Fokozott óvintézkedések közepette kezdődött el március 17-én délelőtt Wass Albert Tizenhárom almafa című játékának olvasópróbája a Békéscsabai Jókai Színházban. De nem sokkal a „nyitány” után érkezett a nyomatékos kérés a minisztériumból, hogy minden szakmai munkát szüneteltetni kell. Seregi Zoltán igazgató telefoninterjúban nyilatkozott a részletekről.
- Milyen következménnyel jár a legfrissebb intézkedés, és egyáltalán milyen plusz feladatokat jelent a veszélyhelyzet elrendelése a színházban?
- Természetesen a legfontosabb a dolgozók egészségének védelme, a biztonsági intézkedéseket szigorúan betartjuk, és úgy gondoltuk, hogy elkezdjük a próbákat. Bízunk benne, hogy egyszer vége lesz a járványveszélynek, a rendkívüli állapotnak, és fontosnak tartjuk, hogy addigra legyen új bemutatónk, amikor feloldják a zárlatot, kész előadással álljunk a nézők elé. Addig pedig fertőtlenítőszerrel, rendszeres szellőztetéssel, gyakoribb takarítással, egymástól távolságot tartva igyekszünk elkerülni a veszélyt. De alig fogtunk hozzá a munkához, akkor kaptuk az értesítést, hogy mielőbb be kell fejezni a színházon belüli munkát. Végig olvastuk a szövegkönyvet, a színészek megkapták a rendezői instrukciókat, és holnaptól otthon tanulnak, készülnek a majdani előadásra.
- A Tizenhárom almafa szereposztására is kihatott a rendkívüli helyzet.
- Igen, az idősebb színészeket megkértem, hogy saját érdekükben lépjenek vissza, új szereposztás készült, amelyben már nincs senki, aki veszélyeztetett lenne. Kiss József rendezőt pedig arra kértem, hogy a tömegjeleneteket még ne próbálják, egyelőre csak a 3-4 szereplős jelenetekkel akartuk elkezdeni a munkát. A Vigadót azért választottuk a próba helyszínének, mert az nagy tér, nincsenek az emberek összezárva, úgy rendeztük be, hogy a színészek ne üljenek közel egymáshoz.
- Nem mindennapi körülmények között szerették volna megtartani a próbát, de különleges a produkció is, aminek az ősbemutatójára készül a színház. Wass Albert regényét Kiss József dolgozta át színpadra, aki az előadás rendezője is.
- Wass Albert csodálatos regényéről van szó, és az adaptáció is nagyon jól sikerült, Kiss József biztosan úgy írta át a művet, hogy közben rendezte is… A regényt és a komédiát is átszővi a különleges székely humor. Trianon százéves évfordulója kapcsán tűztük műsorra, de egyáltalán nem gyászos, nem valamiféle „jaj, Istenem történet”, hanem a székelyek túlélni akarásáról szól, arról, hogyan tudja az ember javára fordítani a szomorú történetet, nem siratós, tele van székely humorral, amit a viccekből is nagyon szeretünk.
- A műfaji váltáson kívül különbözik-e még valamiben az átirat az eredeti műtől?
- A regényt színpadra kellett alkalmazni, ahol nyilván más műfaj szabályai érvényesülnek, de a rendező pontosan ismeri a színpad törvényeit. A lényeg maradt, az írói szellemhez hű az átirat, maradtak a szereplők, a mondanivaló. Rövidebb lett, sűrítetteb, a mai nézők igényeihez alkalmazkodva. Nagyon bízunk benne, hogy a közönségnek értékes színházi élményt nyújthatunk majd Wass Albert művével, amint feloldják a tilalmat, és újra felmehet a függöny.
Niedzielsky Katalin
Fotó: A-TEAM
