene adni, mindig ahhoz, akit éppen a politikai érdek diktál, aki segíteni tud a tatár sereg ellen. Anna azonban – fiatal kora ellenére – rendkívül okos a hadi és politikai dolgokban, és mindannyiszor rá tudja venni apját, hogy elálljon a házasságtól. Egy kriptában, altemplomban játszódnak le a rendkívül szenvedélyes jelenetek apa és lánya között. A néző a két ember sorsán keresztül érdekes tényeket, történéseket is megtud a tatárjárás koráról, kiderül, nem volt egyszerű és egyértelmű ez a történelmi tragédia. Emellett kirajzolódik az apa és kamasz lánya viszonya, minden problémája, ami ott van mindenki életében, családjában. IV. Béla alakját Csomós Lajos, Anna lányáét Nádra Kitti játszotta, az előadást Pozsgai Zsolt rendezte.
Június 21-én Szomor György és barátai adtak nagysikerű koncertet. A Nádasdy Kálmán-díjas zeneszerző, énekes, színművész fellépése tömegeket vonz évről évre, nagy sikerrel mennek musicaljei a Jókai Színházban és országszerte. A Csabai Nyár programra – a hagyományoknak megfelelően – barátait, zenész társait hívta az idén is, előadásukban népszerű musicalek betétdalai, valamint Szomor György saját szerzeményei is felcsendültek.
Június 28-án a Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar és a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar Musical Varázs címmel szórakoztatta a közönséget. A két kiváló kórus többek között a West Side Story, a My Fair Lady, a Hegedűs a háztetőn, a Macskák, az Evita, Az Operaház fantomja című világhírű musicalek ismert dalait szólaltatta meg. De felcsendültek a Valahol Európában, a Légy jó mindhalálig és a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról számai is, amelyeket színpadi előadásban és zeneműként egyaránt ismer és kedvel a közönség. Közreműködött két tehetséges fiatal színész, Nagy Szilvia és Török Tamás, az egri Gárdonyi Géza Színház művészei. A kórust zongorán Gál Csaba művésztanár kísérte, és Perlaki Attila karnagy vezényelte.
Június 29-én a József Attila Színház Eric Assous: Boldogság című darabját mutatta be. A fergeteges vígjáték igazi kellemes nyáresti szórakozást ígért, a történet váratlan találkozásokról, nagyon különböző két ember szerelméről és az összetartozás vágyáról mesélt. Pikali Gerda és Rékasi Károly játszotta a főszerepet, az előadást Verebes István rendezte. A váratlan találkozások varázsa, hogy látszólag összeegyeztethetetlen lények is egymásra lelhetnek. Louise, aki meséket ír, Alexandre, aki éttermet vezet. Louise hat éve elvált, egyedül él, Alexandre válófélben van, és három gyermek édesapja. Louise szeret olvasni, és rengeteg hobbija van, Alexandre csak a munkának él, semmi más nem köti le a figyelmét. Nagyon különbözőek, mégis nagyon egymáshoz valók. Kapcsolatuk viharosan indul, és viharosan is folytatódik – az egyik az elköteleződéstől, a másik a magánytól fél, mégis közösen próbálnak gyógyírt találni korábbi sérelmeikre és fájdalmaikra. Mindketten vágynak egy jobb, nyugodtabb, biztonságosabb életre, ám nemcsak a várakozásaik, az igényeik is eltérnek egymástól. Keserédes történet a szerelemről és az összetartozás vágyáról.
Június 30-án Horváth Krisztián és Moravetz Levente: Ha jó a nő! Avagy A Világ teremtődése című komédiáját a Moravetz Produkció mutatta be. A zenés vígjáték cselekménye ott kezdődik, amikor az Úr rádöbben, hogy a férfi, a teremtés koronája egyedül nem boldogul… Már „Be van fejezve a nagy mű”, ám az Úr érzi, hogy nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogyan ő azt elképzelte. A férfi, a teremtés koronája, csak ül, csak bámul a semmibe, és nem csinál semmit. Mondhatni: az Úristennek se hajlandó bármit is tenni. A teremtő nekikezd egy új projektnek, hogy ebből a tespedésből kimozdítsa. S amikor megjelenik a nő, minden egyszeriben megváltozik…
Mikó István, Beleznay Endre, Dévényi Ildikó, Szívós Győző és Buch Tibor szerepelt többek között az előadásban, amit Moravetz Levente rendezett.
Július 6-án a Drótos Jankó című táncszínházi produkció a szarvasi Cervinus Teátrum előadásában került színre. A zenés darab, amely régi néphagyományokat ötvöz a mindennapokkal, egy XIX. század végi mese alapján készült. A főhős kalandjairól, vándorlásairól, hazatéréséről szóló előadást Csasztvan András rendezte. A mese arról szól, hogy Drótos Jankó a zempléni erdők rengetegjében eltéved, és az Óriások Földjére keveredik. „Befódozza” az Óriások főzőfazekát, jutalma viszont a kalitkába zárás. Szorult helyzetéből egy kisegér szabadítja ki, varázslatos módon hazatér kicsiny falujába, ahol a többiek előtt nem sikerül bemutatni a csodát, kinevetik. Drótos Jankó szégyenében az Alföld irányába veszi útját, így eljut a nyírségi tirpákokhoz aratáskor, a dél-pesti szlovákokhoz az őszi termés betakarításakor. Szent Mihálykor már a kiskőrösi tótoknál jár, ahol éppen nagyvásárt tartanak, Lucára pedig Szarvasra érkezik. Vándorlása során jó mesterként – „Drótozni, fódozni!” kiáltozással – vállal mindenféle munkát. Szarvason viszont egy egérfogó eladása kapcsán újra találkozik a jótevő egérkével, és mint ahogyan a mesében elvárható: megtörténik a csoda…
Július 13-án Huszka–Bakonyi–Martos Bob hercegét a Magyar Zenés Színház előadásában láthatta a közönség. Huszka Jenő műve volt az első magyar nyelven írt operett, 1902. december 20-án mutatták be a Népszínházban. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával létrejött produkcióban több olyan ismert dallam szólalt meg, mint a „Londonban, hej, van számos utca…”. Ezeket az utcákat járja éjjelente álruhában, mandolinját pengetve György herceg, az angol trón várományosa. Szerelme a szegény, de annál gyönyörűbb Annie és az utca népe csak Bobnak szólítja. Az anyakirálynő már kiszemelte György számára a leendő arát az udvarban, Annie kezére pedig a bugyuta borbély ácsingózik. „Te más világban, én más világban” – szárnyal a szomorú dallam Huszka Jenő operettjében, s mire a függöny legördül, kiderül, hogy legyőzi-e a rangkülönbséget a „minden akadályt legyőző szerelem”. Az előadás visszanyúlva a gyökerekhez, Bakonyi Károly eredeti szövegkönyvét használja. A királynő szerepében Kállay Bori Érdemes Művészt, György hercegként Sövegjártó Áront láthatta a közönség, Annie Tóth Dorottya/Bodor Szabina volt. A rendező, koreográfus Bozsó József volt.
Július 14-én Ray Conney: Dől a lé, avagy pénz áll a házhoz című produkcióját mutatta be a Vidám Színpad. Az előadás létrejöttét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta. A szórakoztató bohózat izgalmas kérdéseket vet fel. Mi kell ahhoz, hogy egy öregedő kishivatalnokot megvádolhassanak idegen férfiak zaklatásával? Ez még hagyján, de ahhoz mi kell, hogy be is ismerje? Egy táska pénz, egy korrupt rendőr, egy kotnyeles taxisofőr és egy végtelenül szövevényesen kitalált rokonság, és még sok minden más kiderül az előadásból. Ahogyan az is, hogy vigyázni kell, mert az oroszok már a spájzban vannak! Henry Perkins szerepében Straub Dezsőt láthattuk, Jeant, a felesége figuráját Götz Anna játszotta, Vic barátját Böröndi Tamás. Bettyt, Vic feleségét Nyertes Zsuzsa, illetve Fésűs Nelly keltette életre, Devenport őrmestert Beleznay Endre. Az előadás rendezője Straub Dezső volt.
