Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára levelet írt Seregi Zoltánnak, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatójának, amelyben többek között leszögezi, hogy a kormányzat elkötelezett a kultúra, az előadó-művészet támogatása mellett, és a források a független színházak működésére és produkcióira biztosítottak. (Tájékoztatásul közöljük a levelet.)
Seregi Zoltán Úr részére
Tisztelt Kollégám!
Hiszem, hogy csak a kölcsönös bizalom lehet az alapja a nemzeti kulturális örökségünk megőrzése és gyarapítása érdekében meglévő, értékteremtő együttműködésünknek.
Örömmel emlékeztetem arra, hogy az Ön által vezetett Békéscsabai Jókai Színház szervezet a 2019. esztendőben az alapműködésen túlmutatóan további 158.000.000.- forint összeg többlettámogatásban részesült az előadó-művészeti többlettámogatási keretből.
Biztos vagyok abban, hogy ezt a támogatást oly módon sikerült szabadon felhasználniuk, amely maradéktalanul egybecseng az Önök művészeti hitvallásával, stratégiai céljaival és kulturális szemléletformáló tevékenységükkel. Meggyőződésem, hogy e célok megvalósításán keresztül állhat össze a sok rész Egésszé, hatékonyan és jövőbe tekintő módon szolgálva nemzeti kultúránkat.
Az elmúlt napokban sajnálatos módon olyan, rendkívül kártékony, felesleges hangulatkeltésre alkalmas állítások láttak napvilágot különböző médiumokban, amelyek előtt az általam vezetett Kultúráért Felelős Államtitkárság megdöbbenve és értetlenül áll:
Ø nem felel meg a valóságnak az az állítás, mely szerint „beszántásra” kerül a Nemzeti Kulturális Alap;
Ø hazugság az az állítás, amely szerint a kultúráért felelős miniszter döntené el, hogy ki lehet az önkormányzati fenntartásban lévő színházak igazgatója;
Ø szikrája sem igaz annak az állításnak, mely szerint megszüntetésre kerül a független előadó-művészeti szervezetek állami támogatása, veszélybe sodorva ezzel e szervezetek létét.
A valótlan állításokkal szemben: Magyarország kormányának kulturális stratégiája az alábbiakat követi:
Ø Nem csökkenteni, hanem növelni szándékozzuk az előadó-művészeti alkotók és alkotóközösségek támogatását.
Ø A független színházak működésére és produkcióira Magyarország költségvetésében biztosított a forrás, és az eddigi pályázati rendszeren keresztül változatlanul elérhető számukra.
Ø A Nemzeti Kulturális Alap az elmúlt 25 évben kialakított gyakorlata alapján méltán nevezhető a magyar kultúrafinanszírozás egyik alapkövének, és szándékaink szerint változatlanul az is marad.
Ø Az állam nem elveszi, hanem visszaadja a színházakat az önkormányzatoknak. Amennyiben a fenntartók kérvényezik, kiszámíthatóbb módon, tervezhetően nyújt támogatást az állam, közös működtetés keretében. Továbbá biztosítja a színház munkatársainak bérfejlesztését, illetve garanciát fogalmaz meg a források csökkentésének megakadályozására.
A sajtóorgánumok sajnos nem tényszerűen számolnak be munkánkról, ezért, kérem, engedje meg, hogy a fentieken túl az alábbiakról tájékoztassam:
Ø Magyarország idén több mint 125 milliárd forintot költött az előadó-művészeti szféra támogatására, ez az ország lakosságára, illetve GDP-jére vetítve egyedülállóan magas arányt képvisel Európában – ebből több mint ötmilliárd forint a független előadó-művészeti szféra szereplői között került felosztásra.
Ø Az önkormányzati fenntartású színházak és – az évek óta növekvő számú – független színházak működésre fordítandó központi költségvetési támogatása folyamatosan nő.
Ø A napokban átutaljuk a fővárosi színházak számára az előadó-művészeti többlettámogatás harmadik részletét, összesen mintegy 1.166.355.576 Ft-ot.
Ø A tavalyi évhez képest a fővárosi színházak az állami támogatáson felül összesen 526.289.630 Ft-tal kaptak több előadó-művészeti többlettámogatást, a többnyire vidéki nemzeti és kiemelt státuszú kőszínházak pedig 30%-kal több forrásból gazdálkodhattak az előadó-művészeti többlettámogatási keretből.
Hangsúlyozni kívánom ugyanakkor, hogy halasztást nem tűrő adósságunk a művészeti intézmények és csoportok alapítói, fenntartói felelősségének kérdését rendezni. A hatékony működés és a zavartalan alkotómunka nem biztosítható annak tisztázása és definiálása nélkül, hogy a különböző kulturális szervezetek alapítói, fenntartói milyen valós szakmai, gazdasági és etikai felelősséget viselnek – a jövőben elkerülve e felelősség áthárítását az államra, illetve az állami vezetőkre.
Kérem, hogy a fentiek ismeretében és átgondolásával ítélje meg elért eredményeinket, közös munkánkat. Nem engedhetjük meg, hogy értékteremtő munkánkat, mely Önök nélkül nem lehet teljes, bármilyen méltatlan és alaptalan hangulatkeltés aláássa.
Magyarország számára a kulturális értékek megtartásának letéteményesei az alkotó közösségek és az alkotóművészek. Ezek a sokszínűségükben is egy célért dolgozó élő emberek jelentik a nemzeti kulturális megmaradás és gyarapodás zálogát. Ebben a hitben és meggyőződésben fordítunk az európai átlagnál jelentősen nagyobb figyelmet és nagyobb arányú támogatást a kultúra számára.
Kívánok Önnek és kollégáinak áldott, békés Ünnepeket és töretlen alkotóerőt a következő évre!
Budapest, 2019. december 9.
Nagyrabecsüléssel,
Fekete Péter
