Látványos, izgalmas és szívhez szóló, lélekemelő előadás, amelynek jellemzője a művészetek és a technika kivételes összhangja. Költészet festői környezetben, kiváló színészi alakítások, gyönyörű zene és fantasztikus táncok varázsolják elénk a történelmi helyszíneket, az 1500-as éveket. (Niedzielsky Katalin kritikája)
Várkonyi Mátyás – Béres Attila Egri csillagok című történelmi musicaljének bemutatóját január 14-én láthatta a Békéscsabai Jókai Színház közönsége. Ez az a történet, műfaj és előadás, amely a legkisebbektől a legidősebbekig minden korosztályhoz szól, mindenkit megérint, élményt ad és elgondolkodtat. Ilyen színvonalas produkció után még az sem csoda, ha újra fellapozzuk Gárdonyi Géza regényét és a történelemkönyveket, megnézzük a híres 1968-as filmet és többször szívesen meghallgatjuk a musical szép dalait. A musical 22 éves sikertörténetéhez komoly értékkel járul hozzá a békéscsabai társulat.
Ritka az az előadás, amely ennyire magával ragadja a nézőt, ahol egyszerűen nem lehet levenni a tekintetünket a színpadról, szinte tapintható a színházi légkör. A lantos (narrátor) vezeti be az előadást, nyitja ki a képes történelemkönyvet és krónikáival fogja össze a jeleneteket. Tájképek, táborhely és családi ház, csatamező, korabeli helyszínek váltják egymást, ahogyan hatásos csoportos jelenetek, lírai kettősök, dráma és humor, katona- és gyermekhangok – mindez látványban, zenében és cselekményben. A nép szenved, hajtják a magyar rabokat, a félszemű Jumurdzsák harcra buzdít („győzzenek a büszke fegyverek, vesszenek a gyönge nemzetek”) és gyerekeket rabol, miközben Gábor pap figyelmeztet, és felcsendül előszőr az „Istennek nem kell a háború” dallama, ami azután végigvonul az egész musicalen.
Hegedüs hadnagy próbál alkut ajánlani, de Török Bálint nem hajlandó tárgyalni, neki nem kell rang, kincs akkor sem, amikor a szultán ajánlja, inkább a rabságot, majd a halált választja. A Cecey házban esküvőt ünnepelnének, amikor jön a hír, hogy a török már elfoglalta Budát, és a felnőtt Bornemissza Gergely is megjelenik a korábban neki ígért menyasszonyért (a Szép virágszál, Hegedüs és Bornemissza duettje megrázó). A szultán palotája, a királynő kápolnája két újabb impozáns látvány, óriási kontraszt, egyik égi vörösben pompázik, a másik fekete, nemcsak a királynő, hanem az egész ország gyászát, eladását szimbolizálja.
A második felvonásból kiderül, hogy Buda után már az összes végvár elesett, Eger kivételével, Eger a győzelem kulcsa, hiszen onnan már könnyen elérhető Bécs, aztán egész Európa. Dobó és várvédői drámai esküt tesznek (Ne csak akkor szeresd, Nézz ránk, Európa). Csodálatos az egri vár, a tornyok, a bástyák, a tűzben omladozó várfalak megjelenítése, Bornemissza dala (Szeretsz-e még), Gergely és Éva duettje. Szívszorító Ceceyné és lánya megjelenése (Isten, nézz le ránk) az ostromlott várban, az elrabolt Jancsikáért jönnek. Hegedüs elárulja a várat, úgy véli, a török életet ígér, Dobó halált. A tűzkerék látványa, a híres egri nők kard-, azaz fakanáltánca emlékezetes marad, akárcsak a köznapi hősök himnusza a várromok és a halottak fölött a fináléban.
Katkó Ferenc nagyszabású, emlékezetes előadást rendezett, amely a társművészetek kivételes harmóniájának szép példája. Dobó István szerepében Kelemen Csaba a hős várvédőt és az embert ötvözve nyújt kiváló alakítást. Bornemissza Gergelyt átéléssel alakítja Puskás Dániel, Cecey Évát hitelesre formálja Nádra Kitti. Hat lelkiismeretesen készülő, tehetséges gyermek közül a kis Gergő megjelenítésére a keddi premieren Szabó Humor, Vicuskáéra Váróczy Lilla kapott lehetőséget, mindketten kedves figurákat hoztak a színpadra, és a nehéz dalokat is szépen énekelték. Katkó Ferenc a rendezés mellett még a tragikus sorsú Török Bálintot is eljátssza meggyőzően. Hegedüs hadnagy bonyolult szerepében az árulás előzményeit és az embert is sikerül megmutatni Kovács Nemes Andornak. Csomós Lajos hátborzongatóan jó Jumurdzsák figurájában, Tege Antal Sárközi cigányként kápráztatja el a közönséget. Beszterczey Attila kimagasló Gábor pap szerepében, Gerner Csaba Szolimán szultánt hozza hatásosan, Ceceyné szerepében Nagy Erika megrázó, Ceceyként Mészáros Mihály markáns alakítást nyújt. A gyászoló és a törökkel lepaktáló Izabella királyné figuráját Földesi Ágnes Villő kelti árnyaltan életre. Színészhallgatók és táncosok is közreműködnek a népes szereplőgárdát felvonultató előadásban.
Az előadás különlegessége, minősége, sikere nagyban köszönhető Egyed Zoltán díszlettervező profi virtuális díszletének, amelyet a művészi tartalom szolgálata határoz meg. Kiss Kata korhű jelmezei remekül illeszkednek a színpadképhez, a legigényesebb képeskönyveket, a legszebb festményeket idézik.
Várkonyi Mátyás nagyon szép zenét komponált, sokszínű, gazdag, változatos, a témához, a mondandóhoz méltó dallamokat, amelyben magyar, cigány és keleti, török motívumok éppen úgy felcsendülnek, mint a jellegzetes, fúvós toborzók vagy a lírai duettek, templomi siratók, fülbemászó szerelmesslágerek. Rázga Áron zenei vezető, karmester és kiváló muzsikusai – mint már sok zenés bemutatón – most is főszereplői a produkciónak.
Topolányszky Tamás Harangozó Gyula-díjas, Érdemes művész és Mlinár Péter, a Balassi Táncegyüttes tagjának koreográfiája ugyancsak abszolút főszereplő. A zenével és a látvánnyal összhangban sokszor a csodálatos tánc meséli el, amit a filmben a csatajelenetek mutatnak vagy a színházban a legkatartikusabb pillanatok jelentenek a nézőknek.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
